Kovács Gergely érsek felszentelte a felújított dévai ferences templomot

A templomszentelési szertartás jelképes mozzanata, amikor az épület bejáratánál a főpásztor jelképesen átveszi a templom kulcsait és kinyitja ajtaját.

Az augusztus 2-án, vasárnap bemutatott templomszentelési szentmise homíliájában Kovács Gergely érsek felidézte, hogy a templomot 1940. augusztus 18-án áldották meg, de sem a historia domusban, sem az érsekség levéltárában nincs dokumentum arra vonatkozóan, hogy később fel is szentelték volna.

Az ószövetségi Szent Sátor Isten útmutatásai szerint készült el. Az újszövetségben Jézus úgy tekint a templomra, mint az Atya házára. A templom a közösség vallásos életének is a középpontja, kapcsolódási pont, melyet az emberek hite hoz létre, melyre szükség van – mondta a főpásztor. – A templom legyen az Isten háza, de a mi házunk is, ragaszkodjunk a templomhoz, az legyen az ima és az összetartozás helye.

A Mindenszentek litániájának elimádkozását követően folyatódott az oltár és a templom felszentelésének a szertartása, majd az Eucharisztia liturgiája következett, melynek végén a tabernákulumban újra helyet kapott az Oltáriszentség.

A szentmise végén, a főpásztori áldást követően Kovács Gergely érsek és a jelen lévő papság kivonult a Naphimnusz-parkba. Szent Ferenc Naphimnuszát Orbán Szabolcs és Urbán Erik ferencesek tolmácsolták. Főcze Imre Bonaventura testvér kiemelte: most, amikor Laudato si’ évet tartunk, különösen is fontos, hogy újra és újra eszünkbe jusson a közös otthonunkról való gondoskodás, felfedezzük és dicsőítsük a Naphimnuszban Isten szépségét.

Kovács Gergely érsek megáldotta és felavatta a parkot s annak állomásait, amelyek mellett egy-egy cserkész állt őrt.

*

A felújított templom felszentelése és az Assisi Szent Ferenc Naphimnusza ihlette park létrehozása kapcsán Főcze Imre Bonaventura ferences testvér, plébános a Romkat.ro-nak adott elmondta: Déva városának egyik telepére 1911-ben bukovinai székelyek költöztek. 1935-ben fogalmazódott meg az ott élők szívében, hogy templomot kellene építeniük arra a városrészre is. Addig csak a bosnyák ferencesek által adminisztrált, a város másik részében levő templom állt. 1936-ban Varga Ireneusz akkori zárdafőnök elhatározta, hogy a közösséggel templomot építtet a két telep részéről e célra átadott helyen. A dévatelepi templom építőbizottsági elnökének, Varga Ireneusz zárdafőnöknek, a két telepi bírónak, valamint a két telep gazdatanácsának irányításával elindultak a munkálatok. A templom négy évig épült, s az akkori viszontagságok közepette annyit tudunk a historia domusból, hogy 1940. augusztus 18-án Varga Ireneusz megáldotta a Déva-telepi Szent Antal-templomot – tehát elmaradt a felszentelése.

2002. április 20-án önálló plébániává nyilvánították. 2016-ban, amikor Bonaventura testvér Dévára került, a historia domust tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a templomot egykor csak megáldották. 2019. június 13-án, Szent Antal ünnepén kezdtek el készülni a templom felszentelésére. A magyar állam, a városi polgármesteri hivatal és magánszemélyek támogatásával, valamint a hívek bőkezű adakozásának és ügybuzgóságának köszönhetően kívül-belül felújították a templomot. Kifestették az épületet; a szentélybe márványpadlózat került; teljes felújításra szorult a torony. A június 13-ára tervezett templomszentelés a járványhelyzet miatt augusztusra került. Az augusztus 3-án ünnepelt Porciunkula-búcsú az első ferences templom felszentelésének emléknapja. „Különleges jelentősége van számunkra. Szent Ferenc eszközölte ki annak idején a kiváltságot: aki a szokott feltételek mellett ezen a napon egy ferences templomot meglátogat, az teljes búcsúban részesülhet” – emelte ki a dévai plébános.

Hunyad megye a gyulafehérvári főegyházmegyében a „szórványok szórványa”, hisz Déva 59 ezer lakosából körülbelül 3500-4000 a magyar, a katolikusok pedig mintegy kétezren vannak. Sok a vegyes házasság, románul és magyarul is folyik a pasztoráció. A plébánián több közösség is otthonra talált: családosok, cserkészek, gyerekek, fiatalok. Számos foglalkozást működtetnek gyerekeknek: barkácsolni tanulhatnak, anyanyelvüket gyakorolhatják. Sok vegyes családból származó gyerek szorul arra, hogy segítséget kapjon a magyar nyelv elsajátításában, de számos önzetlen, segítőkész család van a plébánián, akikre mindig lehet számítani.

A Naphimnusz-park a dévai csángótelepi templom udvarán kapott helyet. „Isten segítségével és a közösség erkölcsi és anyagi támogatásával sikerült egy Naphimnusz-parkot létesítenünk – fogalmazott Bonaventura testvér. Elmondta: abból az ötletből született, hogy ha a templom nyolcvanéves, akkor egy ferences emléket is állítsanak ennek az eseménynek. Idén van öt éve annak, hogy megjelent Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája. A teremtett világ értéke és fontossága mindannyiunk ügye. Szent Ferencet sokszor „Isten bolondjának” nevezték, mert képes volt két fadarabbal is hegedülni a természetben és dicsőíteni Istent, beszélni az állatokkal.

„Szent Ferenc Naphimnuszát tíz részre osztottam. Xantus Géza csíkszeredai művész ezeket a részeket tíz képben festette meg, ezek helyet kaptak a parkban. Meditatív jelleget kapott a park: a Laudato si’ enciklikára emlékeztet, ferences emlék – nyilatkozta Bonaventura testvér. – A Naphimnusz-parkkal azt szeretném elérni, hogy a teremtés dicsérete ne szűnjön meg soha. Amikor Isten ránk bízta a Földet, akkor nem azt mondta, hogy zsákmányoljuk ki, hanem azt, hogy hajtsuk uralmunk alá. Napjainkban nagyon a határokat súroljuk.

(...) a teremtés szépsége igazából a teremtő Isten végtelen szépségét tükrözi vissza. A teremtett világ arra kell késztessen, hogy értelmünkkel és akaratunkkal hajoljunk meg a Teremtő előtt. (...) Szent Ferenc Naphimnuszával élő, élettelen tárgyat egyaránt Isten dicsőítésére buzdít. Napfivér, Holdnővér, a szél, a víz vagy a tűz: minden teretmény Istent dicsőíti. Isten nemcsak megalkotta világunkat és gondoskodik róla, hanem az emberre bízta a Földet.”

A tíz „stáció” költségeit több helyi család és közösség vállalta.

Szöveg: Fábián Róbert

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír