A Franciaországban elhunyt Yves Ramousse Kambodzsa fővárosa, Phnompen apostoli helynöke volt 1962 és 1976 között, majd ismét 1992-től 2001-ig. A Párizsi Külföldi Missziók Társaságának (Société des Missions étrangères de Paris, MEP) tagjaként került Kambodzsába, és az ottani pasztorális és missziós tevékenységével írta be magát a történelembe.
A „vörös khmerek” 1975-ben kerültek hatalomra, ettől kezdve minden vallásos tevékenységet tiltottak; a külföldieket, köztük a katolikus papokat és szerzeteseket is elűzték az országból. A következő négy év az erőszak és az elnyomás jegyében telt; mintegy kétmillió nem khmer etnikumú kambodzsait, illetve az értelmiségieket, papokat lemészárolták, emellett egyes becslések szerint további egymillió ember vesztette életét éhínség, illetve a betegségek következtében. A vörös khmerek uralmát 1979-ben döntötték meg a megszálló vietnámi csapatok, akik egy új kommunista rendszert vezettek be.
Ramousse – közelgő kiutasítása tudatában – hazahívta a kambodzsai származású Joseph Chhmar Salast szülőföldjére, és 1975-ben titokban püspökké szentelte – miközben éppen bombázták a phompeni Notre-Dame-templomot –, és kinevezte a phnompeni apostoli vikariátus segédpüspökévé. Salas, az első kambodzsai püspök ugyanúgy éhen halt, mint sok más honfitársa a kommunista diktatúra éveiben. 1977-es haláláig irányította az országban a pasztorális tevékenységet. Ő a Vörös Khmer egyik vértanúja, akinek szenttéavatási eljárását már elindította a kambodzsai egyház.
Yves Ramousse fiatalon csatlakozott a párizsi missziós szervezethez. 1953-ban szentelték pappá, és 1957-ben utazott Kambodzsába. 35 esztendősen lett apostoli helynök; részt vett a II. vatikáni zsinaton, majd 1968-ban megalapította a Laoszi és Kambodzsai Püspöki Konferenciát (Conférence Episcopale du Laos et du Cambodge, CELAC), ezzel is segítve a zsinati tanításokat a helyi valósághoz igazítani. Ekkor kezdték el a szentségeket a hívek anyanyelvén kiszolgáltatni, illetve lefordították a Bibliát khmer nyelvre. Yves Ramousse Kambodzsát második hazájának tartotta, és megviselte a kiűzetés, „missziós hivatása megtagadása”.
A polgárháború vége és az új alkotmány elfogadása (1993) után Ramousse visszatért Kambodzsába, ahol egy romokban heverő egyház fogadta: a templomokat lerombolták; hívek, papok és szerzetesek tűntek el. 1992-ben ismét apostoli helynökké nevezték ki, és a lelki, pasztorális és társadalmi újjáépítésnek szentelte magát. „Neki köszönhetik a kambodzsai hívek, hogy szabadon követhetik Krisztust” – emlékeztetett rá Olivier Schmitthaeusler, Phnompen jelenlegi apostoli helynöke, aki szintén a MEP tagja.
1994-ben, a kormánnyal való tárgyalás után Ramousse hivatalosan felvehette a kapcsolatot a Szentszékkel. 1997-ben elismerték a katolikus egyházat mint vallási közösséget, melynek napjainkban mintegy 25 ezer híve van a 15 millió lakosú országban.
Kambodzsa Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten. A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnámi háború alatti (amerikai, dél-vietnámi) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte. A vörös khmerek uralma (1975–79) után alakult meg a Kambodzsai Népköztársaság (1979–89). 1993-ban tartották az első szabad választásokat.
Az ország lakosságának közel 97 százaléka a buddhista vallás híve (théraváda); a muszlimok közel 2 százalékot alkotnak, a keresztények és a más vallások követőinek száma elenyésző.
(Forrás: Wikipédia)
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás és fotó: Fides hírügynökség
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria