A kánaáni palota 3500 éves lépcsősorát találták meg az észak-izraeli Hacorban

A különleges, lenyűgöző lépcsők azt sugallják, hogy további gazdag leletek feltárására lehet számítani – közölték a lappal a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a hacori uralkodó palotájának főbejáratához vezető 3500 éves lépcsők alapján.

A galileai Tel Hacor nemzeti parkban már harminc éve folytatnak ásatásokat, jelenleg Amnon Ben-Zur professzor és Sulamit Becher vezetésével. E helyen korábban már feltárták az uralkodói palota jelentős részét. A kutatók úgy vélik, hogy az idén megtalált, az udvarból a palotához vezető négy és fél méter széles, bazalttömbökből készült lépcsősorok páratlanok ebben a korban és ebben a térségben. Eddig hét lépcsőfokot tártak fel, de továbbiak rejtőzködhetnek nyugat felé a föld alatt. A palota falai két méter magasan maradtak fenn, túlélve az egész várost egykor elpusztító hatalmas tűzvészt, amelyet a honfoglaló zsidó törzsek okoztak, és amelyet a Biblia is leír.

„Akkor visszafordult Józsué, elfoglalta Hácórt, királyát pedig megölte karddal. Mindezeknek a királyságoknak korábban Hácór állt az élén. Kardélre hányta, kiirtotta minden lakosát, nem maradt életben senki sem; Hácórt pedig fölperzselte” – áll Józsué könyvének 11. fejezetében.

„A Hacorban fellelt lépcsők ismét megmutatják, hogy létezett Hacor, sőt az összes többi bibliai helyszín is” – nyilatkozta az Izrael-díjas régész, Ben-Zur professzor, majd hozzátette: „A napvilágra került lépcsők rávilágítanak a palota nagyságára. A kánaánita Hacor a Földközi-tenger déli medencéjének hatalmas városa volt, és noha már tudtuk, hogy a palota komoly építészeti fontossággal bír, ez az egyedülálló és lenyűgöző lépcsősor annyira különleges, hogy további kimagasló leletekre kell számítani.”

Az idei ásatási szezont közel kilencven ember segítette, köztük a jeruzsálemi egyetem régészeti intézetének diákjai, egy Franciaországból érkezett diákcsoport, civil katonai szolgálatot végző lányok, a hadseregre készülő fiatal önkéntesek, Angliából, Németországból, Spanyolországból, Ausztráliából és Kínából érkezett önkéntesek, akiknek többsége már visszatérő vendégként vett részt a feltárásokon.

A palota már napvilágra került részein más rendkívül fontos leletekre is bukkantak, mint például egyiptomi szkarabeuszokra, mintegy negyven hatalmas tárolóedényre, amelyek nagy mennyiségű tárolókapacitásról tanúskodnak, számos bazaltedényre, a palota műhelyeiben használt nyersanyagokra és négy királyi feliratra. Hármat közülük egyiptomi hieroglifákkal, a negyediket pedig akkád nyelven írták.

Ezen kívül két egyiptomi szobrot is találtak az elmúlt években. Egyikük a Kr. e. 2500 évvel ezelőtt uralkodó Menkauré egyiptomi fáraó szfinxtöredéke, a másik pedig egy Nebpu nevű, a Kr. e. 18–19. században élt egyiptomi tisztviselő szobortöredéke volt. Ez utóbbi a legnagyobb eddig megtalált egyiptomi szobor, amelyet magánemberről mintáztak az időszámításunk előtti második évezredben.

A következő ásatási szezonban a palota további részeinek feltárását tervezik. Hacornak az eddig megtalált tárgyak és írott szövegek szerint egyértelműen bizonyított kulturális és kereskedelmi kapcsolata volt Egyiptommal és Babilonnal.

Tel Hacor Izrael legnagyobb és legjelentősebb bibliai régészeti lelőhelye, melyet az UNESCO világörökségi helyszínnek nyilvánított. Elfoglalása Józsué vezetésével megnyitotta Izrael törzsei előtt az utat Izrael földjének elfoglalásához, és kutatása kulcsfontosságú a bibliai történetírás megbízhatóságának vizsgálatához.

Forrás: MTI

Fotó: Timesofisrael.com

Magyar Kurír