Akikért a harang szólt Minszkben – Sok ezren máig hordozzák a csernobili tragédia nyomait

Kitekintő – 2021. április 28., szerda | 20:50

Tadeusz Kondrusiewicz (Тадэвуш Кандрусевіч) belarusz emeritus érsek a csernobili katasztrófa áldozataiért mutatott be szentmisét Minszkben a nukleáris robbanás 35. évfordulóján, és húzta meg a „Nagaszaki-harangot” a Szent Simon és Ilona-templom közelében.

Minszk emeritus érseke koszorút helyezett el az emlékhelyen, majd 35-ször húzta meg az emlékharangot az április 25-i, vasárnapi szentmise után: mindazokért, akik az 1986. április 26-i csernobili katasztrófa miatt vesztették életüket, és azokért is, akik a sugárzás miatt éltek és élnek súlyos betegségeket hordozva.

A „Nagaszaki-harang” emlékmű, melyet a radioaktív sugárzás valamennyi áldozatának emeltek.

„A Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba, csakúgy, mint a csernobili katasztrófa, feje tetejére állította a világot – mondta Tadeusz Kondrusiewicz. – Nem azért emlékezünk meg Hirosimáról, Nagaszakiról, Csernobilról, Fukusimáról és más szerencsétlenségekről, hogy feltépjük a még nem begyógyult sebeket, hanem hogy megelőzzük a hasonló tragédiákat a jövőben” – mondta az emeritus belarusz érsek.

„Ez volt a legsúlyosabb ember okozta katasztrófa a világtörténelemben, és hatásait máig érezzük – mutatott rá Tadeusz Kondrusiewicz. – A mi népünk, csakúgy, mint mások, különösen a szomszédos Ukrajna és Oroszország három és fél évtizede küszködik a radioaktív pandémiával” – fogalmazott a főpásztor a Catholic.by, a belarusz katolikus egyház weboldala szerint.

Kondrusiewicz emeritus érsek az évforduló alkalmából újra megköszönte az orvosok és a humanitárius szervezetek munkáját, melyek a sebesülteket és a betegeket segítették.

Sok ezren haltak bele a sugárzás miatt kialakult betegségekbe, például rákba a robbanás óta eltelt 35 évben. Az Ukrajna területén található csernobili atomerőmű mindössze 9 kilométerre fekszik a belarusz határtól; a nukleáris szennyezés súlyosan érintette Fehéroroszországot is, szennyeződtek a mezőgazdasági területek, és a katasztrófa legalább 7 millió embert érintett valamilyen formában.

A Caritas Belarus katolikus karitatív szervezetnek napjainkban is a feladatai közé tartozik a csernobili tragédia miatt megbetegedett emberek támogatása. „Az Egyház foglalkozott a túlélők lelki támogatásával is, ahol csak lehetséges volt” – tette hozzá az érsek.

Ferenc pápa nemrég elfogadta Tadeusz Kondrusiewicz érsek lemondását, nem sokkal azután, hogy a főpásztort újra beengedték Belaruszba, négy hónapos kényszerű száműzetés után. A minszk-mohiljavi érsek-metropolita 2021. január 3-án vonult nyugdíjba, azon a napon, amikor betöltötte 75. életévét. Búcsúmiséjén megígérte, aktívan fog szolgálni emeritus főpásztorként is.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Catholic News Agency

Fotó és videó: Catholic.by

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria