Naponta imádkozzák a rózsafüzért Szűz Mária efezusi házában – Közvetítés révén csatlakozhatunk

Kitekintő – 2022. június 9., csütörtök | 16:55

Június 7-én tették közzé Martin Kmetec szmirnai érsek levelét, melyben az Efezus közelében fekvő Szűz Mária Háza kegyhelyen tartott május 19-i imádságról tudósít. A főpásztor egyúttal hív mindenkit, hogy csatlakozzon a „Szűz Mária házában” naponta mondott rózsafüzér imádsághoz, melyet online közvetítenek.

Martin Kmetec levelében felidézi a Ferenc pápa kezdeményezésére tavaly május 19-ére meghirdetett imanapot, melynek során a világ harminc Mária-kegyhelyén imádkoztak a Szűzanya közbenjárását kérve, hogy érjen véget a világjárvány.

„Ez év május 19-én ismét összegyűltünk az egyetlen törökországi Mária-kegyhelyen – írja a szmirnai érsek –, a Meryem Ana Evi (szó szerint: Mária Anya Háza) kegyhelyen, mely egyike a világ azon harminc Mária-kegyhelyének, amely részt vett egy évvel ezelőtt a világjárvány elhárítására Ferenc pápa által meghirdetett rózsafüzér imádságban. Az ima során közvetlen kapcsolatban álltunk az egész világgal a televízió, a rádió és a közösségi média segítségével. Attól fogva e szegény és kicsi, de értékekben gazdag kegyhelyről mindennap imádság száll az Ég felé. Mindez nemcsak a helyi fogadalmas nővérek és kapucinus testvérek jelenlétének köszönhető, hanem az idelátogató tiszta szívű és bizalommal teli zarándokok imájának is, akik buzgón táplálják azt a lángot, melyet a ház egykori tűzhelyén maga Szűz Mária lobbantott fel.

Továbbra is kapcsolatban szeretnénk lenni az egész világgal a rózsafüzér ima online közvetítésén keresztül, hogy bárki beléphessen Szűz Mária Házába, és ott vele és velünk együtt imádkozhasson. A kicsiny helyi szmirnai gyülekezetünk nevében, mely a feltámadt Krisztusba vetett remény jegyében él, kérjük, csatlakozzanak hozzánk az imában. A nyitottság gesztusa ez részünkről, a kilépő Egyház jele, mely a Krisztusba vetett hit kincsét akarja feltárni Anyjának, Szűz Máriának kedves arcán keresztül.

Éppen ezért a mai naptól kezdve szeretettel meghívjuk a kedves híveket, hogy az internet révén látogassanak el mindennap Mária efezusi házába, csatlakozzanak hozzánk a rózsafüzér imádságban, melyet különféle nyelveken esténként negyed 7-kor kezdünk. Mária, az Egyház Anyja, könyörögj érettünk!”

* * *

Szűz Mária efezusi házába Ferenc pápa három elődje is elzarándokolt. A II. Vatikáni Zsinat után két évvel, 1967-ben Szent VI. Pál pápa kereste fel a Mária Háza kegyhelyet. Nem véletlen, hogy éppen Efezus adott otthont a harmadik egyetemes zsinatnak 431-ben, mely Krisztus kettős természetének valódi egysége alapján Szűz Máriát „Theotokosznak”, Istenszülőnek hirdette meg. Szent II. János Pál pápa a megválasztása utáni évben, 1979-ben látogatott el az efezusi Mária-kegyhelyre, XVI. Benedek pápa pedig 2006-ban.

A kegyhely neve törökül: Meryem Ana Evi. A Meryem a héber Mirjam névből ered, az Ana anyát jelent, az Evi pedig házat. Évszázadokon át búvópatakként élt és terjedt a titok, hogy ebben az efezusi falakon kívüli kicsiny házban lakott Jézus anyja, akit a Fiú a kereszten szeretett tanítványára bízott. Egy másik ősi elnevezés görög és török eredetű: Panaya Kapulu. A török Panaya a görög Pan-Hagia, az „egészen szent” megfelelője, az Istenszülő nevét jelöli, míg a Kapulu törökül kaput, ajtót (és így házat is) jelent.

A hagyományra fátylat borított az iszlám hódítás, jóllehet Szerendzse faluban, az Efezustól keletre fekvő hegyekben, Panaya Kapulutól 8 kilométerre 4 ezer ortodox keresztény élt a görögök Kis-Ázsiából való kiűzéséig, 1922-ig. Magukat a régi efezusi keresztények utódainak vallották, és Mohamed követői elől menekültek a hegyekbe. Ősidőktől fogva őrizték a hagyományt, hogy Szűz Mária abban a Kapuluban élt és ott szenderedett el. Papjaik vezetésével évszázadokon át zarándokoltak oda, hogy a romoknál ünnepeljék meg Szűz Mária elszenderedését és mennybevételét, tévedésnek tartva, hogy ennek helyét az ortodox liturgikus hagyomány Jeruzsálembe tette.

Emmerich Szent Katalin látomásai a 19. században új fejezetet nyitottak Mária efezusi háza történetében. E magánkinyilatkoztatás alapján az Osztrák Régészeti Intézet 1896-ban ásatásokat kezdett, melyek feltárták, hogy a hagyomány szerint Mária házának tartott épület alapjai az 1. századból valók. A látomás szerint az Istenszülő Krisztus mennybemenetele után három évig Jeruzsálemben, az Utolsó vacsora termének előterében, három évig Betániában, majd kilenc évig Efezusban élt, ahová Szent János vitte. A Jeruzsálemben töltött három év alatt a zsinagóga üldözte a fiatal kereszténységet, Mária is állandó veszedelemben volt, ezért az István diakónus megkövezése után kitört nagy keresztényüldözést követően menekülni kényszerültek János apostollal.

Tours-i Szent Gergely szerint az apostolok a következő évben különböző missziós területekre indultak, így érkezett Szent János Kis-Ázsiába. Máriát féltve előbb Betániába vitte őt Lázár családjához, majd Efezus mellett fölépítette az Istenszülő házát.

„Amikor Mária ott letelepedett, már több keresztény család élt azon a környéken, akik a heves keresztényüldözés elől menekültek ide. Mivel a környezetet és a barlangokat úgy használták föl menedékül, amint azt a természet felkínálta, ezért lakásaik remeteszerűek voltak, többnyire negyedórányira egymástól, és az egész környék szétszórt falusi közösséget alkotott. Mária szolgálójával lakott a házban. Ő szerezte be a kevés táplálékot, amire szükségük volt. Néha meglátogatta őket egy apostol vagy egy tanítvány. Legtöbbször egy férfit láttam hozzájuk bemenni és tőlük kijönni, akit Szent Jánosnak tartottam. Sem itt, sem Jeruzsálemben nem volt állandóan Szűz Mária közelében, mindig úton volt” – olvasható az Emmerich Szent Katalinnak tett magánkinyilatkoztatásban.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria