Október 10-én, csütörtök este a fiatalok köszöntötték a missziós keresztet a Búza téri székesegyházban. Másnap délelőtt a kisebbek – a Szent Miklós Görögkatolikus Óvodába járó gyerekek és a Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola valamennyi tanulója – tették tiszteletüket kereszt előtt. Az elsősök és a másodikosok hittanórán készült rajzaikat is elhozták.
A missziós kereszttel való találkozásról a harmadik osztályos diákok által megfogalmazott gondolatokból válogattunk:
Réka: „Amikor beléptem a Búza téri templomba, akkor olyat éreztem, mintha megérintett volna a Szentlélek. Egy kicsit meglepődtem azon, amit éreztem, de nagyon boldog voltam. Szép nagy ez a missziós kereszt…”
Mózes: „A missziós kereszt előtt jártam, és azért volt nagy élmény, mert énekelhettem a közösséggel és szabadon Istenben. Az volt a legjobb, hogy láthattam, a hit milyen csodás dolgokat teremthet.”
Vanda: „A missziós keresztnél jártam, és amikor megláttam, valami megmelengette a szívemet, és egy kicsit másképp láttam a világot a boldogságtól. Jó lett volna még sokáig ott lenni, több időt eltölteni a kereszt előtt.”
Milán: „Megnéztük a missziós keresztben a szentek ereklyéjét, és jó volt látni, hogy ilyen hatalmas. Nekem azért volt ez fontos, mert még nem gondoltam ilyenre, és jó érzés volt ott lenni mellette, ott imádkozni a közelében.”
Dóra: „Én azért vártam már nagyon, hogy a missziós kereszthez menjünk, mert benne van Szent Imre herceg ereklyéje. Ő az én harmadik védőszentem. Nagyon szerettem volna látni, de még nem volt rá alkalmam. Remélem, a családommal is ellátogatunk ide.”
Henriett: „Örülök, hogy láthattam a missziós keresztet és hódolhattam a jelen lévő Krisztusnak. Ez hatalmas örömmel töltött el.”
Október 11-én, pénteken kora délután először a miskolci Őszi Napsugár Otthon lakói imádkoztak együtt a templomban. Később – Orosz Atanáz püspök szavaival: a „keresztre feszítés óráiban” – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fazekas utcai és a fiatalkorúak intézetének fogvatartottjai érkeztek, hogy letegyék lelki terheiket. Lipták Pál börtönlelkész vezettő őket az imádságban.
Az esti szertartások mintegy bevezetése lett a Szent Naum Kamarakórus énekes áhítata. Váraljai Réka, Dobos Péter, Telenkóné Tóth Cecília és Seres Tamás előadásában hangzott el válogatás a keleti egyház énekeiből. Nemcsak magyarul, hanem ószlávul és bolgár nyelven is megszólaltatták a bizánci szertartások énekeit, könyörgéseit.
Október 12-én, szombaton délután Süveges Gergő újságíró tartott előadást a templomban, Nagykövetként a Földön címmel. Tanúságtételében arra világított rá, hogy teremtményekként Isten küldöttei vagyunk, rajtunk keresztül mutatkozik meg Isten igazi arca, ami persze nem kis felelősséget és küldetést is jelent a keresztény ember számára. Ahogyan egy országot többek között nagyköveteiről is megítélnek külföldön, a keresztény „életforma”, Krisztus tanítása, a szeretet ereje rajtunk keresztül ismerszik meg. Rajtunk múlik, vonzóvá tudjuk-e tenni.
Az előadás után a székesegyház kórusának zenés áhítatát hallgathatták meg a jelenlévők. Szűcs Kornél karnagy vezényletével a kórus ezúttal nem a jól ismert feldolgozásokban szólaltatta meg a görögkatolikus szertartások énekeit.
Az esti virrasztást Orosz Atanáz püspök Miskolc városáért ajánlotta föl. A városért végzett imádság alapjául a 10. századi Bizáncban, a blachernai templomban végzett virrasztás szolgált – amikor az Istenszülő megjelent, és megmentette a várost. (Erre az eseményre emlékeznek a keleti katolikusok október 1-jén, az Istenszülő oltalmának ünnepén is.)
Október 13-án, vasárnap Szent Liturgiát tartottak, Orosz Atanáz vezetésével. A szertartást az interneten keresztül élőben is követni lehetett.
Délután a Miskolcon tanuló diákokból és fiatal értelmiségiekből alakult Hassler Énekegyüttes tartott zenés áhítatot, Sándor Zoltán karnagy vezetésével.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria