A keresztény értékrendű vezetésről tartottak papi továbbképzést Csíksomlyón

A két egymást követő rendezvényen több mint harminc, a főegyházmegyében szolgáló lelkipásztor vett részt, akik munkájukból adódóan vezető szerepet töltenek be, és törekednek annak szakszerűbb és hatékonyabb gyakorlására. Már tavaly több mint félszáz pap érdeklődött a téma iránt, így a többrészes képzéstömb első modulját, A vezetés alapjait idén újra megszervezték, valamint sor került folytatásként a második modulra, Hogyan legyek jó vezető? címmel.

Szigeti Ágota Orsolya, Berke Szilárd, Borbély Csaba, a kaposvári Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docensei idén is szaktudásukkal, tapasztalataikkal, tanácsaikkal segítették a jelenlevőket, hogy jobban értsék, mi miért működik úgy egy közösségben, ahogyan, illetve láthassák azt, hogy különböző vezetői stílusok, döntések, viszonyulások hogyan hatnak munkatársaikra, a közösségre.

A két képzésmodul során számos témát dolgoztak fel együtt a szakemberek és az érdeklődő papok: a vezetés alapkérdései; vezetői képességek; vezetői stílusok; a csoportmunka szervezésének szabályai és lehetőségei; miért fontos a munkatársak motiválása, és kit hogyan lehet motiválni; milyen a hatékony kommunikáció; konfliktuskezelés vezetőként; vezetői szerepek; vezetői hatalom, tekintély; vezetői döntések és döntési módszerek.

A vezetés fogalmi rendszerét, szereplőit, szintjeit, a munkavégzést befolyásoló tényezőket, módszereket három főbb témakörre bontva tárgyalták: a kommunikáció, az időgazdálkodás és a közösségépítés terén gazdagodtak új információkkal, felismerésekkel, sajátélmény-alapú tapasztalatokkal a résztvevők.

Egy pap esetében különösen fontos a pozitív, másokat megerősítő, értékelő kommunikáció és ennek megtanulása, gyakorlása, hiszen ezáltal még inkább hiteles lesz, valamint követendő példát nyújt mások számára.

Napjainkban a klerikusok élete is túlzsúfolt és rohanó, így a részt vevő papok örömmel fogadták az időgazdálkodással kapcsolatos jótanácsokat. Az időmenedzsment-módszerek megismerése és gyakorlatba ültetése mellett nem mellékes tudatosítani: nem az időt kell „menedzselni” (hiszen az tőlünk függetlenül halad), hanem az időhöz való saját viszonyulásunkat, az idő fel- és kihasználását kell helyesen kezelni.

A közös munkát igénylő gyakorlatok által pedig világossá vált: egy csapat csak akkor tud jól működni, eredményesen tevékenykedni, ha minden tagja együtt dolgozik és halad, ha mindannyian „közösen tolják a szekeret”, ugyanakkor szükség van a vezetőre, aki mintegy kívülről, felülről rálátva helyzetekre irányt mutat, összefog és motivál.

A részt vevő papok elmondták: a tavaly és idén megszervezett képzéseken való részvételük, az itt tanultak nagymértékben segítik a hívekkel való eredményesebb kapcsolattartásukat és jobb kommunikációjukat, az egyházközségbeli közösségszervező és -építő munkájukat, illetve adott esetben az új munkatársak betanítását, fejlesztését.

A papi továbbképzések mindegyik alkalmán megfogalmazzák a lelkipásztorok azt is, hogy „jó nekünk együtt lenni”. Ezúttal hozzátették: „Bár külön-külön csapatokat vezetünk a magunk helyén, dolgozunk a saját közösségeinkben és közösségeinkért, de emellett mi is egy csapatot alkotunk, paptestvéri és egyházmegyei közösségünk tagjai vagyunk – együtt kell gondolkodnunk és munkálkodnunk, közösen tolva a szekeret Egyházunkban, Egyházunkért, keresztény közösségünkért.”

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Dávid Tünde

Magyar Kurír