Ahol jelen van a „szegény, szegényekért élő Egyház” a koronavírus idején

A pápa Buenos Aires-i érsekként jól ismerte a város nyomornegyedeit és a papokat, akik evangéliumi lelkesedéstől hajtva az itt élők szolgálatának szentelték az életüket. Miséket tartott, beszélgetett sokakkal „a városnegyedekben, ahová a Jóisten napsugarai nem jutnak el, mert sok más dolga van más környékeken, hogy felmelegítse az embereket…” A hely leírására Ferenc pápa egy híres olasz dalszerző, Fabrizio De Andrè dalából idéz – akit maga is nagyon kedvel, mert mindig a kirekesztettek mellé állt –, hogy egyben meg is cáfolja a történettel ezt a szomorú igazságot.

„Jót tesz nekünk, ha elolvassuk ezt a naplót, amely napról napra elmeséli, hogyan élik meg a karantént az egyik barakkvárosban, ahol egy csapat pap dolgozik, akiket nagyon szeretek. A Jézus Krisztusba vetett tiszta, mély hit mozgatja őket, és a nagy szeretet ezek iránt a szegények iránt, akik a társadalom peremén kunyhókban és barakkokban élnek… A napló nem csak a nyomornegyedben élők drámai történetét meséli el, akik a kábítószer, az erőszak és a nyomor fogságában élnek. Megmutatja azt a szép emberséget is, amit sok ember gyakorol a plébánia körül, nap mint nap csodát tesznek, hogy megsegítsék azokat, akik a leginkább rászorulnak a segítségre.”

A kötet meggyőző és konkrét módon mutatja be, milyen is a „szegény, szegényekért élő Egyház”. Ferenc pápa elmondja, hogy nem csupán ingyenes népkonyhát működtet a plébánia, hanem van egy házuk alkoholbetegeknek, egy másik azoknak, akik a kábítószer rabságában élnek. A vírus a legtöbb áldozatot az idősek közül szedi, ezért létrehoztak számukra is egy házat: az e-könyv (amely az Edizioni San Paolo gondozásában jelent meg) eladásának bevétele ezt a szolgálatot támogatja.

Forrás és fotó: Famiglia Cristiana

Magyar Kurír
(tzs)