A közel-keleti pátriárkák szerint a Nyugatot is felelősség terheli az iraki és a szíriai helyzetért

A csúcstalálkozón a pátriárkáknak lehetőségük nyílt arra is, hogy részt vegyenek számos kétoldalú találkozón különböző országok politikai képviselőivel. Február 16-án a Hanns Seidel Alapítvány által szervezett kerekasztal-beszélgetésen részletesen beszéhettek vallási közösségeik helyzetéről a Közel-Keleten.

Sako pátriárka felszólalásában áttekintette azokat a múltban gyökerező okokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a közel-keleti ősi keresztény közösségek helyzete az utóbbi száz évben egyre bizonytalanabbá vált. A káld egyház prímása emlékeztetett, hogy az Oszmán Birodalom bukása óta a nyugati megszálló hatalmak semmilyen készséget nem mutattak arra, hogy elősegítsék a Közel-Keleten a jogállamok megszületését, amelyekben minden állampolgárnak egyenlő jogokat biztosítanának. A pátriárka utalt az izraeli–palesztin konfliktusra – mint történelmi tényezőre, ami hozzájárult a politikai iszlám megerősödéséhez –, illetve arra az előítéletre, amely régi történelmi eseményekre vezethető vissza, mint például a keresztes hadjáratok, és amely miatt a közel-keleti keresztényeket a nyugati hatalmak szövetségeseinek bélyegezték.

Az iraki helyzetre utalva Sako pátriárka hangsúlyozta, hogy az irakiak megtapasztalták a valóságos káoszt Szaddám Husszein rezsimjének bukása után, 2003-tól kezdve. Ez ugyanis politikai és intézményi űrt eredményezett, amelyben növekedett a széthúzás, a korrupció, és megszaporodtak az állami hatóságok ellenőrzése alól kicsúszott fegyveres csoportok. A Közel-Kelet instabilitása hozzájárult a keresztények helyzetének romlásához, mert a nyugati politika inkább konfliktusokat szít a régióban ahelyett, hogy előmozdítaná a demokráciát és a szabadságot. Más szóval a nyugati döntéshozók mindent elkövettek, hogy a közel-keleti országok kárára támogassák saját gazdaságukat és érvényesítsék saját érdekeiket. Sako pátriárka példaként említette, hogy ellenőrzés alatt tartják a kőolaj és más természeti erőforrások lelőhelyeit és fegyvereket adnak el minden szemben álló félnek.

A Ninivei-fennsíkon uralkodó vészhelyzetet és a területről a dzsihadista megszállás idején elmenekült keresztény lakosság visszatérését illetően a káld pátriárka rámutatott, hogy az iraki kormány nem tett semmit, hogy segítse az országon belül elvándorlók visszatérését otthonaikba. Ez azért is alakult így, mert a korrupt eljárásmód következtében egyesek pénzt kérnek a konfliktus idején lerombolt házak és templomok helyreállításáért. Már eleget szenvedtünk – jegyezte meg a pátriárka. A jelenlegi válságos helyzetből a közel-keleti országok csak akkor tudnak kilábalni, ha egyenlő jogokat biztosítanak minden állampolgáruknak, továbbá ha az iskolai tankönyvekből eltávolítanak minden diszkriminációt és gyűlöletre uszítást, valamint ha felszámolják a dzsihád ideológiáját az iszlámban, a szent háború ideológiáját a kereszténységben és más vallásokban. Sako pátriárka végül annak a reményének adott hangot, hogy Ferenc pápa látogatása az Egyesült Arab Emírségekben és az emberi testvériségről szóló dokumentum közzététele, amelyet az al-Azhar szunnita központ főimámjával együtt írtak alá, hozzájárulhat ahhoz, hogy megszűnjenek a vallási fanatizmus okai.

II. Ignác Efrém szír ortodox pátriárka felszólalásában a szíriai helyzetet elemezte. Emlékeztetett a két aleppói érsekre – Bulosz Jazigi görög ortodox és Gregoriosz Johanna Ibrahim szír ortodox főpásztorra –, akiket a konfliktusok során 2013 áprilisában raboltak el. Kifogásolta, hogy a szíriai kormány képviselőit nem hívták meg a biztonságról szervezett csúcstalálkozóra. A szír ortodox egyház prímása megállapította, hogy a háború miatt elpusztított országban a szíriai lakosság szenvedését tovább súlyosbítják az egyes országok által Szíria ellen bevezetett nemzetközi szankciók.

Az 55. Biztonságpolitikai Konferencián Münchenben többek között részt vett Angela Merkel német kancellár, Mike Pence amerikai alelnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír