A Pápai Életvédő Akadémia elnöke a holland lány haláláról: „Okot kell adni a fiataloknak az életre”

– Érsek úr, mi volt az első reakciója?

– Nagy fájdalmat éreztem: miatta, a szegény lány miatt, és a családja miatt is. Minden napját, minden könnyét, minden mosolyát bízzuk az élet Urára.

– Mit gondol erről a szomorú történetről?

– Noa esete öngyilkosságnak látszik, ami egy drámai élettörténetnek vet véget. Ezzel együtt ki kell jelenteni, hogy a halál soha nem jó hír.

– Lehet szabadságnak nevezni azt, amit Noa megkaphatott ahhoz, hogy kioltsa az életét?

– Sajnos nem ismertem személyesen Noát, nem tudtam meghallgatni a fájdalmát, szenvedését, végtelen erőfeszítéseit. Ezért nem mondhatok semmiféle ítéletet egyéni esete kapcsán. A mai nyugati kultúra abszolút módon védi minden ember jogát a szent és sérthetetlen szabadsághoz, gyökerestől elszakadva attól a háttértörténettől, amelyben minden emberi lény élete megtalálja értelmét és méltóságát: a szociális kapcsolatoktól (amelyekből az igazságszolgáltatás, a jogok és a kötelességek fakadnak) és a kapcsolatok alakulásától, amelyek úgy növekednek, hogy ebben mindenki felelősséget vállal. Jaj nekünk, ha elfelejtjük, hogy össze vagyunk kötve egymással!

– A felelősség kapcsán kérdezem, hogy Ön szerint hiányzik-e valami ebből a történetből.

– Noa története különösen fájdalmas, bizonyos értelemben a határokat feszegeti: szeretném remélni, hogy sokan megmozdultak annak érdekében, hogy támogassák élete során. Az esete azonban sajnos nem elszigetelt jelenség: az öngyilkosság ma a 12 és 25 év közötti fiataloknál a második leggyakoribb halálozási ok. Sok ilyen történetben mi voltunk azok, akik hiányoztunk! Csökkent a társadalmi összefogás, a maga szabályozó és nevelői feladataival; csökkent a keresztény közösség, képtelenné vált arra, hogy elmondja az élet örömhírét; hiányoztak a felelősséget viselő és szavahihető felnőttek. A mi Európánk beteg: nem szül gyerekeket, és annak a kevésnek, aki megszületik, nem képes okot adni arra, hogy éljen. Szükség van arra, hogy lépést váltsunk!

– Az Egyház számára is feladat ez?

– Természetesen! A fiatalokról szóló közelmúltbeli szinódus két alkalmat is szentelt a fiatalok törékenysége, sebezhetősége kérdésének, ami gyakran a kiselejtezés kultúrájából fakad. Emlékeztetett rá, hogy egy „keresztény közösség, amelyet áthat az evangélium öröme, alternatíva lehet a bizonytalan és nehéz helyzetekben” (44. pont). Tartozunk ezzel Noának és sok fiatalnak, akik könyörögnek azért, hogy megtalálják létezésük értelmét. Minden öngyilkosság egy nagy, be nem teljesített kérés a szeretetre”.

A 17 éves holland lány halála kapcsán összeállított, újabb információkkal kibővített korábbi cikkünket ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Vatican Insider

Magyar Kurír
(tzs)