A vatikáni államtitkár felszólalása az Európa Tanácsban a személy és méltósága védelméért

Kitekintő – 2020. november 14., szombat | 18:34

A Szentszék ötven éve van jelen állandó megfigyelőként az Európa Tanácsban. Az évforduló alkalmából november 12-én a szervezet strasbourgi székhelyén beszédet mondott Pietro Parolin bíboros államtitkár. Előadásában a személy központi szerepéről és méltóságának védelméről szólt. Rámutatott: a járvány idején csak a szolidaritás lelkülete menthet meg bennünket.

Pietro Parolin az Európa Tanácsban tartott hosszú beszédében áttekintette a Szentszék és a szervezet közötti kapcsolat történetét, amely 1962-ben kezdődött. „Az egész kontinensen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmének érdekében tett erőfeszítések története ez” – mondta. A bíboros államtitkár utalt Ferenc pápára, aki az európai intézményeknél tett látogatásakor és beszédeiben is hangsúlyozta: „Az alapítók álma az volt, hogy újjáépítsék Európát a kölcsönös szolgálat lelkületében. Maradjon továbbra is ez az Európa Tanács missziójának sarokköve a béke, a szabadság és az emberi méltóság nevében ebben a mai világunkban, amelyben inkább elvárások vannak, mint hajlandóság a szolgálatra.”

A vatikáni államtitkár beszédében kérte, hogy a személy és méltóságának védelmére alapuljon az alapító atyák elképzelése szerinti Európa tovább építése. Ez a Szentszék alapvető prioritása és vágya, amelyet Ferenc pápa világosan megfogalmazott Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklikájában, amely a testvériségről és a társadalmi barátságról szól. E közös aggodalom terén a Szentszék és az Európa Tanács eredményesen együttműködött és ezután is folytatni kívánja a közös munkát. A Szentszék támogatja a szervezet jogi eszközeit és előmozdítja egyetemes értékeit. Nem elég megfigyelni a valóságot, munkálkodni is kell a mindenki javát szolgáló szolidaritási struktúrák kiépítésén.

Pietro Parolin beszédében kifejtette azokat a konkrét igazságokat, amelyek nem egy személyre, hanem a személyre, nem néhány személyre, hanem minden személyre vonatkoznak. Olyan igazságok ezek, amelyek nemcsak kevesek, hanem minden ember, a szeretett Európa és a világ javát szolgálják. A vatikáni államtitkár annak a reményének adott hangot, hogy Európa a személy otthonává válik és az Európa Tanács küldetése szerint és alapításával összhangban továbbra is felragyogtatja, mégpedig egyre erősebb fénnyel a személy igazságát.

Az első igazság, amin el kell gondolkodnunk és amivel kapcsolatban kérdéseket kell feltennünk Parolin bíboros szerint:

az ember nemes mivolta, az emberé, aki szabad minden anyagi és lelki rabszolgaságtól.

Ma a rabszolgaság számos formája sújtja az embert, amely az Európa Tanács munkájának központi problémája. Ennek a megoldásához az embert kell a középpontba állítani. Munkánk középpontjában álljon az ember szolgálata – kérte a vatikáni államtitkár.

A második egyetemes igazság, hogy

az ember Teremtője a Földet tette az ember otthonává, amely mindenkié. Tehát mindenkinek és minden intézménynek védelmeznie kell a Földet.

Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában intézett felhívást ennek érdekében. Az Európa Tanács pedig most tesz lépéseket ebbe az irányba.

A vatikáni államtitkár ezt követően a személy szolgálatáról szólt. Abból az alapvető antropológiai tételből indult ki, hogy

az embert teljességében kell szemlélni: nemcsak táplálandó teste, hanem lelke, szíve, intelligenciája, értelme is van, továbbá hivatása a szeretetközösségre és az egyetemes testvériségre, a szeretetre, amely nem ismer határokat.

Ha ezt az alapelvet alkalmazzuk a migrációra, akkor személyes és közösségi szinten is hathatunk a lelkiismeretekre. A migránsokra nem használható és alulfizethető eszközként, hanem befogadandó személyekként kell tekinteni, akiknek jogaik és kötelességeik vannak. Meg kell teremteni a feltételeket, hogy a hátrányos helyzeteket megélt személyek visszanyerjék méltóságukat.

Itt Parolin bíboros utalt számos oktatási és nevelési kezdeményezésre, amelyet az Európa Tanács is segít: az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, a diszkriminációmentesség, a béke kultúrája, a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelme, valamint a kulturális folyamatok előmozdítása.

Negyedik egyetemes igazságként Parolin bíboros azt a versenyt nevezte meg, amely megmenti a személyt. Ez pedig egymás kölcsönös elismerése, nagyrabecsülése. Meg kell mutatni, hogy az államok, a nemzetközi szervezetek, a vallások, a humanitárius szervezetek egy magasabb igazság vagy a szeretet nevében cselekszenek az emberiség érdekében.

Ha mindenki a béke követévé válna saját kormányánál, akkor valóra válhatna, hogy azon versenyezzünk, miként teremthetünk nagyobb békét magunk és más közeli országok számára.

Ezáltal az egységes és szolidáris Európa az igazság jelét mutathatná fel a világ többi részének. A valódi béke és a népek fejlődése csak akkor válik lehetővé, ha a személynek és alapvető jogainak védelmét helyezzük a középpontba. A békét kell mindig és mindenhol keresni – buzdított a vatikáni államtitkár az Európa Tanácsban.

Az ötödik és hatodik egyetemes igazság Parolin bíboros szerint a cselekvés és a szolidaritás köré fonódik. A szavaknak konkrét cselekvéssé kell válniuk. A Covid-19-járvány is megmutatta, hogy szükségünk van egymásra, egy csónakban evezünk mindnyájan. Ezt az igazságot a szeretet, az irgalmasság, a megbocsátás, a támogatás, a kölcsönös segítségnyújtás jegyében kell megélni. Csak a szeretet és a szolidaritás lelkülete, ami mindig is megkülönböztette Európát, menthet meg bennünket közös otthonunkban és Földünkön.

Pietro Parolin bíboros államtitkár az Európa Tanácsnál tartott felszólalását azzal a reményével zárta, hogy az intézmények egy igazságos, egységes, nyitott és befogadó Európa építését folytatják. Ebben megújította a Szentszék teljes támogatását, ahogy ez az elmúlt ötven évben is megmutatkozott. „Tegyétek Európát olyan hellyé, ahol mindenki otthon érzi magát a testvériség légkörében. Mindenki az emberség valódi modelljét akarja látni, hogy személyesen is elköteleződhessen ennek érdekében” – hangsúlyozta a vatikáni államtitkár az Európa Tanácsban.

Az Európa Tanács nemzetközi szervezet, székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető emberi és szabadságjogokat.

A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadása volt 1950-ben. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

Az Európa Tanács laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria