A koreai háború 70. évfordulóján a szöuli bíboros a békéért imádkozott

Kitekintő – 2020. június 26., péntek | 19:40

„Nagyon nehéz eljutni a mindannyiunk által hőn óhajtott békéhez, de nem lehetetlen” – hangsúlyozta szentbeszédében Andrew Jom Szudzsong bíboros, szöuli érsek, aki június 25-én szentmisét mutatott be a koreai háború kezdetének 70. évfordulója alkalmából.

Dél-Korea 1965 óta minden évben megemlékezik erről a szomorú napról, melyet az imának és a kiengesztelődésnek szentel. Számos dél-koreai egyházmegyében szentmiséket mutattak be, a két Korea között sajnálatos módon kiújult feszültség közepette, ami június 16-án csúcsosodott ki.

Észak-Korea az elmúlt hetekben heves kirohanásokat intézett déli szomszédja ellen, a múlt héten pedig bezárta, majd felrobbantotta a Dél-Koreával közös keszongi összekötő iroda épületét, és katonákat vezényelt korábban kiürített őrhelyekre, a két országot elválasztó demilitarizált övezetbe. A Keszongban található irodára a két állam közötti béke jelképeként tekintettek annak megnyitása, a 2018 áprilisában megtartott, történelmi jelentőségű Korea-közi csúcstalálkozó óta.

Június 25-én a szöuli szentmisén 230 hívő vett részt, a koronavírus-járvány miatt hozott biztonsági előírások megtartásával. Andrew Jom Szudzsong bíboros, szöuli érsek homíliájában megbocsátásra szólította a feleket. „Amikor elterjed a megbocsátás politikája, az igazságosság emberibbé válik és a béke tartósabb lesz” – mondta a bíboros, aki azért imádkozott, hogy minden politikai vezető lépjen túl személyes, párt- és nemzeti érdekein, kötelezze el magát a béke mellett, Észak- és Dél-Korea közös javát tartva szem előtt. A két Korea közti háború megkezdésének évfordulójára üzenetet tett közzé Li Ki-heon püspök, a koreai püspöki konferencia kiengesztelődésért felelős bizottságának vezetője is. A főpásztor békeegyezményt sürget, ami végérvényesen lezárja a háborút, amely a második világháború óta az egyik legvéresebb konfliktus; illetve a félsziget teljes atomleszerelését kéri. A békeegyezmény már közelinek tűnt a 2018-ban aláírt nyilatkozat óta, de sajnos most újra távoli célkitűzéssé vált. „Hetven év elteltével eljött az idő, hogy felülemelkedjünk az ideológiai gyűlöleten, mely szembeállította a feleket, és mindkét országot megakadályozta a növekedésben és a szabad fejlődésben. Vissza kell állítani a két Koreát összekötő vasútvonalat is” – írja üzenetében a dél-koreai püspök.

A legújabb hírek szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető felfüggesztette a Dél-Korea elleni katonai cselekvési tervek végrehajtását. Az eset hátterében az áll, hogy Szöul nem vetett véget az észak-koreai menekültekből és dél-koreai aktivistákból szerveződő csoportok kampányának, a kommunista rezsimet bíráló röplapok terjesztésének az országban. A röpcédulákat apró hőlégballonok segítségével szórták szét Észak-Korea felett a déli határ közelében. Az észak-koreai vezetés már korábban is arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem ér véget a dél-koreai szórólapkampány, a katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény felmondása mellett Phenjan bezárhatja a Korea-közi összekötő irodát, valamint leállíthatja a keszongi ipari park működését, amelyek a két Korea közötti békés viszony talán legfontosabb szimbólumai.

* * *

A szakadás története

Korea a második világháború végén felszabadult a japán megszállás alól. Az ENSZ határozata alapján az országot a 38. északi szélességi fok mentén kettéosztották egy szovjet és egy amerikai megszállási zónára. 1945 augusztusában szovjet fennhatóságú ideiglenes kormányzatot hoztak létre Phenjanban, amely a szovjetbarát Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1948-as megalapításáig állt fenn. Észak-Korea vezetője Kim Ir Szen lett. A kettészakadt ország fő célja az újraegyesítés volt. Dél-Korea jelentős amerikai segítséget kapott, a félszigetre tengerentúli harci alakulatok érkeztek az ingatag dél-koreai kormány megsegítésére. Észak-Korea reménye, hogy egy délen lezajló kommunista hatalomátvétel után egyesül az ország, szertefoszlott. 1950. június 25-én Kim Ir Szen csapatai átlépték a határvonalat, és Szöul felé vették az irányt: megkezdődött a koreai háború, a hidegháború első komolyabb konfliktusa. Az ENSZ lobogója alatt több ország, köztük az Egyesült Államok Dél-Korea megsegítésére sietett, és hamar visszaverték az északiak támadását. Kína belépésével fokozatosan egyenlővé váltak az erőviszonyok, a frontvonal a határvonal mentén állandósult. 1953-ban Észak- és Dél-Korea fegyverszünetet kötött, a két Korea azonban technikailag 2007-ig háborúban állt egymással.

A háború után Dél-Korea hadserege fokozatosan fejlettebbé és jobban kiképzetté vált. A békeszerződést számos határ menti hadművelet és merénylet tette próbára. Észak-Korea többször megkísérelte merénylettel kiiktatni az aktuális dél-koreai vezetőket.

Észak-Korea Kim Ir Szen vezetése alatt állt 1948-tól 1994. július 8-án bekövetkezett haláláig. „A Nagy Vezért” halála után dinasztikus módon fia, Kim Dzsongil követte a hatalomban, majd az ő 2011-es halálát követően egyik fiatalabb fia, Kim Dzsongun vette át az ország vezetését. A dzsucse-ideológia fő elve szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, de szoros kapcsolatokat ápol más szocialista államokkal, például Vietnámmal, Laosszal, Mianmarral és Kínával. A Szovjetuniónak mint Észak-Korea fő kereskedelmi partnerének fölbomlása és az 1990-es évek éhínségei nyomán Kim Dzsongil az 1995-ös reformokkal a hadseregre összpontosító és azt támogató gazdaságot hozott létre.

A két koreai állam 1953-ban tűzszünetet kötött egymással. Megállapodásokat, illetve egyezményeket írtak alá a két ország esetleges jövőbeli egyesítésével, illetve viszonyával kapcsolatban. Hivatalos, kétoldalú békeszerződés azóta sem született, pedig 2018-ban a két koreai vezető megegyezett, hogy még abban az évben aláírják a háborút lezáró békeszerződést.

Forrás: Vatikáni Rádió, MTI, Wikipedia

Fotó: ANSA

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria