Istenszülő-ikonnal ünnepeltek Nagyboldogasszony napján a Szatmár megyei Kökényesden

A mennyei szent városnak gyöngykapui ma felnyílnak Jézus édesanyjának, áldott Szűz Máriának”

–  ezzel az énekkel vonultak végig a főútról a kápolna felé vezető kisutcán, vállukon az ikonnal a Nagypeleskéről, Kissárról, Lázáriból és az Atyából érkezett hívek.

A piciny görögkatolikus kápolnánál már elkezdődött az utrenye, és gyülekeztek a hívek az esperesi központban, Kökényesden tartott kápolnabúcsúra. A zarándokokat a falu parókusa, Simon István fogadta és kísérte be a cinterembe.

A hívek sokasága miatt nem a templomban, hanem a bejáratnál felállított oltárnál mutatták be a szertartásokat, amelyek már előző este, augusztus 14-én elkezdődtek.

Az oltár mögött Fülöp Ilona vezetésével kántorokból álló dalárda énekelte a reggeli istentisztelet ünnepi és a többi liturgikus szertartás énekeit.

A Szent Liturgiát Pallai Béla nagypeleskei parókus tartotta, az oltárnál szolgáló helybéli Simon István, valamint Szemák Miklós csedregi parókussal. A templomban a gyóntatásnál Harangozó József esperes segédkezett.

Szentbeszédében a vendégszónok a peleskei Istenszülő-ikon történetéből kiindulva egy olyan Mária-jelképről beszélt, melynek ezen az ikonon mára már csak a restaurátor által megtalált helye fedezhető fel; arról a koronáról, amit Mária a mennyei dicsőség és a földi szenvedések jutalmaként nyert el, és amely nemcsak kezdettől fogva egyfajta kiváltság számára, de minden augusztusi Nagyboldogasszony-ünnep Mária-jelképeként mindennapjaink része is.

A Jelenések könyvében, a Szent János-látomásban megmutatkozó koronás, Napba öltözött asszonyt Mária-ünnepeink alkalmával, népénekeinkben számtalanszor meg is énekeljük – fogalmazott Pallai Béla. – Máriát, akit „ma ím, megkoronázunk, a mennyekben mint királynőt szent trónnal jutalmazunk”, kinek fején „a hét malaszt tündöklő csillaga, szűz homlokon mint gyémánt korona”, mert

a „Szentháromság mint királynőt dicső trónra emelte, tündöklő csillag-koronát a fejére helyezte.”

Az ünnepi Szent Liturgia szónoka arról a kapcsolatról is szólt, amely ezzel a koronával összeköt bennünket: a teremtéskor kapott emberi privilégium, valamint az életünk végén elérni kívánt dicsőség koronája.

A szertartás körmenettel, majd a pápai és a nemzeti himnusz éneklésével zárult.

A jelenlévők miroválásban részesültek; a képviselő-testület tagjai antidórt osztottak, és szeretetlakomával kínálták a zarándokokat.

Forrás: Romániai Magyar Görögkatolikus Egyházközségek

Fotó: Rozsái Barbara és Suták Amanda

Magyar Kurír