Amazóniában az éhezés és a kizsákmányolás súlyosabb gond a koronavírusnál

Kitekintő – 2020. július 28., kedd | 20:20

Július 18–19-én tartották az I. Amazóniai Világkongresszust. A virtuális térben megrendezett tanácskozás zárónyilatkozatából a latin-amerikai régió fülsüketítő kiáltása hangzik. A munka során megfogalmazódott: közös otthonunk védelme érdekében engedni kell, hogy az őslakosok új valóságot építsenek szülőföldjükön, és ők irányítsák az ott zajló folyamatokat.

Az online tanácskozást az Amazóniai-medence őslakos szervezeteinek koordinációs bizottsága (COICA), a pánamazóniai szociális fórum (FOSPA) és a pánamazóniai egyházi hálózat (REPAM) kezdeményezésére szervezték meg. A virtuális eseménybe bekapcsolódtak Ecuador, Kolumbia, Peru, Bolívia, Chile, Paraguay, Guyana, Venezuela, Brazília, Francia-Guyana és Suriname képviselői.

Az amazóniai népek egyre kilátástalanabb küzdelmet folytatnak, mert területüket és kultúrájukat is támadják

– olvasható a zárónyilatkozatban. – Egyre hangosabb az amazóniai esőerdő kiáltása: az erdőé, amely lángokban áll, és amelyet kifosztanak a kitermelő iparágak, amelyek csak a hatalmat és a pénzt ismerik. Az őslakos közösségeknek fel kell készülniük arra, hogy szembe tudjanak nézni a pusztítással és az éhínséggel, amely a Covid–19-járványt követően is jelen lesz. Ugyanakkor a természeti környezet, az etnikai csoportok és a bioszféra pusztítása sokkal súlyosabb gond a vírusnál; egy olyan gyarmatosító és kapitalista rendszer jellemzői, amelynek nem része az életről való gondoskodás.

Elfogyott az idő! Egyesíteni kell a népek bölcsességét, és össze kell fognunk egymással a gondoskodás kultúrájában! – buzdít a záródokumentum.

El kell sajátítani az amazóniai gondolkodást! Azonnal! Vagy soha többé nem lesz rá mód. A halál minden hangjánál erősebb az élet kiáltása, amely Amazóniából hangzik fel.

A konferencián megfogalmazódott, hogy közös otthonunk védelmében mindannyiunknak amazóniaivá kell válnunk, vagyis a kölcsönös együttműködés jegyében engedni kell, hogy az őslakosok vezessék azt a folyamatot, amellyel egy új valóságot építünk. Olyan valóságot, olyan rendszert, amely képes szembenézni azzal a természeti környezetet és az etnikai csoportokat pusztító rendszerrel, amely megfosztja jövőjétől a helyi népességet. Ennek érdekében

vita tárgyává kell tenni azt a beteg fejlődési modellt, amely kivérezteti Amazóniát, és javait a fejlett országoknak juttatja, a szennyezést és a betegségeket pedig az őslakos népekre hagyja.

A gazdaság ne az anyagi javak felhalmozását jelentse, hanem elsősorban az ember megmentését szolgálja – kérik a tanácskozás résztvevői. Felhívást intéznek az együttműködés és a párbeszéd érdekében, hogy ezeknek ismét tudatára ébredjünk, és hátrányos megkülönböztetés nélkül, közösen cselekedjünk egy olyan rendszer ellen, amely erkölcsileg, spirituálisan és fizikailag is megöli az amazóniai régiót.

A tanácskozás résztvevői között volt Pedro Ricardo Barreto Jimeno bíboros, a perui huancayói főegyházmegye érseke és a pánamazóniai egyházi hálózat (REPAM) alelnöke is. A főpásztor közvetítette a Katolikus Egyház szolidaritását az Amazóniában élő őslakos népek felé. Kiemelte: ez a terület egy élő ökoszisztéma, amelynek az egész emberiség gondját kell viselnie. A bíboros elítélte a kitermelő tevékenységet és a rá jellemző pénzsóvárságot, valamint azt, hogy nem tartja tiszteletben az emberi életet. Ezek a tényezők pusztító hatást gyakorolnak Amazóniára és az őslakos népekre.

Ez a népesség a mindenki javát szem előtt tartó egységre taníthat minket, egységre, amely a közös cselekvésben nyilvánul meg. Ez segít megérteni, hogy a sokszínűség gazdagodást jelent, és nem fenyegetést – mutatott rá a bíboros, és figyelmeztetett, hogy a közös fellépés a teremtett világ és az élet védelme érdekében most, a világjárvány idején fontosabb, mint valaha. Ehhez maguk az amazóniai népek is hozzájárulhatnak józan életmódjukkal, amely tiszteletben tartja a természetet és az embert. „Amazónia többé nem láthatatlan! Együtt kell cselekednünk egy globális és közös terv megvalósítása által!” – zárta beszédét a perui bíboros.

A tanácskozás végén három cselekvési tervet határoztak meg: az első a koronavírus-járvány és az őslakos népeket sújtó következményei elleni küzdelem; a második a multinacionális vállalatok termékeinek és a kitermelési rendszereknek a bojkottálása; a harmadik pedig egy olyan csoport létrehozása, amely a következő hónapokban konkrét projekteket dolgoz ki.

Ez a tanácskozás erős lendületet adhat annak tudatosításához, hogy védelmezni kell a világ azon régióját, amely oxigént termel mindannyiunknak – hangsúlyozzák az I. Amazóniai Világkongresszus résztvevői.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria