A guatemalai püspökök a társadalmi igazságosságért végzett munkára buzdítanak

Kitekintő – 2022. július 26., kedd | 14:46

Guatemala az utolsó az Emberi fejlődés indexe alapján a latin-amerikai országok között. Az ország püspökei júliusi találkozójuk után üzenetet fogalmaztak meg, ebből közölt részleteket a Fides hírügynökség.

„Arra biztatjuk a guatemalai embereket, ne adják fel a reményt, hogy a békét építhetik országunkban. Isten arra hív, hogy az igazságot keressük, az emberi élet védelmére törekedjünk, annak minden pillanatában, és oltalmazzuk az embereket, különösen a leginkább sérülékenyeket.”

Így buzdították a latin-amerikai ország lakosait a guatemalai püspökök júliusi találkozójuk után; megosztották velük, mit takarnak az ő értelmezésükben „az idők jelei”, hogy a hit fényében láthassák hazájuk valóságát.

Érdemes figyelni üzenetük címére: „A remény nem csal meg…” (Róm 5,5)

Az átmeneti időszakot, amelyben élünk – írják –, a világjárvány határozza meg, és olyan nemzetközi események, mint a háború, a gazdasági válság, a természeti katasztrófák… miközben a geopolitikát a hegemóniák uralják, amelyek nem a közjót tartják szem előtt, nem az emberek minimális jóllétét, és nem is az emberi méltóságot.

„Guatemala továbbra is nehéz helyzetben van, és sok szempontból ez egyre romlik – jegyzik meg a főpásztorok. – Országunk nagy problémája, hogy a korrupció, a felelőtlenség, a személyes érdekek és a politikai rövidlátás megfertőzik a rendszert, a visszaélések sok kárt okoznak. Egy diszfunkcionális, nem működő államot hoztak létre, amely képtelen rá, hogy teljesítse alapvető funkcióját: a közjó megteremtését.”

Ez áll annak a ténynek a hátterében, hogy Guatemala az utolsó a latin-amerikai országok között az emberi fejlődés terén (Human Development Index, HDI – a társadalom és társadalmi csoportok fejlődését méri – a szerk.), és bár sok probléma történelmi gyökerű, melyeket a jelen helyzet csak tovább ront, a kormányok tervei csupán rövid távra, választási célra szóltak.

„Még mindig nem látjuk, hogy nagy eredményeket értünk volna el a gyermekek alultápláltsága, illetve hiányos táplálkozása elleni küzdelemben, mert az erőszak továbbra is uralkodik, és nem történtek valós, hatékony intézkedések sem az őslakos népesség, sem a transzparens igazságszolgáltatás érdekében – tették szóvá a püspökök. Hangsúlyozták, „ezt a valóságot a hit szemével, az evangéliumi értékeket és az Egyház társadalmi tanítását szem előtt tartva kell megvizsgálnunk. A Kereszt követőiként, remélve a remény ellenében is (vö. Róm 4,18), hűségesek akarunk lenni az Istentől kapott elhíváshoz, hogy építsük az Ő országát, minden körülmények között.”

Ebből következőleg a püspöki konferencia üzenete a reményt hangsúlyozza, amely a latin-amerikai és karibi egyház tavalyi gyűléséből fakadt, amelyet megerősített a szinodális út, ezért azt kérik, hogy „a hívők, akár valamely politikai szervezethez tartoznak, akár nem, a nyilvános szférában a morális és etikai szempontokat figyelembe véve cselekedjenek”.

A magánszektorban tevékenykedőket arra kérik, erkölcsi érzékenységgel végezzék munkájukat; a nem vallásgyakorló állampolgárokat pedig arra intik, legyenek tudatában, hogy cselekedeteik etikai és morális felelőssége hozzájárul a virágzó és befogadó társadalom építéséhez. Az állampolgárok felelősségvállalását szorgalmazzák a püspökök, és a politikai tudatosságot; társadalmi felelősséget érző, törvénytisztelő jelöltek választását, akik tiszteletben tartják az emberi és keresztény értékeket.

Az Egyház helyzetéről szólva a püspökök a közösségi dimenzió előtérbe helyezésére biztatnak, a missziós tanítványság megélésére, ami a liturgikus ünnepeken való részvétellel kezdődik, és a közösségben, a pasztorális munkában, mozgalmakban vagy plébániai csoportokban való részvétellel folytatódik.

Majd a „fiatalokért és gyermekekért, illetve velük együtt végzett munkára biztatnak a plébániákon, mert ők a társadalom és az Egyház jelene és jövője, és szükségük van a lelkipásztori gondoskodásra”.

A főpásztorok javaslatot tesznek olyan tevékenységek (képzések, imaalkalmak) szervezésére, amelyek növelik a tudatosságot az egyházmegye és plébánia életében való részvételben, a közösségi és a digitális média felhasználásával. Emlékeztetnek rá: a valódi keresztény hit az igazságosságért és a békéért végzett munkát is magában foglalja. Végül pedig figyelmeztetnek: „Bármely felekezet vallási ünnepéről legyen is szó a közeljövőben, ne essünk abba a kísértésbe, hogy politikai propagandával keverjük az imádságot.”

Guatemala közép-amerikai ország, indián eredetű nevének jelentése egyesek szerint „farakások helye”, mások szerint „tűzokádó hegy”. A volt spanyol gyarmat 1839-ben nyerte el végleges függetlenségét.

A lakosság legnagyobb része őslakos (40%) és mesztic (40–45%). Egy 2010-es felmérés szerint a népesség 47%-a római katolikus, közel 40%-a protestáns, a többiek egyéb kategóriákba (ateista, törzsi vallású stb.) tartoznak.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria