Konferenciával emlékeztek a magyar görögkatolikusok első nagygyűlésének 150. évfordulóján

Kultúra – 2018. április 15., vasárnap | 14:25

Százötven éve, 1868. április 16–17-én gyűltek össze első alkalommal a magyar görögkatolikus parókiák képviselői Hajdúdorogon, hogy közös jövőjükről közösen gondolkodjanak. Az évforduló alkalmából tudományos konferenciával emlékezett a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola április 13-án.

Az 1868-as nagygyűlésen megjelent 220 képviselő egyetértett abban, hogy legfontosabb törekvéseik megvalósítása csak egy szervezett mozgalom keretein belül lehetséges. Létrejött az Állandó Végrehajtó Bizottság, melynek elsődleges feladata a magyar nyelv liturgikus használatának szentesítése és egy új, magyar jellegű görögkatolikus püspökség felállítása lett.

Bár a jelenlévők gyors eredményekben reménykedtek, a mozgalomra évtizedekig tartó küzdelem várt. A magyar görögkatolikusok csak 44 évvel később, 1912-ben kaphattak saját egyházmegyét, míg a magyar nyelv liturgikus használatának szentesítésére 97 évet kellett várniuk. Kétségtelen azonban, hogy ezeknek az eredményeknek nélkülözhetetlen feltétele volt az 1868-as hajdúdorogi nagygyűlés, valamint az ott megjelenő képviselők és utódaik kitartása és áldozatkészsége.

Az évforduó alkalmából a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán tartott tudományos konferencián Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita köszöntötte az előadókat és az érdeklődőket, majd megkezdődtek a délelőtti szekció előadásai.

Elsőként Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese az 1867-es kiegyezés megítéléséről, előzményeiről és következményeiről tartott előadást, feltárva a hallgatóság előtt a görögkatolikus nagygyűlés kontextusának mélyebb politikai és társadalmi összefüggéseit. Második előadóként Gárdonyi Máté, a Veszprémi Hittudományi Főiskola tanára mutatta be a dualizmuskori katolikus egyház helyzetét, kiemelve azokat az adatokat és történéseket, melyek görögkatolikus szempontból különös jelentőséggel bírtak. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezetője a nagygyűlés előzményeit és magát az eseményt mutatta be, míg Véghseő Tamás, a házigazda főiskola rektora a nagygyűlés hatástörténetét, illetve az 1868 és 1912 közötti korszakot elemezte előadásában.

A délutáni szekció öt előadása a görögkatolikus egyháztörténet különböző területeit érintette. Nyirán János főiskolai docens a magyar nyelvű liturgiafordításokat vetette össze, Marosi István a munkácsi egyházmegye millenniumi ünnepségeiről beszélt, Godzsák Attila pedig a két világháború közötti korszak uniós mozgalmait mutatta be. Sárándi Tamás egy eddig teljesen feltáratlan területre vezette el a hallgatóságot: előadásában Észak-Erdély visszacsatolásának görögkatolikus vonatkozásait elemezte, részleteiben bemutatva azokat a sikertelen tárgyalásokat, melyek a hajdúdorogi püspök joghatóságának kiterjesztéséről szóltak. Inántsy Papp Ágnes a görögkatolikus iskolarendszer fejlődéséről és Bányay Jenő általános helynök kultúrprogramjáról tartott előadást.

A konferencia előadásai néhány hónap múlva nyomtatott formában, külön kötetben is megjelennek a Collectanea Athanasiana sorozatban. Az előadásokról a Görögkatolikus Médiaközpont videofelvételt készített, amely hamarosan megtekinthető lesz a Médiaközpont Youtube-csatornáján.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria