A modern kori rabszolgaság formái

Nézőpont – 2010. december 9., csütörtök | 8:30

Az Egyesült Államokban minden évben hivatalos jelentést készítenek az emberkereskedelemről. Idén készült el a tizedik jelentés, amely megállapítja, hogy az emberkereskedelem elleni intézkedések még igencsak kezdeti stádiumban vannak.

A Zenit hírügynökség ismertette a hivatalos jelentést, amely hangsúlyozza, hogy az emberkereskedelem nagy részben még mindig a kényszermunkára hurcolást jelenti, még ha a figyelem inkább a szexuális célú emberkereskedelemre irányul is. Ugyanakkor a kereskedők sokszor szexuális erőszakot is alkalmaznak, amikor a földeken, vagy a gyárakban végzett munkára kényszerítik a nőket.

A 2010-es jelentés néhány fontos adata:

- 12,3 millió felnőtt és gyermek él az egész világon, akik kényszermunkát végeznek, vagy prostitúcióra kényszerítve élnek. Az áldozatok 56%-a nő.
- A kereskedők éves haszna körülbelül 32 milliárd dollár (26 milliárd euró).
- A világban 1 000 lakosból 1,8-at visznek kényszermunkára. Ázsiában és a Csendes-óceán vidékén ez az arány magasabb, 3 lakost érint 1 000-ből.
- 2009-ben 4 166 per végződött eredményesen az áldozatok számára, ez 40%-kal több, mint a megelőző évben.
- 62 olyan ország van, ahol még senkit nem ítéltek el a Palermo Protokoll alapján (az ENSZ intézkedése az emberkereskedelem megelőzésére).
- Nem kevesebb, mint 104 országban nem létezik semmiféle törvény, program, szabályozás az emberkereskedelem ellen.

A Palermo Protokoll az első nemzetközi kezdeményezés az emberkereskedelem témájában. Alapgondolata, hogy nem elég a kereskedők megbüntetése, ha nem gondoskodnak az áldozatokról és nem teszik meg a megelőző intézkedéseket.

Amikor embereket kényszermunkára visznek, gyakran átveréssel teszik ezt, vagy emberrablás útján. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint tíz áldozatból egyet kényszerítenek prostitúcióra, kilencet kényszermunkára. A jelenséget nagy mértékben elősegíti a munkanélküliség, a szegénység, a diszkrimináció és a korrupció. Gyakran adósság miatt kerülnek az emberek ilyen helyzetbe, a hitel törlesztésére kezdik el a munkát. Közép-Ázsiában az is gyakori, hogy a gyerekek a szüleik adósságát törlesztik ily módon. A jelentés szerint az emberkereskedelem által elhurcoltak az említett tevékenységeken kívül házimunkát végeznek, vagy gyerekmunkások, gyerekkatonák és szexuálisan kizsákmányolt fiatalkorúak.

A probléma súlyos, mégis nagyon kevés per indul. A tanulmány szerint az emberkereskedelem arányaiban legalább olyan súlyos gond, mint a gyilkosság, a szexuális erőszak, a rablás, mégis sajnálatosan kevés esetben indul eljárás. Gyakran a társadalom szemetének tekintik az áldozatokat, nem tartják őket elég fontosnak ahhoz, hogy foglalkozzanak velük. Ha per indul is, csak a bűnösöket bünteti, nem foglalkozik az áldozatokkal. Sőt, gyakran csak annyi történik, hogy bezárják és hazatoloncolják őket. Ezáltal visszahelyezik őket eredeti életkörülményik közé, ahol ugyanazok a veszélyek fenyegetik őket.

A jelentés szerint szorosabb együttműködésre van szükség a hatóságok között, beleértve az állami és nem állami szervezeteket is. Ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy külön erre a célra létesítsenek intézményeket. Szükség van továbbá arra is, hogy a vállalkozásokat is arra buzdítsák, hogy ne álljanak szóba az emberkereskedőkkel. A jelentés egyik legérdekesebb része az, amelyben tágabb kontextusba helyezi a problémát. Leírja például, hogy az állami tisztviselők korruptsága megakadályozza, hogy megfelelően lehessen kezelni a helyzetet.

Agostino Marchetto, a Vándorlók és Utazók Lelkigondozásának Pápai Tanácsának titkára is beszélt erről a problémáról. Hangsúlyozta: „Az emberekkel való kereskedelem az emberi méltóságon esett súlyos sérelem.” Elmondta, hogy nincsenek egyszerű megoldások. Olyan politikát kell alkalmazni, amely nem korlátozódik a kereskedők megbüntetésére, hanem szem előtt tartja az áldozatok érdekeit.  Fontosnak tartja azt is, hogy fogyasztóként mindannyian járuljunk hozzá a küzdelemhez, vagyis csak erkölcsileg megfelelő forrásból származó termékeket vásároljunk.

Magyar Kurír
(tzs)