A Pápai Ház szónoka csak egy zsidó ismerőse levelét ismertette

A nagypénteki pápai szertartás során hagyományosan nem a Szentatya tart homíliát, hanem a Pápai Ház szónoka, egy kapucinus szerzetes. Raniero Cantalamessa már harminc éve tölti be ezt a tisztséget mindenki megelégedésére. Különösen jó kapcsolatot ápol a zsidósággal is.

Idén nagypénteki szentbeszédében, amelyet a pápa is akkor hallott először, mert nem szokták előzetesen „jóváhagyatni” a szentbeszédeket, Cantalamessa az erőszak és a vallás kapcsolatáról elmélkedett. A kettő között fennálló ősi kapcsot Krisztus törte meg azzal, hogy nem mást áldoztatott fel „bűnbakként” az emberek bűneiért engesztelésül, hanem saját maga lett áldozattá. Isten nem mások vérét akarja, hanem saját vérét adja engesztelésül az emberért – mondta.

A beszéd utolsó részében a Pápai Ház szónoka kitért arra a körülményre, hogy az idén a katolikus és a zsidó húsvét egy hétre esik, s ezért külön jókívánságát kívánta kifejezni a zsidóságnak az egész egyház színe előtt és nevében. Tekintettel arra, hogy az utóbbi hetekben sajnos a közbeszéd középpontjában a pedofil botrányok ürügyén az egyház ellen indított támadássorozat állt, Cantalamessa atya jónak látta felolvasni annak a levélnek egy részletét, amelyet egy zsidó barátjától kapott, s amelyben az illető felháborodásának ad hangot a pápa és az egyház elleni támadások kapcsán. Mert azok módszere őt, zsidó embert, az antiszemitizmus szégyenletes vonatkozásaira emlékezteti.

Íme Raniero Cantalamessa prédikációjának vonatkozó része magyarul (a Vatikáni Figyelő fordítása):

„Egy ritka egybeesés folytán az idén a mi húsvétunk ugyanarra a hétre esik, mint a zsidó húsvét, ami a miénknek őse és kialakulásának kerete. Ez arra ösztönöz, hogy gondoljunk zsidó testvéreinkre is. Õk tapasztalatból tudják mit jelent kollektív erőszak áldozatává válni, és ezért is mindig készek felismerni kiújulásának jeleit. A napokban levelet kaptam egy zsidó barátomtól, és engedelmével most megosztom egy részletét. Azt írja:

«Undorodva figyelem a körkörös támadást, amit az egész világ indított az egyház, a pápa és minden hívő ellen. Az általánosító előítéletek alkalmazása, a személyes felelősség és vétek átalakítása kollektívvá engem az antiszemitizmus legszégyenletesebb formáira emlékeztet. Szeretném ezért, a párbeszéd mellett elkötelezett zsidóként szolidaritásomat kifejezni személyesen önnek, a pápának és az egész egyháznak, mindazok nevében is (és sokan vannak), akik a zsidóságon belül osztják ezen testvéri érzéseket. A mi húsvétunk és az önöké között vannak kétségtelen különbségek, de mindkettő a messiási reménységből él, amely a közös Atya szeretetében majd bizonyosan egyesít bennünket. Boldog húsvétot kívánok tehát önnek és minden katolikusnak.»

És mi, katolikusok is boldog húsvétot kívánunk zsidó testvéreinknek.”

A beszéd ezen vonatkozása némi felháborodást keltett egyes zsidó körökben, mondván, hogy nem lehet a papi pedofilbotrányok miatti helyzetet az antiszemitizmushoz hasonlítani. A párhuzamot európai és amerikai zsidó szervezetek megdöbbenéssel fogadták, és bírálták a pedofil papok áldozatainak szervezetei is. Mint az a szövegből kiderül, erről természetesen szó sem volt. A szentszéki szóvivő közleményben is megerősítette, hogy a Szentszék egyáltalán nem akar párhuzamot vonni a kettő között.

Egy olaszországi zsidó személyiség volt az, aki levelében az antiszemitizmusra emlékeztetőnek ítélte azt a módot, ahogyan egyének vétkei ürügyén az egész egyházat és személyesen a pápát támadják. Tehát nem a Katolikus Egyház állította ezt.

A párbeszédre kész zsidóság egyik képviselője nyilvánította ki szolidaritását az egyház iránt, a Pápai Ház szónoka pedig ezen szolidaritást akarta nyilvánosan elismerni azzal, hogy a levelet ismertette nagypénteken. Mindez a szentbeszéd szövegének figyelmes elolvasása után egyértelműen kiderül.

Vatikáni Figyelő/Magyar Kurír