A Szentszék a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szorgalmazza

Janusz Urbańczyk prelátus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ; angol rövidítése: OSCE) Állandó Tanácsának 1318. ülésén felszólalva négy pontot emelt ki, amelyek központi jelentőségűek a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és körülményeik javítása érdekében. A Szentszék EBESZ melletti állandó megfigyelője szorgalmazta az oktatás, az egyenlő jogok és esélyek garantálását, a nyelv alapján történő megkülönböztetés felszámolását és a kisebbségben élők azonos egészségügyi ellátásának biztosítását a Covid-19-járvány közepette. A szentszéki képviselő felszólalásában az EBESZ Nemzeti Kisebbségekért felelős főbiztosának irodájához fordult kéréseivel.

Azt kérte, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az oktatásra, különösen a fiatalok számára, mivel „az oktatás a nemzeti kisebbségeket érintő feszültség csökkentésének fontos eszköze”. Ebben a tekintetben „tanterveket kell kidolgozni, támogatni és megerősíteni az oktatást a különféle kultúrák, etnikumok és vallások jobb megértésének és tiszteletben tartásának elősegítése érdekében”. A prelátus rámutatott arra is, hogy az oktatás amellett, hogy elősegíti a kisebbségek társadalmi és politikai életben való aktív részvételét, a toleranciát és a diszkriminációmentességet erősítő hellyé válhat, és hozzájárulhat a béke és a stabilitás hídjainak kiépítéséhez.

A nemzeti kisebbségek védelmében szintén központi jelentőségű a férfiak és a nők egyenlő jogainak biztosítása, az esélyegyenlőség és a nők politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való tényleges részvételének előmozdítása, különösen a nemzeti kisebbségekhez tartozó nők számára – hangsúlyozta Urbańczyk prelátus. Ennek elérése érdekében szorgalmazta, hogy gazdasági és társadalmi támogatási struktúrákon keresztül támogassák a kisebbséghez tartozó nők számára az oktatást, az egészségügyi ellátást, a lakhatást és a szociális biztonságot.

A lengyel prelátus által kiemelt harmadik pont a diszkrimináció megelőzése, különösen a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés terén. Rámutatott a nyelvi egyenlőség érdekében régóta fennálló kötelezettségvállalásokra, amelyekre az EBESZ és tagállamai nem mindig fordítottak megfelelő figyelmet, és felszólított arra, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a tolerancia és a diszkriminációmentesség megvalósítására.

Ezt követően a Covid-19-járványnak a kiszolgáltatott emberekre, köztük a nemzeti kisebbségekre gyakorolt hatására irányította figyelmet Urbańczyk prelátus. Kijelentette, hogy „a jelenlegi járvány rávilágított az egyenlőtlenségekre, amelyek a kiszolgáltatott helyzetben lévőket a legnagyobb kockázatnak teszik ki”. Továbbá rávilágított azokra a roma és szinti közösségekre, amelyek a nem megfelelő és túlzsúfolt lakhatási körülmények miatt fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek, és hátrányosan érintik őket a vírus megfékezésére tett intézkedések, valamint a digitális szakadék. Az állandó szentszéki megfigyelő ezért kormányzati beavatkozást szorgalmazott annak érdekében, hogy segítsék az embereket a válság leküzdésében és a Covid-19-járvány utáni helyreállításban.

Minden ember, etnikai, kulturális vagy nemzeti származástól és vallási meggyőződéstől független, önmagából fakadó méltósággal rendelkezik, amelyből az egyetemes emberi jogok származnak – hangsúlyozta Janusz Urbańczyk. Végül megerősítette az Egyház lelki közelségét a nemzeti kisebbségek tagjai felé, és meggyőződését fejezte ki, hogy az EBESZ és a Nemzeti Kisebbségek főbiztosának elkötelezettsége hozzájárul minden nemzeti kisebbség helyzetének javításához. Reményének adott hangot, hogy hamarosan eljön az idő, hogy a kisebbségben élők biztonságban gyakorolhatják jogaikat.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír