Ugyanazon az úton járunk, mint Mesterünk – Megkezdődött a szinodális folyamat egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc püspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott ünnepi szentmisén nyitotta meg október 17-én a szinodális folyamatot a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében.

Ferenc pápa 2023 őszén püspöki szinódust tart Rómában, ehhez kapcsolódva kétéves szinódusi folyamatot hirdetett meg, amelynek első szakasza az egyházmegyei szakasz – mondta a főpásztor. – Ez a folyamat azt jelenti, hogy az úton együtt járunk egymással, a szentekkel és Krisztussal, amelyhez a Szentlélek segítségét kérjük.

A Szentatya szerint Isten szándéka a szinodalitás az Egyház számára a harmadik évezredben. A szinódus közös úton levést jelent. A kereszténység ősi eljárásmódja, ősi tapasztalata, hogy együtt vagyunk az úton, és ebben a közösségben segíteni kell a többiek haladását, fejlődését, előrejutását. Ezért e szinódus három kulcsszava: a közösség, a részvétel és a küldetés.

Fontos, hogy együtt járjunk az úton, egymással, a szentekkel, Krisztussal. A Szentatya a Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlotta az egész folyamatot, és a mi egyházmegyénk választott még egy jelképet: az egyházmegy védőszentjét, Szent László királyt. A székesegyház oltárterében látható kép a szentélyben található egyik freskó részletét ábrázolja. Szent Lászlót kérjük, járjon velünk, segítsen, hogy Krisztusra figyelve megértsük Isten akaratát. A szinódus, az együtt járás tapasztalata a szerzetes közösségekben is megtalálható.

Szent Benedek regulájában is olvashatjuk, hogy amikor valami fontos kérdést kell megtárgyalni a közösségben, az apát összehívja a szerzeteseket, mindenkit, mert gyakran előfordul, hogy Isten akár a legkisebb, a legfiatalabb testvéren keresztül közli az akaratát.

Ebből a gondolatból származik a mostani folyamat, amelyet a Szentatya most előírt számunkra – fogalmazott szentbeszédében Palánki Ferenc püspök.

A főpásztor teljes beszéde és a szinódus imája ITT olvasható.

Fotó: Bőr Anna

*

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba egri érsek október 17-én az egri bazilikában szentmise keretében hirdette meg a 2023-ig tartó folyamat kezdetét.

A mai evangéliumban az apostolok versengéséről és Jézus ezzel kapcsolatos tanításáról hallottunk – mondta a főpásztor szentbeszédében. – A Mester nyilvánvalóvá tette, hogy nem olyan egyházat akart, ahol követői rangokért és magas beosztásokért küzdenek, mint ahogy az a világban folyik. „Köztetek ne így legyen. Ha valaki közületek ki akar tűnni, legyen a szolgátok. Hisz az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért.” Ezt az ideált a pápák már az első századok óta fontosnak tartották, majd Nagy Szent Gergely pápa a 6. században kezdte alkalmazni magára a servus servorum Dei (Isten szolgáinak a szolgája) kifejezést, amely azóta a pápák címei között található.

Ferenc pápa is a szolgálatra utalt a Hősök terén az eucharisztikus kongresszuson: „Mit jelent Jézus nyomában járni? Azt jelenti, hogy járjuk az élet útját azzal a jézusi bizalommal, hogy Isten szeretett gyermekei vagyunk. Ugyanazon az úton járunk, mint Mesterünk, aki szolgálni jött, és nem azért, hogy neki szolgáljanak (vö. Mk 10,45). Azt jelenti, hogy mindennap odalépünk testvéreinkhez. Az Eucharisztia indít erre bennünket, hogy érezzük: egy test vagyunk, amelyet megtörnek a többiekért.” A pápa ebben a szellemben, a szolgálat szellemében akar új lendületet adni Egyházunk életének. Ezért olyan kezdeményezéssel állt elő, amellyel ki akar mozdítani bennünket jól megszokott ritmusunkból és új utakra akar vezetni.

Végül Ternyák Csaba rámutatott: Merre akarja vezetni a Lélek az Egyházat? – Ez a fő kérdés. Nem az Egyház tanításának a megvitatásáról, nem doktrinális kérdésekről van tehát szó, még csak nem is látványos és nagyszabású eseményekre van szükség, hanem arra, hogy az Egyház valamennyi tagja beszámolhasson róla, milyen tapasztalatai vannak szűkebb és tágabb közösségében. A fő cél tehát Isten egész népének figyelmes meghallgatása és annak közös megvitatása, hogy miként lehet közösen teljesíteni Isten akaratát az új évezredben.

Ternyák Csaba szentbeszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.

Fotó: Egri Főegyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét október 17-én, vasárnap, amelyben meghirdette a szinodális folyamat kezdetét a Győri Egyházmegyében.

Ferenc pápa útjára indította a világszinódust, amely 2023 októberéig tart. Most az egyházmegyei szakaszt nyitjuk meg, amely 2022 áprilisáig tart a helyi közösségekben, plébániákon és az egyházmegyékben. A felmerült gondolatokat, eredményeket országonként összegzik, és 2023 októberében a világ minden részéről összehívott szinódusi püspökök elé tárva fogják megtárgyalni. Ezt minden bizonnyal a Szentatya egy buzdítása követi majd, amely az Egyház lelki megújulását fogja szolgálni – ismertette a püspöki szinódus lépéseit a főpásztor. Kiemelte: „A Szentatya azt szeretné, ha minden megkeresztelt ember felszínre hozná magában a sensus fideit, a hit érzékét. Döbbenjünk rá arra, hogy keresztségünk révén Isten újszövetségi népe vagyunk. Azt is szeretné a Szentatya, ha minden megkeresztelt ember kilépne komfortzónájából. Keressen választ arra, mit jelent számára kereszténynek lenni, Krisztus Egyházában élni. A Szentlélek új, megerősítő fuvallatát is várja, hogy minden megkeresztelt ember átgondolva saját keresztényi méltóságát buzgóbb, odaadóbb életet akarjon élni a magánéletében és az Egyház közösségében is.”

Három kulcsszót jelölt meg Ferenc pápa, amelyről újra és újra beszélgetni, elmélkedni kell: a közösség, a részvétel és a küldetés. A közösség azt jelenti, hogy Isten újszövetségi választott népéhez tartozunk; a részvétel kapcsán azon kell elgondolkodnom, hogy mi az én feladatom ebben a közösségben; a küldetés pedig az Egyház Krisztustól kapott feladata, amely szerint a világon minden ember számára az üdvösség örömhírét kell hirdetni – emelte ki szentbeszédében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. – Az Egyház azért létezik, mert Krisztus küldetést adott neki, hogy az embereknek hirdesse az evangéliumot, és az emberek üdvözítésének művét szolgálja.

A szinódus azt jelenti, hogy együtt haladunk, együtt gondolkodunk. Az Egyház ugyanis közösség, Isten népének közössége, közösség Krisztussal és közösség egymással. A közösség tagjai a pápa, a püspökök, a papok, a világi hivők. A szinódus a II. Vatikáni Zsinat után VI. Pál pápa által létrehozott intézmény. Ebben minden hívő véleménye megjelenik azon testület előtt, akik segítik a pápát az Egyház kormányzásában és tanítói munkájában. 1965 óta tizenöt rendes és három rendkívüli szinódus volt. A szinodális folyamat célját a Jelenések könyve alapján a következőképpen lehet megfogalmazni:

mit üzen a Lélek ma az Egyháznak.

Szent Ágoston óta valljuk: „Esslesia semper reformanda”, vagyis az Egyháznak állandóan meg kell újulnia. Nem a tanítást kell megváltoztatni, hiszen Krisztus és evangéliuma örök, hanem az eszközökben, a módszerekben kell megújulni. Azt kell keresni, hogy miben erősödjön egyházközségünk, és miben változzon. Esetenként a struktúrákat is változtatni kell, de csak a lelki cél alárendeltségében. Nem öncélú, külső változásokra van szükség – szögezte le a győri megyéspüspök. – Michel White amerikai író Újraépítve című könyvében arról írt, hogyan próbálták megújítani plébániájukat. Azt tervezték, hogy látványos rendezvényeket tartanak, amelyekre meghívják a nem hívőket is, és majd szép lassan bevezetik őket a közösségbe. Próbálkozásaik végén rádöbbentek: ez nem vezet sehova. Ha a lélekben nincs változás, az egész külsőség semmit sem ér.

Hogyan vegyünk részt e szinódusi folyamatban? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Keresztségünk által egy közösség tagjai vagyunk. Isten személyre szóló feladatot adott nekünk, szinte pótolhatatlan egyéni feladatot. Életállapotunknak, földi hivatásunknak megfelelően keressük, mi az, ami a keresztségünkből fakadó kötelességünk, amit talán eddig is jól tettünk, vagy esetleg elhanyagoltunk, vagy nem voltunk eléggé figyelmesek. Mennyire vagyunk aktívak az Egyházban: a szentmisén, liturgián túl mennyire veszünk részt a plébánia életében? Ami a legfontosabb: vizsgáljuk meg, hogyan tudjuk az Egyház legfőbb küldetését, missziós tevékenységét megvalósítani. A legtöbb ember begubózik, magának éli vallásosságát, jobb esetben a családjában teszi, de nincs tekintettel arra, hogy Krisztus azt a feladatot adta, hogy a világba menjünk, és a nem hívőket, az istenkeresőket is hívjuk közösségeinkbe – törekedjünk velük Krisztus népét erősíteni. A szinódusi folyamatban juttassuk kifejezésre az Egyház iránti szeretetünket. Vallásosságunk a mutatója annak, hogy mennyire erős a hitünk. Az, hogy mennyire veszünk részt a Szentatya által sürgetett szinodiális munkában, azt is mutatja, hogy mennyire szeretjük Krisztust, mennyire keressük az ő Egyházához való kapcsolódásunkat. „Az Egyház ígéretet kapott arra, hogy az idők végéig vele lesz a Szentlélek, és irányítani fogja. Nem egyenként kaptuk meg a Szentlélek Egyházat irányító erejét, hanem közösségben. Akarjuk megtalálni a helyünket, és így tudjuk Ferenc pápa szándéka szerint hitünket, vallásos életünket, közösségünket megújítani. Adjon Isten megvilágosodást, megerősödést, elszántságot, hogy merjünk és akarjunk újat tenni, ahhoz képest, ahogy eddig éltük vallásos életünket” – zárta szentbeszédét Veres András győri megyéspüspök.

Fotó: Németh Péter/Győri Egyházmegye; synod.va

*

Esztergom- Budapesti Főegyházmegye

Október 17-én Erdő Péter bíboros, prímás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számára a Szent István-bazilikában hirdette meg a 2023-as vatikáni püspöki szinódusban kicsúcsosodó folyamat kezdetét.

Zebedeus fiainak kérése Jézustól érdekes dolognak a jele – kezdte szentbeszédét Erdő Péter. – Jele annak, hogy Jézus legközelebbi tanítványai is, pontosan Jézus szavai és tettei alapján meg vannak arról győződve, hogy Jézus országot akar szervezni. Messiásnak tartják, hát messiási országot, földi diadalmas országot várnak tőle. És Jézus meg is tesz mindent, ami alapot ad erre a várakozásra. Hiszen a tanítványok közül néhányat külön választ, elkülöníti, magához hívja, képezi, oktatja őket, beszél nekik az országról, különleges megbízatást ad nekik, hát persze, hogy úgy érzik, eljön az idő, és itt a földön egy új ország tisztségein osztozkodhatnak. Ezért kérik Jézustól a protekciót. Tehát fontos pozíciókat akarnak majd abban a dicsőséges földi országban. És Jézus nem utasítja el őket teljesen. Nem azt mondja, hogy ilyen ország pedig nem lesz. Hanem azt mondja, hogy ez valami egészen más. Hogy „nem tudjátok, mit kértek”.

A bíboros rámutatott: Amikor most a Szentatya kérésére a világ minden egyházmegyéjében megnyitjuk a 2023-ra kitűzött püspöki szinódus előkészítését, közös gondolkodásra vállalkozunk plébániai és egyházmegyei szinten Egyházunk küldetésének teljesítéséről. A középpontban azonban, ahogyan a mai evangéliumban is hallottuk, nem az Egyház szervezete és működési módja áll, hanem a küldetés.

Hogyan tudjuk Krisztus örömhírét legjobban átadni annak a világnak, amelyben élünk. Erre keressük a választ, mégpedig úgy, hogy tudatában vagyunk: minden megkeresztelt ember megkapta a Szentlélek ajándékát. Ezt az ajándékot a bérmálás megerősíti, az egyházi rend szentsége pedig, nemcsak fokozatban, hanem lényegileg is kibővíti. Ezért mindenki a maga küldetésében járul hozzá Egyházunk közös feladatának teljesítéséhez. Ehhez pedig mindannyiunk részéről áldozatkészségre van szükség, személyes szeretetkapcsolatra Krisztussal, aki küldetésünk tartalma és erőforrása.

A szertartásról szóló beszámolónk ITT olvasható.

Fotó: Merényi Zita

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a hajdúdorogi görögkatolikus székesegyházban nyitotta meg október 17-én a Ferenc pápa által meghirdetett szinódusi út egyházmegyei szakaszát.

A főpásztor szentbeszédében rámutatott: Ezen a napon bizánci egyház a VII. Egyetemes Zsinat atyáira emlékszik. A felolvasott evangéliumban a magvetőről szóló jól ismert példabeszédet hallhattuk. Többnyire azt szoktuk vizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meggátolják, hogy az isteni mag az emberi szívbe jutva sokszoros termést hozzon. Sok akadály, gát, sok egyéb tényező nehezíti a mag szárba szökkenését és gyümölcstermését. E mai napon azonban Jézus példabeszédének záró képére szeretném inkább a figyelmet irányítani. Ma azt a helyzetet vizsgáljuk mélyebben, amikor a mag már a jó földbe hullott és nincs más dolga, mint sokszoros termést hozni.

„Tegyük fel, hogy a mi lelkünk jó termőtalajt nyújt, és már belé hullt az isteni mag, s most már nincs más teendő, mint várni, remélni a termés beérését. Egyházunk valójában ezért él, hogy fejlődjék, ezért indította útjára a Szentlélek pünkösdkor, hogy eljusson a beteljesülésre, ez élteti Krisztus titokzatos testét, hogy fejlődésével sokakat, egyre többeket vezessen el Istenhez, juttassa el a vele való egyesülésre. Lám, ez az a sokszoros termés, amelyet az Egyháznak, pontosabban minden tagjának meg kell hoznia. S ez a termés-gazdagság nagyon sokféle módon meg tud jelenni” – fogalmazott Kocsis Fülöp, majd ismertette a most kezdődő folyamat részleteit és kiemelte fontosságát. „Nemcsak a papoknak kell prédikálni arról, hogy öröm Jézus Krisztussal együtt élni, nemcsak a hitoktatók feladata, hogy átadják a hit lényegét. Szülők, pedagógusok és minden egyes ember kötelessége, keresztény felelőssége, hogy a hitet továbbadja. Csak az a hit él, ami továbbadható, ami ennek révén fog tovább fejlődni. Lehet, hogy meg kell halnia érte s elpusztul, mint a mag a földben, de utána sok termést hoz. Amikor az ember úgy érzi, hogy kudarcok veszik körül, de hisz abban, hogy Krisztus élő Egyházának a tagja, akkor ezek a kudarcok, elesések, bukdácsolások is új termést fognak hozni.”

Végül a közös munka mellett imádságot is kért a főpásztor a hívektől: Kérjük közösen a Szentlelket, hogy értesse meg velünk, mit mond a Lélek a gyülekezetnek. A Lélek pedig egészen biztosan meg tud tanítani minket arra, hogy hogyan kell helyesen imádkozni, mi kell ahhoz, hogy fejlődjék az Egyház, hogy majd Isten akarata szerint sok gyümölcsöt hozhasson. Adja Isten, hogy a mai naptól, mindnyájan a Szentlélekre figyelő görögkatolikusokká váljunk!

Kocsis Fülöp szentbeszéde teljes terjedelemében ITT olvasható.

A főpásztor szinódusi úttal kapcsolatban írt levele ITT érhető el.

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmise keretében nyitotta meg a szinódusi folyamatot Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén. A szentmise kezdetén a Szentlélek segítségét kérték, majd a főpásztor átadta a megbízólevelét Finta József általános helynöknek, aki az egyházmegye szinódusi útja egyházmegyei szakaszának kapcsolattartója lett.

A főpásztor szentbeszédében a napi olvasmányokhoz kötötte gondolatait. Jézus ismeri az emberi gondolatokat és paradox módon válaszol a Zebedeus fiúk kérésére. Érdekes ez, hiszen Isten oltotta belénk a versengést. Szent Pál apostol is írta Korintusban, ahol naponta láthatták az Isztmoszi stadionban a sportolókat, hogy „én is futok”. Ám ez a futás nem céltalan, hanem valamiért történik. Ha Isten belénk oltotta a versengés vágyát, akkor ennek oka kell, hogy legyen. Jézus rámutat: Elsőnek kell lenni, de nem úgy, mint a világ nagyjai, akik a hatalom és elsőség megszerzése közben leigáznak másokat, hanem úgy, hogy szolgálunk. A szolgálat lett az Egyház karrierjének evangéliumi módja.

Ebben a papi szolgálat, a különböző fokozatok megvannak, de a hívek által vállalt szolgálatok is. A főpásztor elmondta, hogy a szentmisében két papnövendéket fog a kisebb rendekben részesíteni. Hódi Dávid lektor lesz, míg Hirling Attila az akolitusi szolgálatra nyer felavatást. A tény, hogy Isten áldásával összekötött felavatással bízza meg őket azt jelenti, hogy ezt a szolgálatot egy életre kapják.

A főpásztor végül arról is szólt: Ferenc pápa szinódust hirdetett, mely különbözik a zsinattól. A szinódus az utak találkozása a görög nyelv szerint; a találkozás és tanácskozás a pápa tanácsadó szervévé vált. A második vatikáni zsinat óta él ez a forma, hiszen korábban csak a püspököket kérdezték meg.

A Szentatya megpróbálja bekapcsolni ebbe a folyamatba a hívő népet is tapasztalataival együtt. Erősíteni akarja a közösséget, az Egyházhoz tartozást és a missziót. A közöny legyőzése az egyik cél.

Az érsek elmondta, közösségeink akkor tudnak erőteljesebbek lenni, ha vissztérnek a forráshoz. Nem véletlenül ez volt az eucharisztikus kongresszus jelmondata is: „Minden forrásom belőled fakad”. Jézusnak, a forrásnak a szava kell, hogy serkentsen a szolgálatban.

A szentmise végén Finta József általános helynök köszöntötte az érseket az egyházmegye nevében; a főpásztor október 18-án ünnepli 71. születésnapját.

A szentmiséről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Miskolci Egyházmegye

Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök a miskolci székesegyház felújítási munkálatai miatt október 17-én a szikszói görögkatolikus templomban mutatott be Szent Liturgiát, melynek keretében megnyitotta a szinodális folyamat egyházmegyei szakaszát.

A szinódusi út minden egyes szakaszának a Szentlélek az irányítója, ezért is hívtuk segítségül, az iránytű pedig ebben a folyamatban az evangélium, az Isten Igéje – mondta Orosz Atanáz a Szent Liturgián. Ezt jelzi az ikonosztázion elé kihelyezett díszes evangéliumos könyv is.

A zsinati hagyományok előzménye talán éppen az a Jeruzsálemben tartott apostoli zsinat, amelynek az Apostolok cselekedetei 15. fejezetében és Szent Pál apostol a Galatákhoz írt levelében találjuk leírását – mondta a főpásztor.

„Ezen a megbeszélésen mindenki őszintén megszólalhatott, jelen voltak az apostolok, a presbiterek, de jelen voltak az ősegyház tagjai is. Most, Ferenc pápa rendelkezése alapján, a soron következő püspöki szinódust egy évvel elhalasztották, illetve a szokásostól különböző módon kezdik el. A Szentatya kérése az, hogy amikor a püspökök két év múlva tanácskozni fognak Rómában, akkorra gyűjtsék össze azon világi hívők és papok véleményét is, akik az Egyházat alkotják. Hiszen mindnyájan egy testet, Krisztus titokzatos testét alkotjuk, és mindnyájunknak lehet valamiféle véleménye, szava. Az Egyház meg akarja hallgatni ezeket a véleményeket.”

A liturgiáról szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Miskolci Egyházmegye

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Szocska A. Ábel megyéspüspök október 17-én nemzeti kegyhelyünkön, Máriapócson hirdette meg a püspöki szinódus egyházmegyei szakaszát a Nyíregyházi Egyházmegye területén.

Elindulunk egy úton, melyet a Szentatya hirdetett meg, s melyre valójában a Szentlélek hív minket – kezdte beszédét a főpásztor. Évtizedekkel ezelőtt volt legutóbb ilyen nemzetközileg is kiterjesztett, nagyfokú társadalmi párbeszédre építő szinódus – a II Vatikáni Zsinat előkészítéseként. A Szentatya, aki mindannyiunk válaszára kíváncsi, arra a kérdésre keresi a választ: hogyan látják az emberek az Egyház jelenét és jövőjét a közösség, a részvétel és a misszió tükrében – s a Katolikus Egyházon belül a Görögkatolikus Egyházra vonatkozóan is – fogalmazott a püspök.

Ahogyan az elhangzott evangéliumi szakaszban Jézus megkérdezi tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?”, úgy kérdez bennünket a Szentlélek: minek tartják, hogyan látják a Görögkatolikus Egyházat az emberek, a közösséget, az abban való részvételt és a küldetését. A Szentlélek arra hív, hogy ezekre a kérdésekre lelkiismeretesen válaszoljunk.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: P. Tóth Nóra

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári Szent Imre-templomban tartott szentmise keretében jelentette be ünnepélyesen a szinodális folyamat egyházmegyei kezdetét, egymás meghallgatására, az imaélet elmélyítésére, a Szentlélek befogadására, elcsendesedésre buzdítva,

hogy Isten Szavát meghallva vállaljuk küldetésünket a világban.

A főpásztor felolvasta Ferenc pápa szinódusi imáját, amelyben a Szentlélek vezetését kéri az egységre, az igaz útra. Kiemelte: az Egyháznak szüksége van arra, hogy mindig megújuljon – ezt egészen kivételes erővel érezte meg a pápa, és nyitotta meg a szinodális folyamatot, hogy keressük az Egyház megújulásának útját. Együtt kell járnunk Krisztus nyomában, hogy közösségeinkben megújulva az egész Egyház is megújulhasson. Ferenc pápa a szolgálat szellemében akar új lendületet adni az Egyház életének, új utakra akar vezetni. Nyíljunk meg a Szentlélek indítására, és vállaljuk fel küldetésünket, amely minden megkeresztelt emberé, az Egyház születésétől kezdve. Vállaljuk a felelősséget az evangéliumért, a misszióért, az egész Egyházért. Az evangélium fényét, örömét kell sugároznunk. Ez a mi missziónk. Krisztus titokzatos testének mindannyian része vagyunk, és ha egy testrész beteg, akkor az egész testért kell imádkoznunk. Így lehetünk aktív részesei az Egyház életének.

A Szentatya szeretné megszólítani a hívőket a plébániákon, a kisebb közösségekben, a lelkiségi mozgalmakban, csoportokban, hogy mindannyian érezzék: meghívást kaptak arra, hogy együtt halljuk meg a Szentlélek sugallatait, aki azért jön, hogy életet és életerőt leheljen az Egyházba, és megerősítse a közösségeket. Fel akar rázni; közös gondolkodást, közösen vállalt felelősséget akar megteremteni bennünk. Közösséggé kell formálódnunk, amely felvállalja küldetését a világban, amely felelősséget érez az egész Egyházért, és amely részt vesz a misszióban.

Az Egyház új kihívásokkal találkozik, új kérdésekről, új módon kell szólnia, hogy elérje az embereket. A Lélek frissességével kell válaszolnia az emberek életét érintő problémákra – hangsúlyozta szentbeszédében Spányi Antal püspök.

A beszámoló bővebben ITT olvasható.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

*

Szombathelyi Egyházmegye

Október 17-én Székely János megyéspüspök nyitotta meg a szombathelyi székesegyházban a szinodális folyamat egyházmegyei szakaszát.

A szinódus közös út Isten felé. Ez az Egyház lényege – fogalmazott Székely János. Egyházunknak a Szentháromság közösségét kell a Földön megvalósítania, sugároznia a családjainkban, a plébániákon, az egész világ számára pedig az egység és a szeretet jele kell, hogy legyünk.

Az evangéliumra utalva a püspök kiemelte: Jézus nem főhelyeket kínál országában, ahogy azt Jakab és János gondolta. Ők lassan értették meg, hogy inniuk kell a szenvedés kelyhéből, részesülni Jézus szenvedésből. A Pásztornak nem csak elől kell haladnia, hogy utat mutasson, hanem a nyáj tagjai között is kell lennie, hogy hallja a hangjukat, ismerje őket. És a nyáj mögött, hogy a gyengéket segítse – idézte Ferenc pápát Székely János. És hogy néha hagyja a nyájat, hogy menjen, hallgassa a Szentlélek hangját és találjon bő legelőket. A szinódusban is ez valósul meg.

Különös figyelem irányul ezekben a hónapokban a világi keresztények felé. Az Egyház megújulásának egyik fő forrásai a családok, a hitoktatók, a világi apostolok, a fiatalok.

A szentbeszéd után Kürnyek Róbert pasztorális helynök is szólt. Kiemelte: Ferenc pápa, azzal, hogy a szinódus előkészítésébe bevonja az egyházmegyéket és szót ad híveknek bátorságról tesz tanúbizonyságot.

Ezt követően tanúságtételeket hallhattak a hívek. Vas Ákos egyetemista Zalaegerszegből, valamint Császár Róbert és felesége Szakonyfaluból mondták el, miért jó az Egyházhoz tartozni.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye

A szentmise felvételről visszanézhető.

*

Váci Egyházmegye

Marton Zsolt megyéspüspök a váci Szent Kereszt ferences templomban (Barátok temploma) október 16-án szentmisével nyitotta meg a szinódusi folyamat váci egyházmegyei szakaszát.

Szentbeszédében kiemelte, ennek a szinódusnak abban áll a különlegessége, hogy a témája maga a szinodalitás, amelynek lényege a párbeszéd és a meghallgatás. Hogyan „haladunk együtt az úton” az evangélium hirdetésének az érdekében? Mire hív bennünket a Szentlélek, hogy növekedjünk a szinodalitásban? Ezt nevezi a pápa szinodális útnak – mondta a püspök, majd közös gondolkodásra hívott mindenkit.

A főpásztor beszámolt arról, hogy a folyamat első lépése volt a tavalyi Egyházmegyei Papi Szenátus (EPSZ) megújítása, amely parlamentszerű tanácsadó testület a püspök mellett, és van egy szűkebb csoport ezen belül, a Tanácsosok Testülete.

Ezt követően egy jövőképet is felvázolt a főpásztor, mely jövőkép maga az egység. „Isten országát építeni az egyházmegyében egységben, hitelesen és átlátható módon lehet. Az a vágyam, hogy ha ránk néznek majd, akkor azt mondják a kívülállók: de jó lenne közétek tartozni! Szeretnék Krisztus-hívő, keresztény lenni köztetek! Ha pedig a Váci Egyházmegyében él valaki, azt mondhassa: jó ide tartozni, jó itt élni. A közösségi alapon működő plébániai rendszer életet generál.”

A püspök elmondta, létrehoztak négy munkacsoportot, amelyeknek papi vezetői vannak, de diakónusok és világi munkatársak is részt vettek benne. A négy munkacsoport idén tavaszra kidolgozta a terveket, és elindult a konkrét munka. Első lépésként – az EPSZ és az esperesek bevonásával – papi párbeszédcsoportok alakultak, ezt fogják követni a diakónusi párbeszédcsoportok és a világi munkatárssal való konzultációk. „A Szentatya szándéka, hogy ebbe a folyamatba minden katolikus keresztény be legyen vonva. Ennek szellemében fogjuk párbeszédre hívni a testvéreket a plébániákon, a képviselő-testületekben és kiscsoportokban való szinodális beszélgetéseken” – zárta beszédét a megyéspüspök.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György érsek október 17-én a veszprémi Szent Margit-templomban tartott koncelebrált szentmisében nyitotta meg a Veszprémi Főegyházmegyében a szinodális folyamatot. A missziós vasárnap kapcsán a főpásztor kiemelte: vannak, akik távoli földrészeken, és vannak, akik a közelünkben vállalják a radikális krisztusi szolgálatot.

A szentmisén jelen volt a veszprémi érseki palotában őrzött, a pünkösdi jelenetet ábrázoló barokk festmény, mely a következő időszakot kíséri szimbolikájával.

Szentbeszédében a veszprémi érsek a krisztusi hatalomról beszélt, amely teljesen más, mint a körülöttünk lévő világi hatalom. Szükségszerű, hogy vezetők legyenek körülöttünk, de fontos, hogy a vezető a hatalomra mint szolgálatra tekintsen, amely teljes önfeláldozást kíván.

A szinodális folyamat hallgatást, tanulást, megosztást és megújulást jelent – mondta Udvardy György. A könyörgésekben elhangzottakból idézve – „Add erődet, hogy készséges akarattal kövessük a  Te üdvösséges akaratodat” – kiemelte: ezt a készséges akaratot akarja Ferenc pápa ezzel a folyamattal elültetni. A közösség részvételével, meghallgatásával, a küldetésében való részvételben. A Veszprémi Főegyházmegyében a tavasz során megkezdődött egy pasztorális tervezési folyamat, amellyel e tervezési folyamatba, az Egyház, a Szentatya szándékába helyezkednek bele; a szinodális folyamat során pedig megjelölik majd azokat a pasztorális teendőket, amelyek a jövőt biztosítják számukra a szeretet konkrét, közvetlen, reális cselekedeteivel – mondta a főpásztor.

A veszprémi érsek ismertette az általa kijelölt mottót, amely a következő időszakban a főegyházmegyében megvalósuló terveik, programok vezérfonala lesz: „Őseink hite a jövő reménye”. A Szentírásból vett mondatot mint feliratot az 1938-as eucharisztikus kongresszus idején a Boldog Gizella-kápolna oltárán helyezték el. E mottó minden plébániai, illetve egyházmegyei rendezvényen megjelenik majd, kifejezve, hogy hálásak vagyunk őseink hitéért, a krisztusi hitért, az ő helytállásukért. „Ez bátorítson, hogy a jövő az Istentől megálmodott jövő legyen, amikor képesek és készek leszünk az Emberfia módjára szolgálni, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon másoknak” – zárta beszédét az érsek.

A szentmise végén együtt imádkoztak el a jelenlévők a szinódus imáját.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Magyar Kurír; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír