Megindító sorokkal búcsúzik meggyilkolt barátjától, George Floydtól a botswanai püspök

A ghánai születésű Frank Nubuasah a ’90-es években ismerte meg George Floydot egy baseballmeccsen Pittsburgh-ben, és azóta is tartotta a kapcsolatot a „szelíd óriással”, vendégségben is járt a családnál.

A fegyvertelen Floyd rendőri intézkedés közben vesztette életét, és ez nem az első ilyen haláleset volt. Az afroamerikai lakosság gyakran válik az amerikai rendőrség rasszizmusának áldozatává, ezért is lobbant lángra ekkora erővel a tiltakozáshullám.

A verbita pap, Gaborone megyéspüspöke június 4-én írt nyílt levelét, melyben George Floydtól búcsúzik, a dél-afrikai püspöki konferencia (SACBC) tette közzé, és a Vatican Newstól kezdve számos katolikus portálon megjelent.

*

Kedves George Floyd,

Szép napot neked.

Fogalmam sincs, hány óra van Isten országának azon a részén, ahol te élsz. De élénken emlékszem az első találkozásunkra. Egy baseballmeccsen történt. Farmernadrág, póló, sapka volt rajtad, egyik kezedben egy hatalmas papírpohárban kóla, a másikban popcorn. Mi már ültünk, te utána csatlakoztál hozzánk. Ez Pittsburgh-ben történt, sok évvel ezelőtt. Akkor még nagyon fiatal voltál, alig húszéves, utazáson voltál. Szóba elegyedtünk, és barátok lettünk.

A jelenlegi körülmények között ez lesz az utolsó beszélgetésem veled itt, az „élők földjén”, amely megtagadta tőled az élethez való jogot. Hogy is felejthetnélek el, George? A jellegzetes nagy orrodat és vastag ajkaidat; igazi afrikai vonások. Tudom, mindig emlékeztettél rá, te nem afrikai, hanem afroamerikai vagy. Mindkét háttér fontos volt neked, egyiket sem akartad elveszíteni. Két lábbal, biztosan álltál mindkét hagyományban. A kettő között nagyon sok víz van, melyet Atlanti-óceánnak hívnak. Soha nem jutottál el ide, nem szelted át azt!

Az egyik legkedvesebb emlékem rólad a másokra is átragadó nevetésed. Mintha a koronavírus tőled leste volna el, hogy kell átterjedni egyik emberről a másikra. Nagyon nagy szíved volt, és sokan elfértek benne. Mindig nyitott voltál a másik emberre. Igen, készségesen tettél meg szívességeket másoknak. Nekem is, számos alkalommal, de erről majd máskor írok.

Nehéz szívvel ülök itt az imasarkomban, miközben írok neked, és tudom, hogy sokan mások el fogják ezt olvasni, de te nem. Mi, emberek tettünk róla, hogy a szemeid lecsukódjanak, és ne nyíljanak ki többé. Mégis: látsz minket, látod a tüzet, amelyet haláloddal lángra lobbantottál. Egyre nő a forradalom, amit halálod áldozata ihletett, és a rasszizmus, az egyenlőtlenségek és a diszkrimináció elleni új mozgalmak és szövetségek. Tüzet gyújtottál, mely a békéért és a változásért ég. Így hát, barátom, ha hallod a skandálást: „Igen, meg tudjuk csinálni!” („Yes, we can”), tudd, hogy érted és a te nevedben tesszük. Elmentél, de mégis nagyon itt vagy! Mi, az anyakontinensen, „élő halottnak” neveznénk.

Emlékszem a nyaralásra nálatok; Quincy még kisbaba volt akkor. Végre kikapcsolódhattam a könyveimből. Micsoda nagyszerű grillpartijaink voltak a nyári estéken! Azt hittem, mi itt, Afrika déli részén sok húst eszünk – de ti félig átsütött, véres steaket esztek. Biztos emlékszel rá, hogy én jól átsütve kértem. Elvittél egy igazi focimeccsre, nem amerikai focira, hanem igazira, ahol szelíd a játék. És igen, halálra untad magad rajta. A ti focitokat nézted volna inkább. Emlékszem, próbáltalak tanítani, hogy a világot uraló testületet FIFA-nak és nem FISA-nak hívják, amikor a futballra soccerként hivatkoztál. Sok víz lefolyt már az alatt a híd alatt, aminek a közelében, a Three Rivers (Három Folyó) stadionban először találkoztunk.

Meghívtalak, és te tervezted, hogy eljössz, meglátogatod az őshazát, kapcsolatba kerülsz a gyökereiddel, „megérinted a bázist” (szójáték, mely a baseballból vett szakkifejezésen alapul – a ford.). Azt javasoltam, gyere, gyertek a pánafrikai kulturális fesztiválra, a Panafestre Ghánába, onnan át hozzánk a gyönyörű Botswanába. Elvittelek volna titeket, hogy lássatok vadállatokat a természetes környezetükben, ne csak állatkertben. (...) Azt hiszem, egy időre jegelnem kell a terveimet.

A globális felmelegedés talán felolvasztja a jeget, és később elővehetem ezeket a terveket; ki tudja, lehet, hogy Quincy eljut ide, és meglátja ennek a hölgynek, Botswanának a szépségét, aki ölébe ültet és táplál engem éjjel és nappal. Becéz és támogat. Botswana, ez a gyönyörű hölgy kiváló emberek hazája. Hogy is hagyhatod ki ezt az utazást, amit olyan régóta terveztünk? Nagyon fáj a szívem. Ez a levélírás is egy terápiás megküzdési mechanizmus, amit épp akkor tanultam, amikor megismerkedtünk Pittsburgh-ben. Hirtelen ért véget az életed, barátom.

A nyilvánosság előtt haltál meg, és nem balesetben. Felvétel örökítette meg, melyet az utókor is láthat majd. Tudod, hogy híres ember lettél? Mennyire szeretem a mobiltelefonokat! Senki nem úszhatja meg büntetlenül a bűntényt, amit elkövetett, mert hiteles bizonyíték kering róla a közösségi médiában. Az igazságszolgáltatás talán cserbenhagy, a közvélemény azonban tudja az igazságot.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az országod lakosságának kétharmada támogatja azt a forradalmat, amelyet te indítottál el a haláloddal. Most, hogy már láttad „az Árnyékvilág ajtónállóit” (vö. Jób 38,17), válaszoltál a menny hívására, még ha túl korán is. Gondolom, vártak téged az égben. Isten veled, más anyától, Amerikában született öcsém. Még találkozunk.

Ebben a pillanatban haragot érzek, mert ember vagyok, és soha nem gondoltam, hogy az ember ilyen mélyre tud süllyedni. Atyánk házában óriási örömmel fogadnak téged, és bízom benne, hogy van kóla és popcorn is. Már csak egy feladatod maradt: hogy előkészítsd a terepet a négy gyilkosodnak a mennyországban; amikor eljön az ő haláluk ideje, majd körbevezeted őket azon a szép helyen, amit mennynek hívunk. „Amikor ők mélyre süllyednek, mi magasra emelkedünk” – mondta Michelle Obama. Hiányozni fogsz, George. Most már mindörökké belélegezheted a szeretet leheletét. Nyugodj békében!

2020. június 4-én

Frank Nubuasah SVD püspök
Gaborone, Botswana

Fordította: Kuzmányi István; Verestói Nárcisz

Forrás és fotó: Vatican News

Magyar Kurír