Külföldi hírek
A Magyar Nemzet (1.,8.o.) A teremtés megmentése – A környezet védelmére szólít a pápa, a Népszava (13.o.) Haladni kell az árral szemben – mondta a pápa címmel számol be XVI. Benedek pápa Loretóban bemutatott szentmiséjéről.
A Magyar Nemzet rámutat, hogy XVI. Benedek „Szentírás-magyarázatának középpontjában a környezet iránt való felelősség állt a 2008 júliusában Sydney-ben megrendezendő Ifjúsági Világtalálkozót előrevetítő eseményen.”
A Népszava azt emeli ki, hogy a pápa alázatra és őszinteségre intette a fiatalokat élettel kapcsolatos döntéseikben, és a környezet tiszteletére ösztönözte őket.
A Népszabadság (9.o.) Ausztriába megy a pápa címmel kiemeli, hogy a Szentatya ausztriai apostoli látogatásának a költségeit „az osztrák egyház viseli – a kilenc egyházmegye összesen 5 millió eurót áldoz a látogatásra. Pedig nem áll valami fényesen: bár az idén megállni látszik az osztrákok elfordulása egyházuktól, a tömeges kilépés a befizetések drámai csökkentésével járt. Most a pápai látogatástól az egyház népszerűségének a növekedését is remélik.” A lap ismerteti a Profil hírmagazin felmérését, amely szerint a megkérdezett osztrákok 82 százalékát alig vagy egyáltalán nem érdekli XVI. Benedek látogatása. A hívők 77 százaléka hasonló véleményt hangoztatott. A 30 éven aluliak csupán négy százaléka számára fontos az út. A felmérés szerint az osztrákok 40 százaléka fogja teljesen figyelmen kívül hagyni a közelgő látogatást. Csak három százalékuk szeretne részt venni a zarándokúthoz kapcsolódó rendezvények valamelyikén.
A Népszava (2.o.) Pap a vádlottak padján címmel számol be arról, hogy a chilei igazságszolgáltatás első ízben emelt vádat egy katolikus pap ellen, akit a Pinochet-érában elkövetett túlkapásokkal vádolnak. Az antofagastai bíróság azzal vádolja Luís Jorquerát, hogy közreműködött 28 ellenzéki megölésében Calama városában. A baloldali lap szerint a pap Augusto Pinochet Salvador Allende elleni puccsa után egy – a hadsereg által felállított – börtöntáborban ténykedett börtönkáplánként.
Hazai hírek
A Magyar Nemzet (Bátorítás… üzenet… 1.,3.o.) hosszabban idéz Erdő Péter bíborosnak a katolikus iskolák országos tanévnyitóján, a debreceni Svetits Gimnázium Szent Kereszt-kápolnájában mondott homíliájából: „Különleges tanévet kezdünk, sok nehézség és probléma között élünk, ám mégis van okunk az örömre. Egyes egyházi intézményeink megújulása is az öröm jele, annak a jele, hogy az isteni Gondviselés nem hagyott minket magunkra. … Hiába idősebb az ország népessége, mint néhány évtizeddel ezelőtt, hiába csökkent a magyarság összlétszáma, hiába küszködünk gyakran gazdasági gondokkal, vannak még tartalékainak. Szívünkben, önzetlenségünkben, összetartásunkban, ami összeköt katolikust a katolikussal, magyart a magyarral, embert az emberrel. Ebben rejlenek a tartalékok.”
A Magyar Hírlap (5.o.) A bíboros a hit esélyéről címmel néhány sorban tudósít.
A Népszabadság (Üzenet… 1.,2.o.) összefoglalója szerint „A mindenkori iskolai évnyitók kötelező unalmát cáfoló erővel mozdult a közélet az idei első tanítása napra. Odaállt becsengetni Sólyom László köztársasági elnök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Erdő Péter, hivatalból, de a kötelezőnél nagyobb elszántsággal Hiller István oktatási miniszter.” A baloldali orgánum szintén néhány sorban idézi a bíboros prímást, majd hozzáfűzi: „Egyre több önkormányzat kénytelen átadni iskolái fenntartói jogát az egyházaknak (vagy alapítványoknak). Nem tudják ugyanis tovább finanszírozni azok működését. Az utóbbi években így több tucattal nőtt az egyházi iskolák száma, míg az önkormányzatiaké folyamatosan csökken. Az egyházak ugyanis az alapnormatívát és a kiegészítő támogatást is megkapják az államtól, míg az önkormányzatoknak ez utóbbit maguknak kellene kigazdálkodniuk. A Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca többször is nekirugaszkodott, hogy a ’kiváltságot’ elvegye az egyházaktól. Hasztalan, azt ugyanis a vatikáni szerződés rögzíti, amelyet az egyházak jóváhagyása nélkül nem lehet módosítani. A téma azóta is napirenden van, a tárgyalásik zajlanak.” (A bíboros prímás homíliájának teljes szövegét közöltük lapunk szeptember elsejei számában: Erdő Péter homíliája a katolikus iskolák országos évnyitó szentmiséjén – a szerk.)
A Magyar Nemzetben (5.o.) Joó István Egyhetes városmisszióra készül a katolikus egyház című összeállítása szerint „A Sziget Fesztiválnál is észrevehetőbb fővárosi eseménynek ígérkezik a Városmisszió Budapest 2007 elnevezésű, 120 helyszínre kiterjedő és 1500 programot magában foglaló rendezvénysorozat. Önmagában is kuriózum, hogy… a legnagyobb hazai vallási közösség, a Magyar Katolikus Egyház kísérli meg a közvetlen kapcsolatfelvételt a nem hívő vagy éppen más vallású városlakó tömegekkel.”
A Magyar Hírlapban (20.o.) Sarusi Mihály A polányi passió és Pilátusa címmel írt riportot arról, hogy miután 1993-at országosan a barokk évének nevezték ki, Magyarpolányon felújították a régi kálváriajárás hagyományát, amelynek keretében a helyi műkedvelők székesfővárosi színészek közreműködésével kocsiderékban utazták végig a falut, meg-megállva a valahai csepűrágók módján jelenítették meg Jézus szenvedéstörténetét, s az előadást a keresztre feszítés jelenete zárta. Majd következett a Forrás Színház, mely négy éven át adta elő Polányban a passiót a négy evangélium évente más-más változata alapján. Ekkor már a templomtér volt a játéktér. Csabai Tibor grafikusművész, a magyarpolányi általános iskola igazgatója Pilátusként szerepel a helyi passiójátékban. Elmondta, hogy az idő múlásával „Egyre grandiózusabb lett a passió-előadás, mind több néző látta, s ekkor még húsvétkor adták elő, amikor a Bakonyban még hófúvás is lehet.” Addigra rájöttek a polányiak, hogy a Kárpát-medencében rajtuk kívül igazi passiójátékot csak a csíksomlyóiak és a őrvidéki szentmargitbányaiak játszanak. Beléptek az Európai Passió Szövetségbe, s 2000-ben bajor földön ott lehettek a közgyűlésen, ahol megismerhették a különleges helyi passióváltozatot, Oberammergau népe hatszáz éve tízévente veszi elő a passiót, melyet az esztendő minden napján előad. Csabai Tamás elmondta: „Láttuk, ilyen hagyományt csak akkor lehet életben tartani, ha a közösség tartja fönn. Nem vásárolják meg a játékot, maguk adják elő, 2001-ben mi fogadtuk a közgyűlést (tizenhat, főleg olasz, spanyol, német passióhelyszín képviseltette magát Polányban), akkorra meglett a saját passiónk. Azért hívhatjuk játékunkat polányi passiónak, mert Tömöry Péter ide írta, az evangéliumok alapján.” A riportból kiderül, hogy a polányi passiót száznegyvenen adják elő, idén a legfiatalabb három, a legidősebb nyolcvanhét éves volt. Az utánpótlás folyamatos, a főszereplők viszont állandóak. Például Pilátust 2002-től Csabai Tibor alakítja, Kajafásként a volt polgármester lép fel, más szerepben orvos, tanár, bányaigazgató, restaurátor, kisdiák játszik, s évről évre színre lép a padragi bányászdalárda és a helyi sváb énekkar is. Talán nincs is olyan család Magyarpolányban, melyet ne képviselne egy-egy gyermek, felnőtt, avagy idős színjátszó a passiójátékban.
Magyar Kurír