Magyar doktori védés a Pápai Biblikus Intézetben

Külhoni – 2020. május 26., kedd | 18:33

Bodor Attila, a Gyulafehérvári Főegyházmegye papja Izajás Pesitta-fordításának teológiai profilja. Az értelmező olvasatok vizsgálata címmel védte meg doktori dolgozatát május 25-én a Pápai Biblikus Intézetben (Pontificium Institutum Biblicum), Rómában.

Bodor Attila az első, aki a járványügyi helyzetre tekintettel online védte meg disszertációját, magyarként pedig a harmadik, aki doktori fokozatot szerzett az intézet történetében. Témavezetője R. P. Craig Morrison OCarm (Pápai Biblikus Intézet, Róma), bírálói R. P. Craig Morrison OCarm, Dominik Markl SJ (Pápai Biblikus Intézet, Róma), Jan Joosten (Oxfordi Egyetem) és Benedetta Rossi (Pápai Urbaniana Egyetem, Róma) voltak.

A disszertáció Izajás szír Pesitta-fordításának „teológiai profilját” vizsgálja. A teológiai profil kifejezés Michael P. Weitzmantől származik, és a fordítási eltérések alapján kirajzolódó teológiai felfogást jelöli. A korábbi kutatások és a disszertáció módszertanának bemutatása után (1. fejezet), a Pesitta fordítási eltérései kerülnek górcső alá. Ennek kapcsán a dolgozat azt vizsgálta, hogy a Pesitta-fordítás miként mutatja be Izajás könyvének három központi „szereplőjét”: Istent (2. fejezet), a Messiást (3. fejezet), valamint Isten népét, azaz Júdát és Izraelt (4. fejezet).

Pesitta istenábrázolása kapcsán megállapítható, hogy a fordítás Isten egyes tulajdonságait jobban kiemeli mint a héber forrásszöveg. Két isteni tulajdonságot többszörösen is kihangsúlyoz: Isten az erős, illetve Isten a gondoskodó/segítő. Másrészt azonban elkerüli azokat a kijelentéseket, amelyek látszólag veszélyeztetik az istenábrázolás koherenciáját és konzisztenciáját. Ezek az értelmező fordítási megoldások a legtöbb esetben a Második Szentély judaizmusának szemléletét tükrözik. Megállapítható, hogy a görög Septuaginta és az arám Targum-fordítás is néhányszor hasonló módon jár el.

Pesitta fordítása abba is betekintést enged, hogy miként értelmezte az első század fordulóján élő szír ajkú közösség az izajási messiási szövegeket. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az értelmező szövegvariánsok révén a messiási szövegek sokkal egyértelműbbé váltak. A fordítási eltérések révén azonban nemcsak az egyes versek értelmezése módosul, hanem a könyvben megjelenő tágabb szövegösszefüggések is újabb megvilágításba kerülnek.

Ezen kívül, a szír fordítás Júda és Izrael bemutatására is hatással van. A fordítás szemszögéből ez a nép garantálja a jövőbeli megújulást. A nép életéből két bűnt emel ki: a részegeskedést és a gőgöt. Izajás Pesittája sokkal élesebben bírálja ezeket bűnöket, mint a héber alapszöveg.

A tanulmány egy rövid történelmi kitekintővel zárul (5. fejezet), amely a Pesitta-fordítás eredetének kérdését vizsgálja. Az eltérő értelmező fordítások alapján Bodor Attila amellett érvel, hogy Izajás Pesitta-fordítása zsidó környezetből származik. A fordító ugyanis a forrásszöveget az uralkodó zsidó nézetek tükrében értelmezi. Az eltérő fordítási megoldások azonban nem fednek fel további részleteket a fordító vallásos meggyőződésével kapcsolatban. A kutatás eredményeit egy rövid befejezés összegzi (6. fejezet).

Ez a disszertáció a bibliakutatás egyik hézagját is kitölti. Mindeddig nem készült olyan monográfia, amely a Pesitta-fordítás teológiai és értelmező karakterét vizsgálta volna. Ráadásul, habár Izajás könyvének értelmező fordításai a Pesitta eredetével kapcsolatos vitákban mindig is fontos szerepet játszottak, ez az első szisztematikus elemzés a szövegvariánsok eredetéről és hatásáról.

Fordította: Kiss Ádám

Forrás: Pontificium Institutum Biblicum

Fotó: Bodó Márta/RomKat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria