A jereváni érsek a hegyi-karabahi konfliktusról: „Az emberélet sokkal értékesebb, mint a kőolaj”

„Már 320 halottja van a harcoknak, főleg fiatal férfiak halnak meg, 18 és 24 év közöttiek, akik katonaként harcolnak a fronton. Az örmény áldozatokról beszélek, de a túloldalon is biztosan halnak meg ártatlan emberek, és mindez egy piszkos politikai küzdelem miatt, amelyet senki nem képes megállítani. Kérek mindenkit, elég már!” – hangoztatta Raphaël François Minassian, a kelet-európai örmények jereváni érseke. Úgy vélte, a konfliktus nem hogy enyhül, hanem ijesztő módon fokozódik, napról napra egyre erőszakosabbá és véresebbé válik. A bombázások után most már távolsági rakétákkal támadnak.

Ami még inkább aggasztó, hogy az Azerbejdzsán és Örményország közötti katonai összecsapás feléleszthet szunnyadó, de meg nem szűnt konfliktusokat a hatalmak között, különösen azután, hogy Törökország bejelentette, Bakut támogatja.

Ezért az EBESZ minszki csoportja – amely Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok diplomáciai képviselőiből áll – kijelentette, hogy a fegyveres vita „elfogadhatatlan fenyegetést jelent a térség stabilitása szempontjából”, és azonnali tűzszünetet kérnek örmény és azeri részről is. „Ha nem állítják le ezeket az erőszakos megnyilvánulásokat – mondja Minassian érsek –, akkor félő, hogy a konfliktus kiterjed. Ha nem szabnak gátat neki, fennáll a veszély, hogy ugyanazt a hibát követik el, mint az 1915-ös népirtáskor.”

Az örmény katolikus egyház segíti a konflikus sújtotta embereket: „Főként azzal foglalkozunk, hogy befogadjuk és segítjük a Hegyi-Karabahból, a határ menti falvakból érkező menekülteket” – mondta az érsek. – Több mint 1200 menekült családról van szó, akiknek azonnali segítségre van szükségük. „Éppen most küldtünk levelet a spanyol Caritasnak, velük már korábban is kapcsolatban voltunk. Egy kis csepp, de a cseppek töltik meg az óceánt.”

Minassian érsek rámutatott arra is, hogy a harctéren megsebesültek – akikről még nem tudjuk pontosan, hányan vannak – a jereváni kórházakba kerülnek, ahol azonban nincs elég gyógyszer, és a végtagok pótlására szolgáló protézisekből is hatalmas hiány van. A háborús sérülések sajnos az egész világon ugyanolyanok, és sok fiatal életet törnek ketté.

Mivel Örményországnak nincs tengere, az azerbajdzsáni és a török határ le van zárva, az egyetlen lehetséges kereskedelmi útvonal Grúzián keresztül vezet.

Örményország már a fegyveres konfliktus júliusi kitörése előtt is gazdaságilag meggyengült, szegény ország volt. Sokkal több örmény vándorolt ki külföldre, mint ahányan az országban maradtak. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok jobbára elmentek, és idősek lakják a vidéket. 

Az érsek hozzátette: „Ez a háború még nagyobb szegénységbe taszítja a lakosságot, azért is, mert ebben a pillanatban a kormány minden erejét arra fordítja, hogy megerősítse a határok védelmét. Végtelenül nehéz helyzet ez. Nem szeretnék pesszimista lenni, nem akarok csak negatív képet festeni. Azonban ez a helyzet, és nem tehetünk mást, mint hogy realisták legyünk.”

Az emberek buzgón imádkoznak. „Soha nem láttam ennyire tele a templomokat, mint ezekben a napokban – mondta el Minassian. – Egész Örményország területén főleg a fronton harcoló katonák szülei jönnek el imádkozni; tanúságát adva annak, hogy keresztény, a hitben gyökerező népből valók.”

Az érsek felhívást intézett az Európai Unióhoz a békéért: „Azt kérjük az Európai Uniótól, hogy lépjen közbe az erőszak megállítása érdekében. Nem tanácsokat akarunk a tűzszünetről, hanem valóságos, konkrét lépéseket, hogy véglegesen szűnjenek meg a konfliktusok. A térség országai jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a kőolaj és a földgáz miatt.

Mindenki üzletel. Azt szeretném ezért mondani mindenkinek: Ne játsszanak Örményország és Azerbajdzsán népeinek életével!

Egy emberélet sokkal többet ér, mint a kőolaj és a földgáz. Ne engedjük, hogy az anyagi érdekek beszennyezzék a hatalommal bírók kezét. Ne engedjük, hogy egy köteg dollárért elszabaduljon a háború, és az emberek gyilkolják egymást. Ez őrültség, amit meg kell állítani!”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Agensir

Magyar Kurír