Ljubljanában tanácskoztak az európai katolikus oktatási munkatársak

A közgyűlés résztvevői a tanácskozás helyszínéül szolgáló Szent Szaniszló-iskolaközpont előtt, amely a kommunista időszakban internálótáborként, majd laktanyaként működött.

A közgyűlés egyik kiemelt témája a kultúrák és vallások közötti párbeszédre nevelés volt. A francia képviselő tájékoztatása szerint a katolikus iskolákat látogató diákság összetétele jelentős mértékben megváltozott, vallásilag és kulturálisan sokszínű lett. Emiatt szükséges lenne az iskolákban – az Egyház tanításának és a keresztény antropológiának alaposabb megismerésével – még inkább elmélyíteni a katolikus identitást. Ezenkívül jobban kellene tudatosítani a kultúrák és vallások összetettségét; a mindennapi pedagógiai gyakorlatban a testvéri közösségben való együttműködést kellene előtérbe helyezni az egymás mellett élés helyett. A francia képviselő bemutatta azokat a füzeteket, amelyek a pedagógusoknak elméleti alapvetést és gyakorlati útmutatást adnak a vallások és kultúrák közötti párbeszédre nevelésben.

A közgyűlés kiemelt témái között szerepelt a katolikus oktatás szabadsága is, amelyet jelenleg elsősorban Portugáliában fenyeget komoly veszély, mert a kormány az elmúlt években egyoldalúan megváltoztatta és folyamatosan csökkentette a katolikus iskolák finanszírozását. Már eddig is több iskolát be kellett zárni, és félő, hogy az állam teljesen monopolizálja az oktatást. A román képviselő ismertette a marosvásárhelyi katolikus gimnázium kálváriáját.

A résztvevők megismerkedhettek a szlovén katolikus oktatás helyzetével is. Délnyugati szomszédunknál – Magyarországhoz képest – viszonylag kevés katolikus oktatási intézmény működik: húsz óvoda, két általános iskola, négy középiskola és négy kollégium. Ez részben történelmi okokkal magyarázható, hiszen csak a 20. század elején alapították az első – szlovén nyelvű − katolikus iskolát, a kommunista időszakban pedig mindössze egy-két kisszeminárium működését engedélyezték.

A szlovén katolikus iskolahálózat bővülését jelenleg elsősorban finanszírozási problémák akadályozzák. Az 1996 után alapított katolikus iskoláknak ugyanis csak az állami tanintézményeknek járó támogatás 85 százaléka jár, jóllehet az alkotmány szerint ingyenes a kilencosztályos általános iskolai képzés. Néhány szülő kérvényére két éve ki is mondta az alkotmánybíróság, hogy a katolikus általános iskoláknak is jár a teljes állami finanszírozás, de a törvényhozás még mindig nem módosította az ezzel kapcsolatos jogszabályt. Ami az állami iskolákban való hitoktatást illeti, Szlovéniában erre egyáltalán nincs lehetőség a deklarált világnézeti semlegesség miatt.

A közgyűlésen beszámoló hangzott el a Katolikus Oktatás Világszervezete (OIEC) újjászervezéséről és egyes nemzetközi szervezetek (Európa Tanács, ENSZ) mellet végzett tevékenységéről, valamint az Európai Katolikus Öregdiák-szövetség munkájáról.

Forrás és fotó: Katolikus Pedagógiai Intézet

Magyar Kurír