Szeder Fábián bencés tudósnak állítottak szobrot a felvidéki Csábon

2018. szeptember 19. szerda 15:53

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a felvidéki Csáb község temploma felszentelésének 250. évfordulóját, melynek zárónapján, szeptember 16-án felavatták a falu neves szülötte, Szeder Fábián bencés szerzetes, néprajzkutató (1784–1859) köztéri szobrát.

A kettős ünnep nemcsak a csábiak számára volt jelentős esemény, hanem az Ipoly menti palócoknak is.

Az ünnepi szentmisét Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát mutatta be. Prédikációjában a helyi közösséget méltatta, és biztatta, hogy továbbra is maradjon meg ilyen erős hitben a mai világban.


A szentmise után az ünneplők átvonultak a község új parkjába, ahol a napokban állították fel a falu neves szülöttje, Szeder Fábián bencés néprajzkutató első köztéri szobrát.

A mellszobor a községből származó két, jelenleg külföldi szolgálatban álló lelkipásztor – Balga Zoltán prágai magyar lelkész és Miskei László kanadai magyar lelkész – támogatásával valósult meg. Felismerve a jubileumi templombúcsú jelentőségét, melynek megünnepléséhez a nagy távolság ellenére ők is hozzá akartak járulni: javaslatukra és adományaikból készült el a műalkotás, mely Oláh Szilveszter szobrászművész munkája.

A község polgármestere, Tóth Henrik az avatóünnepségen elmondta: a szobornak köszönhetően a község által kivitelezett közpark nemcsak fizikai, de szellemi felüdülést is nyújt majd az itt megpihenőknek. „A helyi alapiskola épületének tőszomszédságában méltó, jogos helyet kapott Szeder Fábián bencés pap, tanár, a palóc nép első tudományos kutatója.”

Ezt követően Várszegi Asztrik megáldotta a műalkotást.

* * *

Szeder Fábián 1784-ben született a Hont vármegyei Csáb községben; a falu templomában keresztelték meg. Iskoláztatására szülei mindig nagy figyelmet szenteltek. Tanulmányait Csábon kezdte meg, ahol magába szívta a palóc kultúrát és nyelvjárást; majd a bencések komáromi és esztergomi gimnáziumban tanult. Húszéves korában belépett a bencés rendbe, majd négyéves teológiai tanulmányainak végeztével pappá szentelték.

A tudós szerzetes huszonnégy évig a rend iskoláiban volt tanár és iskolaigazgató; irodalmi lapokat is szerkesztett. Ennek köszönhetően intenzív levelezést folytatott a korabeli művészeti és tudományos élet nagyjaival, köztük Kazinczy Ferenccel.

Szeder Fábián tekinthető az első magyar néprajzkutatónak: a kor nívós fórumain publikálta A’ palóczokról című értekezését. Művében népe, a palócok Csábon megismert kultúráját, eredetét, nyelvezetét; életüket, kincseiket ismertette. Pannonhalmi tanári tevékenysége alatt a rend könyvtárosa és levéltárosa volt. Tizennyolc éven át igazgatta a bencés rend komáromfüssi birtokait – itt halt meg 1859-ben. A község temetőjében nyugszik.

Szöveg és fotó: Balga Zoltán, Murányi Gábor

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
het-kerdes-ferenc-paparol-magyar-kurir-adventi-nyeremenyjateka
Hét kérdés Ferenc pápáról – A Magyar Kurír adventi nyereményjátéka

Játékra hívjuk Olvasóinkat! A kérdéseinkre helyes választ adók között Wim Wenders „Ferenc pápa – Egy hiteles ember” című filmjét, valamint az Új Ember Kiadványok sorozatban a pápa katekéziseiből megjelent „Őrzők vagyunk – Szerdai katekézisek 2013–2014” című könyv egy-egy példányát sorsoljuk ki.

19:56
mezeskalacsos-puspoki-elokaracsony-szekesfehervari-szent-kristof-hazban
Mézeskalácsos püspöki előkarácsony a székesfehérvári Szent Kristóf Házban

Mézeskalács illata mellett készülődtek a karácsonyra a székesfehérvári Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének lakói a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum munkatársainak közreműködésével december 14-én.

19:24