Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Úrnapja ünnepén, június 14-én Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.
Az Ószövetségben Mózes így szól az ő népéhez: „Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon, próbára tegyen” (MTörv 8,2). A főpásztor kérte: tekintsünk vissza saját életünkre, gondoljuk végig, hogy bennünket hány éven át vezetett Isten, milyen megpróbáltatásokon, nehézségeken mentünk keresztül, amelyek során megtapasztalhattuk, hogy velünk van Isten, és ennek teljessége az Eucharisztia.
Palánki Ferenc beszélt arról, hogy idén nem tudjuk megtartani az úrnapi körmenetet, amely – mint nyilvános arculat – része az ünnepnek. A hagyomány szerint kivisszük az utcára a legdrágább kincsünket, hitünk szent titkát, hogy tanúságot tegyünk. Az ünnep személyes arculata pedig nem más, mint a szentáldozás és a szentségimádás, amikor személyesen találkozhatunk, egyesülhetünk vele. Ekkor
kér bennünket Jézus, hogy: most te vigyél ki engem az utcára, a hétköznapi életedbe, a szeretteid közé, a családodba – légy mozgó tabernákulum.
Bár sokszor megtapasztaljuk, hogy erre nem vagyunk képesek, legalábbis nem úgy, ahogyan szeretnénk, Jézus mégis itt marad velünk, és táplálni akar bennünket az ő szent testével és vérével, hogy isteni életünk legyen – tette hozzá a püspök.
A teljes tudósítás ITT olvasható.
* * *
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be szentmisét úrnapján, Krisztus szent teste és vére főünnepén, június 14-én.
Ha hallgatjuk Jézus szavait a kenyérről, amelyet ad nekünk, megjelenik szemünk előtt az utolsó vacsora képe. Szinte látjuk az Urat, amint megtöri a kenyeret. Az erős kifejezések bele akarják vésni lelkünkbe a meggyőződést, hogy Jézus emberi valósága nem csupán látszat, áldozatát nem lehet csak lelki értelemben felfogni: az eucharisztikus test és vér a legreálisabb jelenlétnek és a legreálisabb részesedésnek az igazságát tárja fel – mutatott rá a bíboros.
Erdő Péter kiemelte: megtapasztalhattuk az előző hónapokban, hogy a lelkünk vágyott és szinte éhezett az Oltáriszentségre.
A lelki áldozás szép imádságát ugyan mindig elvégezhettük, de tudtuk, hogy a tényleges szentáldozás valami többet jelent. Ha nem így volna, Jézus megelégedett volna azzal, hogy egy szép imádságra tanítson minket.”
A teljes tudósítás ITT olvasható.
* * *
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Kalocsán, a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban mutatott be úrnapi ünnepi szentmisét.
Az érsek szentbeszédének kezdetén az idei úrnapi ünnepet összehasonlította az emmauszi tanítványok történetével, akik szomorúan ballagtak Jeruzsálemből Emmausz felé. A tanítványok akkor azt remélték, hogy „ő váltja meg Izraelt”, mi pedig mind abban reménykedtünk, hogy mostani ünnepünk közvetlen elővételezése, mintegy főpróbája lesz a jövő évre elhalasztott eucharisztikus kongresszusnak.
Ugyan nagy segítség volt az online szentmise-közvetítés, de akik szerettek volna ténylegesen szentáldozáshoz járulni, azok ebben nem részesedhettek, és nem lehettek együtt a templomi közösségben sem – fogalmazott a főpásztor. Hozzátette: az Eucharisztia a közösségek közössége. Idegen nyelveken az Eucharisztiában való részesedést nem úgy nevezik, hogy szentáldozás, hanem kommunió az elnevezés, vagyis közösség.
Jézussal kerülünk közösségbe a szentáldozás által, amely közösség sokak által élő valóság, kiépíti az Egyházat, ahogy Szent Pál mondja, „Krisztus titokzatos testét”.
A kommunió, a közösség ősforrása a múlt vasárnap ünnepelt Szentháromság egy Isten, aki teljes közösségben él. A megtestesült Jézus Krisztusban az isteni és emberi természet is egyfajta kommunió, vagyis közösség. Az Egyház szentségileg akkor született, amikor Jézus meghagyta az utolsó vacsorán a maga szent testét és vérét, amikor elővételezte a másnapi kereszthalálát. Jelenbe hozta, ahogy mi is tesszük a szentmisében.
Bábel Balázs arról is szólt, hogy az Eucharisztia az ember szellemiségét felemeli az isteni világba, vagyis „divinizálja”, megisteníti. Hiszen valljuk, hogy Jézus testét és vérét magunkhoz véve az ő istenségét is magunkhoz vesszük, ami felemel bennünket.
A teljes tudósítás ITT olvasható.
* * *
Kaposvári Egyházmegye
Varga László kaposvári megyéspüspök június 14-én a püspökség kápolnájában mutatott be ünnepi szentmisét.
A szentmise ITT tekinthető meg.
* * *
Pannonhalmi Főapátság
Úrnapján, június 14-én konventmisét mutattak be a pannonhalmi bazilikában. A szentmise egyben a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a Szent Benedek iskolák hálaadó szentmiséje, Te Deuma volt.
A szentmise ITT tekinthető meg.
* * *
Székesfehérvári Egyházmegye
Ünnepi körmenettel adtak hálát úrnapján a fehérvári hívek a hit kegyelméért a járványidőszakban, és tettek tanúságot az Eucharisztiáról, Jézus valóságos jelenlétéről az Oltáriszentségben. Spányi Antal megyéspüspök a város papságával tartott ünnepi szentmise után megáldotta a Prohászka-templom kivilágított kupolakeresztjét.
Jézus kész volt mindenkinek mindenévé válni, mindenkinek odaadni magát, mindenki bűnét magára venni, mindenki számára megnyitni a megváltás útját. Az utolsó vacsorán megmutatta örökre köztünk maradó titokzatos ajándékát; nekünk adta a kenyeret, az Eucharisztiát
– fogalmazott szentbeszédében a főpásztor. – Szükségünk van arra, hogy szívünkben és lelkünkben hordozzuk Krisztus szavait, hogy azok gondolatainkat átjárják, és hordozva azokat, tanúskodjunk róla. Így erőt kapunk, felül tudunk emelkedni emberi gyengeségeinken, és hitben élő, Krisztusról tanúskodó emberekké válunk.
Az ünnepi szentmise után tartották Székesfehérvár egyházközségeinek közös úrnapi körmenetét. A plébániák a Prohászka-templom körül, a négy égtáj felé oltárokat állítottak, amelyet a megyéspüspök vezetésével imádságos körmenetben jártak végig a hívek.
A szertartás végén Spányi Antal püspök megáldotta a templom keresztjét, amelyet ünnepélyesen kivilágítottak. A kupolakereszt minden éjjel fénylik majd. A felgyulladt fény hirdeti Fehérvár lakóinak, hogy jelen helyzetünkben és minden időben Krisztus keresztje a reményünk jele.
A teljes tudósítás ITT olvasható.
* * *
Szombathelyi Egyházmegye
Krisztus szent testének és vérének ünnepére gyűltek össze a hívek június 14-én a szombathelyi székesegyházban.
Székely János püspök szentbeszédében utalt rá: alig tudjuk felfogni ezt a végtelen nagy titkot, hogy Isten önmagát adja nekünk ételül: jelen van a kenyérben és borban, kezünkbe adja önmagát. A főpásztor leszögezte, hogy a szentségek nem mesterséges, s nem természetes jelek, hanem Isten által alkotott reális szimbólumok.
A legnagyobb szentség maga Jézus, akin keresztül Isten van jelen a világban. Ez nem csak egy rövid látogatása volt Istennek: közöttünk maradt, hogy minden kor embere találkozzon ezzel a titokkal.
Az utolsó óra munkásainak példabeszédére visszautalva a megyéspüspök hangsúlyozta: az ember semmit nem tud adni Istennek. Ő akarta nekünk ajándékozni önmagát: vegyétek az én testem, éljetek belőle.
Az ünnep fő eseménye a körmenet volt: a székesegyházban és a templom előtti téren felállított oltároknál imádkoztak a hívek.
Székely János megyéspüspök szentbeszéde ITT hallgatható vissza, a szentmise közvetítése pedig ITT tekinthető meg.
* * *
Váci Egyházmegye
Krisztus testének és vérének főünnepén, június 14-én ünnepi szentmisét celebrált Marton Zsolt püspök a váci székesegyházban. A szertartáson az egyházmegye kispapjai is részt vettek.
Minden szentmise valójában úrnapja. Miért ünnepeljük meg külön ezt a csodálatos misztériumot? – tette fel a kérdést homíliája elején a főpásztor, majd az ünnep kialakulásáról beszélt.
Az Eucharisztia lényegéről elmélkedve a megyéspüspök arról szólt, hogy
az Úr Jézus az utolsó vacsorán az emberiség nevében új szövetséget kötött a mennyei Atyával, és ennek új áldozatot rendelt. A bárányáldozat helyett kenyér- és boráldozatot.
A Szentlélek erejével formálta Krisztus a kenyeret és a bort az ő szent testévé és vérévé. Krisztus testével és vérével van jelen a kenyér és a bor színe alatt. Krisztus teste és vére megjeleníti szeretetét, amely a keresztfán dobogott szívében. Krisztus ezzel a szeretettel összeforr velünk, és egyesíti a mennyei Atya iránti szeretetünket az ő szeretetével.
Az Eucharisztia ünneplése a katolikus lelkiség központja, ezért az Oltáriszentségnek különleges tisztelete van Egyházunkban (örökmécs, szentségimádás, szentséglátogatás, úrnapja). Fogadjuk szívünkbe, és tegyük életünk középpontjává az Oltáriszentségben velünk jelen lévő Jézus Krisztust – buzdította a híveket homíliája végén a főpásztor.
A teljes tudósítás ITT olvasható.
* * *
Veszprémi Főegyházmegye
Veszprémben, a Szent Mihály-bazilikában Udvardy György érsek mutatott be ünnepi szentmisét Nagy Károly címzetes apát, kanonok-plébánossal és Felker Zsolt káplánnal.
Tökéletesen kifejezi istenkapcsolatunkat a csöppnyi kis kenyér, ami itt az oltáron átváltozik Krisztus testévé, a bor pedig Krisztus vérévé – kezdte szentbeszédét az érsek. Majd arról elmélkedett, hogy Isten utat mutat nekünk és mindig gondoskodik rólunk, ahogy tette a pusztában vándorló néppel is. Bár a manna az ígéretet jelentette a vándorló nép számára, hiába ették, meghaltak.
Jézus viszont táplálékul adja magát nekünk: ha az Élet kenyerét esszük, örök életet kapunk
– mondta Udvardy György érsek.
A szentmise után a hagyományoknak megfelelően a Szentháromság téren körmenetet tartottak.
A teljes beszámoló ITT olvasható el, a szentmise és a körmenet pedig ITT tekinthető meg.
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Egyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Pannonhalmi Főapátság; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Kovács Ágnes; Halász Dániel; Koprivanacz Kristóf; Berta Gábor; Szombathelyi Egyházmegye; Bölönyi Gabriella; Veszprémi Főegyházmegye
Videó: Kaposvári Egyházmegye; Pannonhalmi Főapátság; Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria