A Vatikán az emberi jogok és a vallásszabadság tiszteletben tartását sürgeti a járványhelyzetben is

Február 22-én kezdődött az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 46. ülésszaka Genfben. A megbeszélések négy héten át tartanak – idén, a járványhelyzet miatt, virtuális formában. A tanácskozást megnyitó háromnapos államfői találkozóba videokonferencia keretében kapcsolódtak be a különböző országok és régiók képviselői.

Paul Gallagher érsek az ENSZ-hez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a már több mint egy éve tartó Covid-19-világjárvány minden szempontból teljesen átalakította az életünket. Nagyon sokan meghaltak; gazdasági, társadalmi és egészségügyi rendszerünk válságba került. Ezzel egyidejűleg megkérdőjeleződött, hogy eleget teszünk-e az egyetemes emberi jogok védelméért és előmozdításáért, hangsúlyozva azok jelentőségét. Ferenc pápa októberben közzétett Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklikájában hangsúlyozta: ma különösen fontos elismerni minden emberi személy méltóságát, hozzájárulva az egyetemes testvériség megteremtéséhez.

A szentszéki államközi kapsolatok titkára hozzátette: az emberi méltóság, az azonos és elidegeníthetetlen jogok elismerése alapozza meg a szabadságot, az igazságosságot és a békét. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata is ezt hirdeti minden ember, kis és nagy nemzetek számára egyaránt. Gallagher érsek leszögezte: mindkét idézett dokumentum elismeri azt az objektív igazságot, hogy minden emberi személy – az időtől, a helytől, a kultúrától vagy a közegtől függetlenül – természetesen és egyetemesen méltóságot hordoz. Sajnálatos, hogy e célkitűzések elérése egyelőre még messze van.

Az élethez való jog kapcsán a szentszéki államközi kapcsolatok titkára kiemelte: védelmezni kell az időseket, a menekülteket, a gyermekeket és az anyaságot – az élet ugyanis nemcsak jog, hanem óvni és szeretni való javunk. A jelenlegi pandémiát illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a közegészség biztosítása érdekében hozott rendelkezések olykor akadályozzák az emberi jogok szabad gyakorlását. A kiszolgáltatott emberek, idősek, migránsok, menekültek, őslakosok, a kitelepítettek és a gyermekek másoknál súlyosabb árat fizetnek a válság miatt. A biztonsági intézkedéseknek tehát arányban kell lenniük az adott helyzettel, nem diszkriminálhatnak senkit, és csak végszükség esetén szabad elrendelni öket – figyelmeztetett Paul Gallagher.

Sürgető kérdés továbbá a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság jogának megőrzése. A hit és annak kifejezése az emberi személy méltóságának központi magvát alkotja. A Covid-19-világjárványra adott globális válasz rávilágított, hogy a vallásszabadság e megközelítése széthullott. A Szentszék ezzel szemben emlékeztet a vallásszabadság fontosságára, a hit nyilvános gyakorlására és kifejezésére – mind egyéni, mind közösségi formában. Ehhez a politikai, civil és vallási vezetőknek el kell kötelezniük magukat a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság előmozdítása mellett.

Gallagher érsek megállapította: a jelenlegi válság kivételes alkalmat nyújt arra, hogy közelebb kerüljünk a multilaterális szemlélethez, amely a globális felelősséget, az igazságosságra, a békére és az emberi család belső egységére alapuló szolidaritást hirdeti. Ez Isten terve a világ számára. Ferenc pápa a Fratelli tutti kezdetű enciklikában mindenkit arra szólít, hogy ismerje el minden emberi személy méltóságát az egyetemes testvériség elősegítésével. A Szentatya azt kéri, hogy lépjünk túl azon, ami elválaszt egymástól, és együtt nézzünk szembe a sokféle válság következményeivel. A Szentszék e tekintetben támogatásáról és együttműködéséről biztosítja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát – zárta videoüzenetét Paul Richard Gallagher érsek, a szentszéki államközi kapcsolatok titkára.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír