A Vatican Newson március 26-án megjelent üzenetet a Katolikus Karitász honlapján magyar nyelven is közzétették.
Kedves testvéreim!
A koronavírus miatt vészhelyzettel kell szembenéznünk. Az angol emergency (vészhelyzet) szó a latin emergere szóból ered, ami egy előre nem látható eseményre utal. Ez a még nem látható kimenetelű esemény még előttünk áll, és azonnali figyelmet igényel. A vészhelyzetek számunkra nem ismeretlenek, minden évben földrengéseket, tájfunokat, áradásokat, aszályokat és betegségeket élünk át, de ezek hatása általában csak bizonyos helyekre és emberekre korlátozódik. A jelenlegi, Covid-19 okozta vészhelyzetet pandémiának nevezik, ami két görög szóból ered: pan, vagyis mind, és demos, azaz nép. A pandémia majd minden embert érint, azaz kijelenthetjük, hogy a Covid-19 egy általános vagy egyetemes vészhelyzet. Ezáltal válaszra késztet minket.
Vészhelyzet idején ösztönösen először magunkra, családunkra és a közeli hozzátartozóinkra gondolunk, mindent megteszünk, hogy biztonságban tudjuk őket. Bár ez a reakció alapvetően helyes, figyelemmel kell lennünk másokra is, nem szabad csak magunkra gondolnunk. Kerülnünk kell azt a félelmet, ami vakká és érzéketlenné tesz minket mások igényei és szükségletei iránt, amik valójában ugyanolyan szükségletek, mint a mieink. Meg kell akadályoznunk, hogy eluralkodjon rajtunk az a szorongás, ami képtelenné tesz minket az őszinte együttérzésre embertársaink iránt. Vészhelyzetben megmutatkozik egy ember valódi szíve. Egy vészhelyzetből, ami minden embert egyaránt érint, reméljük, hogy a gondoskodás, az együttérzés és a szeretet világjárványa bontakozik ki. Egy váratlanul kitörő vészhelyzet válságára csak a remény egyenlő mértékű „kitörésével” lehet felelni. A vírus világméretű terjedését muszáj követnie egy világméretű jótékonysági „fertőzésnek” is.
A történelem majd azon reakciók alapján ítéli meg generációnkat, hogy mire voltunk képesek vagy képtelenek ebben a helyzetben.
Köszönettel tartozunk azoknak a hősöknek, akiknek szeretete és bátorsága már a gyógyulás forrásaként szolgált az elmúlt hetek során.
A szakértők azt javasolják, hogy mossunk gyakrabban kezet, hogy elkerüljük a fertőzés veszélyét, és hogy elkerüljük a betegség további terjedését. Jézus tárgyalása során Poncius Pilátus „vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: »Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok – mondta. – Ti lássátok!«” (Mt 27,24). Nekünk is meg kell mosni kezünket, de nem úgy, mint Pilátus. Mi nem moshatjuk le kezünkről a szegények, az idősek, a munkanélküliek, az egészségügyi dolgozók iránti, valójában a minden ember iránti felelősséget, legyen akár a jelen vagy a jövő nemzedék tagja. Imáinkban kérjük a Szentlélek erejét, hogy az őszinte szeretet minden emberi szívből előtörhessen ebben a mindannyiunkat érintő veszélyhelyzetben.
Luis Antonio Tagle bíboros üzenete angolul:
Forrás: Katolikus Karitász
Fotó és videó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria