Rockoratorikus passió készült Händel művéből

Kultúra – 2017. április 3., hétfő | 18:31

Rockoratorikus passió készült Händel „Messiás” című művéből Várkonyi Mátyás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző hangszerelésében és rendezésében. A „Messiás.ma” című darabot április 25-én láthatja a közönség a Müpában.

 

Az oratórium, a passiójáték mint színpadi történés, valamint a rock és a barokk zene összegyúrásáról, együttlétezéséről van szó a színpadi hatás elérése érdekében – mondta el Várkonyi Mátyás, a produkció megálmodója, rendezője, hangszerelője, dramaturgja és karmestere, a Rock Színház egykori alapítója és igazgatója az MTI-nek.

A barokk hangzást a Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus képviseli, míg az oratórium klasszikus vonulatát a négy vezető szólista, Rácz Rita (szoprán), Balogh Eszter (alt), Csengeri Attila (tenor) és Gábor Géza (basszus) reprezentálja.

„Teljesen megmarad a hangzás, amelyet az eredeti mű ad, csak meg lesz fűszerezve néhány más alkotóelemmel” – hangsúlyozta Várkonyi Mátyás, hozzátéve: az előadásban többek között elektromos dob, elektromos fúvós, szaxofon és szintetizátor is szerepel, továbbá hangfájlokat is belecsempészett.

Elképzelése szerint a mű egy színpadi zene, amelyet elő lehet adni úgy, hogy közben történnek a színpadi események, s ezeket támasztja alá, erősíti a muzsika. Minden egy térben történik, hiszen a színészek, énekesek és táncosok is ugyanazon a színpadon vannak, mint a főszereplő zenekar és kórus – mutatott rá.

A darab közreműködői között lesz Horváth Charlie és Karácsony János-James, Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál és Szemenyei János. A Rock Theater Band közreműködésével olyan hangszerek, hangzások és elektronikus effektek is kerülnek a műbe, amelyekkel izgalmas crossoverszerű zenei világ jön létre. A koreográfiát Fodor Zoltán készíti, az előadást mozgással és tánccal az Inversedance – Fodor Zoltán Társulat tölti meg, gyermekszereplőként Kaszás Dániel is közreműködik. A produkció jelmeztervezője Horváth Kata.

Händel Messiása a legnépszerűbb barokk oratórium, s a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából megrendezett emlékév alkalmat ad arra, hogy „átmozgassuk” – fogalmazott Várkonyi Mátyás, kiemelve: a műben kifejezetten érték a barokk, amitől nem fog elszakadni, viszont dramaturgiailag átrendezi, a mába helyezi a művet.

Ha az ember szétszedi és jobban belelát a műbe, akkor kiderül, hogy különálló dalokból áll, amelyek önállóan is megállják a helyüket. Mindez megfelel a mai világ komponálási technikájának – hangsúlyozta. Felidézte egy barokk alkotó gondolatait, amely szerint ha nem változtatunk, nem veszünk át egymástól dolgokat és nem dolgozunk rajta saját korunknak megfelelően, akkor a zene nem fejlődik.

A Messiás.ma című átdolgozás hagyományos és mai, elektronikus hangszerekkel kombinált rockoratorikus passió, amelyben a bibliai szöveg új, magyar fordításban hangzik el.

Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriuma (HWV 56) a műfaj egyik leggrandiózusabb alkotása, a zeneszerző főműve. Az oratóriumot 1742-ben mutatták be Dublinban egy árvaház javára, és Händel életében kizárólag jótékonysági céllal adták elő.

Nagy-Britanniában szokássá vált, hogy a Messiás legismertebb részlete, a kórus által előadott „Halleluja” alatt a közönség állva hallgatja a zenét. A szokás eredete II. György királyhoz (1683–1760) fűződik, aki a londoni premier előadásán felállt a „Halleluja” hallgatása közben, a közönség pedig követte őt.

Forrás: Messiás.ma

Forrás: MTI

Fotó: Musicalinfo.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria