Mária, Menekültek Segítsége – Így válik imádsággá napjaink történelme

Kitekintő – 2020. július 10., péntek | 18:15

Mater Misericordiae, Mater Spei, Solacium Migrantium – ezek Mária új megszólításai, amelyeket Ferenc pápa hozzátett a Loretói litániához. Az Irgalmasság Anyja, a Remény Anyja, a Menekültek Anyja. Nem új dolog, hogy a pápák újabb megszólításokkal bővítik a litániát, II. János Pál a Családok Anyja megnevezést vezette be.

Az alábbiakban Andrea Riccardi olasz történész, egyháztörténész írását közöljük a Ferenc pápa által bevezetett fohászokról.

Miközben a világ szenved a Covid-19 okozta válság következményeitől, a terjedő pesszimizmus súlyától, ami nemcsak a gazdaságot és a munkát érinti, hanem a jövőképet is, Ferenc pápa közénk hozza a remény témáját: Mária a Remény Anyja, és az Egyház reménnyel tekint a jövőbe, tudván, hogy minden nehézség ellenére nem vagyunk egyedül, mellettünk van az Úr. Az ember akkor keseredik el, ha elhagyatottnak érzi magát. Az imádkozó ember állapota éppen ez: felfedezi, hogy nincs egyedül, magára hagyatva.

Mária megszólítása mint az Irgalmasság Anyja az irgalmasság szentévének öröksége, amikor Isten népeként megértettük, hogy az irgalmasság minden keresztény ember létmódja: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak” (Mt 5,7). A kihívást az jelenti, hogy egy erőszakos világban is meg tudjuk élni az irgalmasságot, és egy irgalmas világot, irgalmas kapcsolatokat építsünk fel.

Meglepő lehet a Menekültek Anyja megszólítás. Van, aki szerint ez a szociális vagy egyenesen politikai témák bevezetése a máriás imádságba. Imádságunk azonban, egyéni és közösségi imádságunk is mindig tele van olyan kérdésekkel, amelyek konkrét helyzetekre, vagyis társadalmi, de akár politikai kérdésekre vonatkoznak. Gyakran kérjük Mária mint a Betegek Gyógyítója és a Szenvedők Vigasztalója segítségét. Mindig, különösen háborúk idején és olyan helyeken, ahol harcoltak egymással az emberek, Máriát a Béke Királynőjeként szólították meg, abban a meggyőződésben, hogy az imádság elvezeti a küzdő felek, vagy akár a háború urai szívét, lelkét a békéhez. Más litániákban Máriát a Hajósok Csillagának (Tengernek Csillaga) nevezik, a viharos vizeken bizonyára sok hajós hívta őt segítségül e megszólítással.

Jó dolog arra gondolni, hogy Mária, aki családjával száműzött volt Egyiptomban, a menekültek segítsége lehet. A Vatikáni Könyvkiadó újra kiadta XII. Piusz 1952-es apostoli konstitúcióját, az Exsul familiát, Biaggio testvér és az én értekezésemmel kísérve. A pápa ebben kijelenti, hogy a názáreti család „támasza minden elvándorlónak és zarándoknak, bármilyen életkorú, bármelyik országból jött, minden menekültnek, bármilyen helyzetből jött, üldöztetés vagy szükség miatt kelt is útra, volt kénytelen elhagyni a hazáját”. Semmi nem természetesebb annál, mint segítségül hívni Máriát mint a Menekültek Segítségét. Hálásak vagyunk a pápának, hogy kitágítja az imádság látóhatárát.

Olyan világban élünk, amelyben növekszik a menekülők száma: 79 millió 800 ezer fő (az országukon belül menekülőkkel együtt), közülük 26 millióan vannak, akik országhatáron kívülre menekültek (több mint a fele részük 18 év alatti kiskorú).

Tekintsünk részvéttel erre a világra, tegyünk azért, hogy elkerülhetők legyenek az újabb migrációs hullámok és imádkozzunk azokért, akik oly sok veszélynek vannak kitéve, hívjuk segítségül Máriát, a Menekültek Segítségét.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Riccardiandrea.it

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria