Az Erdélyi Helikon 1938. májusi számában jelent meg Dsida Jenő Tükör előtt című lírai regényének első három fejezete. A költő a következő hármat betegágyán, remegő kézzel, megrendítő figyelemmel javította, ám ezek a fejezetek már csak halála után, a folyóirat 1938. június-júliusi kettős számában láttak napvilágot, abban a számban, amely lapzárta után érkezettként utolsó oldalán Dsida Jenő halálhírét közölte.
Fennmaradt a három fejezet kefelevonata Dsida Jenő javításaival, első oldalán a szerkesztő megjegyzésével: „Revízió visszajött VI. 3.” És fennmarat a lázgörbe, amelyet 1938. május 29-e és június 5-e között már nem a kórházban, hanem a költő szüleinek otthonában rögzítettek. E két dokumentum összevetéséből megállapítható, hogy aláírásával hitelesített javításait Dsida Jenő talán éppen azon az 1938. június 3-ai napon végezte, amelyen félnaponként fel-felszökő, majd alázuhanó láza a legmagasabbra, 40 egész 6 tizedre emelkedett. 1938. június 5-én agyszélhűdés érte, s június 7-én bekövetkezett haláláig többé nem is tért magához.
A trianoni szétszakítottság traumájáról valló lírai regénye végrendeletként fogalmazza meg a megmaradást, kibontakozást ígérő helytállás erkölcsi parancsát:
„Így készülünk szelíd háborura,
mindig magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk,
s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.”
A Dsida Jenő megfogalmazta parancsot Magyarország első női köztársasági elnöke 2022. május 14-én az Országház előtti téren, a „nemzet főterén” elhangzott beiktatási beszédében nemzetstratégia rangjára emelte. A beszéd értelmében ezt a stratégiát követve „a meg nem értettség romantikája mellett” mind többször tapasztalhatjuk meg „a megértettség és megbecsülés komfortos érzését” is.
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. június 19-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Kapcsolódó fotógaléria