A török államtanács Erdoğan döntésére bízta a Hagia Sophia sorsát

Kitekintő – 2020. július 3., péntek | 10:23

A múltbéli rendelkezések szerint fennálló aktuális helyzet törvényesen módosítható egy elnöki rendelettel – ez röviden a lényege a török államtanács által július 2-án tartott ülésén hozott döntésnek, azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a Hagia Sophiát újból az iszlám vallásgyakorlás helyszíneként használják-e.

A Hagia Sophia státuszát tekintve ma múzeumként működik és nem használják vallási célokra. Ez megfelel a jelenlegi jogszabályoknak, melyeket egy 1934-ben hozott határozat szerint alkottak meg, amikor az akkori török kormány múzeummá alakította a mecsetként működő ősi keresztény bazilikát. A török államtanács mostani döntése értelmében ez módosítható egy elnöki rendelettel. A kényes és geopolitikailag is rendkívül meghatározó ügy miatt tartott ülés alig tartott fél óráig – tudta meg helyi forrásaitól a Fides hírügynökség –, és úgy tűnik, az államtanács ténylegesen Recep Tayyip Erdoğannak adta át a jelenlegi status quo esetleges módosításának felelősségét, amely újból lehetővé tenné a Hagia Sophia mecsetként való használatát.

Az államtanács korábban elutasította a Hagia Sophia iszlám imahelyként való megnyitásáért tett kísérleteket, mint például a Történelmi Műemlékek Török Egyesülete 2004-ben beadott kérvényét. Az államtanács döntésével azt is elismerte, hogy a török elnök a vita tárgyát képező kérdésben egy ad hoc rendelettel megváltoztathatja a dolgok jelenlegi állását, és legitimálhatja az épület újbóli megnyitását az iszlám vallásgyakorlás számára. Az államtanács határozatának és indoklásának nyilvánosságra hozatala több napot vesz majd igénybe.

A Hagia Sophia ortodox bazilikát Konstantinápoly 1453-as elesése után változtatták mecsetté, majd a modern Törökország alapítója és első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk akaratából alakították múzeummá 1934-ben. Az elmúlt években május végén többezres tömegek töltötték meg a bazilika előtti tágas teret, hogy megünnepeljék a város oszmán elfoglalásának évfordulóját és kérjék az épület mecsetté alakítását. Az államtanács nagy jelentőségű lépésére azért is vártak, mert egyben mutatója lehet annak, mennyire sikeres az ügyben munkálkodó török politikai és társadalmi csoportok nyomásgyakorlása, akik – úgy tűnik – újabban egyre inkább támogatást kapnak többek közt az elnök, Recep Tayyip Erdoğan részéről.

Több értesülés szerint nemrégiben maga az elnök adott utasítást a Hagia Sophia státuszának megváltoztatására, oly módon, hogy azt az iszlám vallásgyakorlás helyszíneként is lehessen használni. Az ügy geopolitikai többletjelentéssel is bír: július 1-jén, amint azt számos nemzetközi hírügynökség is közölte, az USA külügyminisztere, Mike Pompeo is kérte Erdoğant, ne változtassa mecsetté a Hagia Sophiát, hogy ne kompromittálja az épület történelmi értékét. Június 30-án, az isztambuli Szent Apostolok-templomban bemutatott liturgia homíliájában a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, I. Bartholomaiosz hangsúlyozta, az épület esetleges mecsetté nyilvánítása „világszerte keresztények millióit fordíthatja szembe az iszlámmal”.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Vigilia Szerkesztőség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria