A moszuli érseket is jelölték a Szaharov-díjra a gondolatszabadságért

Louis Raphaël Sako bíboros, babiloni káld pátriárka 2019. január 25-én, Pál apostol megtérése ünnepén iktatta hivatalába Nadzsíb Mikhael Moussza káld katolikus érseket. Az ünnepi eseményre Moszul város Szent Pál-székesegyházában került sor. A domonkos szerzetes lelkipásztori szolgálatán túl azzal vált ismertté, hogy 2014-ben az Iszlám Állam harcosaitól értékes ősi keresztény kézirattekercseket mentett meg. 800 történelmi dokumentumról van szó, melyek a 13. és a 19. század között íródtak. Érdeme elismeréseként az Európai Parlament jelölte őt a 2020-as Szaharov-díjra a gondolatszabadságért. Mint ismeretes, a kitüntetést minden évben olyan személyeknek és szervezeteknek ítélik oda, akik vagy amelyek az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméért küzdenek.

A moszuli érsek az Asianews hírügynökségnek adott interjújában megtiszteltetésnek és bátorításnak nevezte a jelölést, mely minden irakinak szól, és egyben adózik a sok ártatlan áldozat emléke előtt. A domonkos szerzetes gondozott és digitalizált korábban több száz ősi – arámi, arab és más nyelven írt – kéziratot, több ezer könyvet és világi leveleket. Az Európai Parlament közleménye megállapítja: 1990-től kezdve hozzájárult a keleti egyház több mint nyolcezer kötetének és 35 ezer dokumentumának megőrzéséhez. „Golyók süvítettek a fejünk fölött, mialatt próbáltunk fedezékbe húzódni az értékes kötetekkel megrakodva” – emlékezik vissza a főpásztor, aki szerint Szaharov-díjra való jelölése olyan, mintha aláírnák e kéziratok minden egyes lapját. Emellett emléket állít az ártatlan áldozatoknak, különösen a jazidi közösségnek, ennek a békés népnek, akik valódi tragédiát éltek át, és akikhez az érsek személyesen kötődik.

A moszuli érsek így folytatta: „Ahhoz, hogy a kéziratok és az emberek megmeneküljenek a terroristák támadása alatt, nagyon sok kézre lett volna szükség. Azt kértem akkor Istentől, hogy adjon nekem tíz lábat és tíz kezet, hogy menthessem a könyveket és az embereket. Isten pedig úgy válaszolt, hogy sok fiatalt küldött a segítségemre, akikkel ezt a küldetést véghez vittük. Egy emberként állt mellénk a nép, a muszlimok is rendkívüli munkát végeztek, hogy segítsék a keresztény családokat és megmentsék kulturális örökségüket.”

Nadzsíb Mikhael Moussza meggyőződése, hogy valódi békére van szüksége Iraknak, ahol a lakosság az állampolgári alapelv szerint alkot közösséget, legyőzve a faji, vallási, etnikai korlátokat. „Félő, hogy Irakot a szomszéd országok és külső erők igázzák le. Ez elfogadhatatlan: nem engedhetjük meg, hogy az Iszlám Állam terrorszervezete helyébe más, talán még veszélyesebb erők lépjenek. Az emberi méltósághoz hozzátartozik az iskolai és vallási nevelés, képzés. A tanintézményekben, templomokban és mecsetekben minden eszközzel meg kell fékezni a gyűlöletet, és pozitív hangon kell beszélni, elősegítve a békét és a testvériséget. A nevelés a legjobb fegyver az elmaradottság és a rossz leküzdésére” – tette hozzá a moszuli káld katolikus érsek.

*

Az európai parlamenti képviselők minden év szeptemberében megnevezik, hogy kit jelölnek a díjra, idén öt személyt. Egy képviselő csak egy jelöltet támogathat, és ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen, legalább 40 képviselő támogatására van szüksége. Az aláírt és igazoló dokumentumokkal ellátott jelöléseket a külügyi bizottság és a fejlesztési bizottság együttes ülésen vizsgálja meg. Ennek nyomán választják ki a három legesélyesebb jelöltet, akik nevét zárószavazásra az elnökök értekezlete elé terjesztik. A győztes nevét október 22-én hirdetik ki. A díjat és a vele járó 50 ezer eurós támogatást az év utolsó hivatalos ülésén, december 16-án adják át Strasbourgban. Andrej Dmitrijevics Szaharov (Moszkva, 1921. május 21. – Moszkva, 1989. december 14.), orosz magfizikus politikai menekült volt, akit 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki – róla kapta nevét az Európai Parlament 1988-ban alapított emberi jogi kitüntetése, a Szaharov-díj a gondolatszabadságért.

Tavaly Ilham Tohti elismert ujgur jogvédő és közgazdász professzor kapta a Szaharov-díjat, aki a kínai ujgur kisebbség jogai mellett állt ki. Több mint két évtizede munkálkodik fáradhatatlanul az ujgurok és a han származású kínaiak közötti párbeszéd és megértés előmozdításán. 2014 szeptemberében Tohtit kétnapos kirakatpert követően életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. A vele történtek ellenére továbbra is a higgadtság és a megbékélés szószólója.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír