Máriapócsiakkal kerekedtünk fel szerdán, zömében tanodás gyermekekkel, az ő testvéreikkel, szülőkkel, de csatlakoztak mások is hozzánk. Talán leginkább azoknak a középiskolás fiataloknak örültem, akik „kinőttek” a tanodából, de szívesen utaztak velünk.
A nyírkátai közösséget ismerik és szeretik a pócsi gyerekek; a nyár folyamán sok közös programot szerveztünk. Ezúttal az ő több száz éves templomukat mutatta be Nagy Zoltán, egyházmegyénk cigánypasztorációs munkatársa. Rövid közös imádság után együtt mentünk látogatóba Kántorjánosiba.
Balogh István Herceg mesélt a helyiek közösségépítő munkájáról, a cigány egyházközség kialakulásáról, saját templomuk építéséről.
Számomra a nap egyik lényeges tanítása volt, hogy minden közösségnek van erőssége, mindannyian tudunk valamit nyújtani egymás számára, s hogy közösen alkotunk egy nagy egészet. Mindannyian része, értékes része vagyunk Krisztus Egyházának.
A három település fiataljai hamar megtalálták a közös hangot. Szó szerint is a hangszereken, éneklésben, és átvitt értelemben is a tánc, sport, játék közben.
Köszönjük a Tudás Háza dolgozóinak, hogy finom ebédet készítettek a találkozó résztvevőinek.
Összejövetelünket a kántorjánosi templomban magyar és cigány nyelven énekelt imádsággal zártuk.
Szöveg és fotó: Orosz Rita
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria