Ászja Bibi: Mindig hittem benne, hogy egyszer szabad leszek

A börtönben töltött hosszú évek után 2019-ben Kanada fogadta be a hazájában a halálsorról való szabadulás után is életveszélyben lévő nőt és családját.

Lakhelyük a biztonságuk érdekében nem publikus, azonban Ászja Bibi (Asia Bibi) kiadhatta – Végre szabadon! (Enfin libre!) címmel – visszaemlékezéseit. A kötet egy francia újságírónővel, Anne-Isabelle Tollet-val közösen készült; az angol fordítás szeptemberben lát majd napvilágot. Anne-Isabelle Tollet volt az, aki elsőként az ügye mellé állt, aki megírta a történetét, és később is minden követ megmozgatott az érdekében.

Ászja Bibi a frissen megjelent könyv kapcsán látogatott február végén Franciaországba. Párizsban interjúk sorát adta, többek között a BBC-nek és az Aleteia katolikus portálnak; a francia főváros tiszteletbeli polgára lett, és február 28-án találkozott Emmanuel Macron elnökkel is, akitől politikai menedékjogot kért.

A brit közszolgálati televíziónak többek között beszélt arról a 2009-es napról, amikor egy régóta fennálló konfliktus (ihat-e keresztény a közös vizesedényből) a helyiekkel odáig fajult, hogy a vele együtt dolgozó asszonyok blaszfémiával vádolták meg. „A férjem dolgozott, a gyerekek iskolában voltak, én pedig elmentem gyümölcsöt szedni. Egyszer csak megjelent egy csomó ember, akik magukkal vonszoltak. Kigúnyoltak, és tehetetlen voltam.”

A börtönben is féltenie kellett az életét, mert az elítéltek között is voltak, akik azt követelték, hogy akasszák fel. Szavai szerint a börtönben töltött első hetet végigsírta, nem értette, miért pont vele történik ez. Nemcsak maga miatt volt kétségbe esve, hanem a gyerekei miatt is, amiért bizonytalanná vált a jövőjük, és nem járhattak iskolába.

A megpróbáltatásokban keresztény hite megtartó erőnek bizonyult, noha éppen a hitét kellett volna megtagadnia fogvatartói szerint, ha szabadulni akar. „Nemet mondtam. Vállalom az ítéletemet. A hitem erejéből.”

„A férjemtől megtudtam, hogy az egész világ imádkozik értem. Még a pápa is. Ez boldoggá tett. Tudtam, hogy az egész világ azért imádkozik, hogy a megpróbáltatásaim véget érjenek – mondta az interjúban. – Azt éreztem, hogy az ő imáik biztosan megszabadítanak.”

Ászja Bibi Imrán Hán (Imran Khan) pakisztáni miniszterelnöknek azt üzente, hogy járjon közben az igazságtalanul blaszfémiával megvádoltak szabadon bocsátása érdekében (Ászja Bibi cellájába nem sokkal szabadulása után bezártak egy másik keresztény nőt), illetve azért, hogy alaposan, mindkét félt meghallgatva vizsgálják ki ezeket az ügyeket. 

Ászja Bibi az átélt megpróbáltatások ellenére szereti Pakisztánt, és reméli, hogy egyszer majd visszatérhet: „A hazám szabadított ki, ezért büszke vagyok rá” – fogalmazott.

„Szabad akaratomból jöttem el, mert ott veszélyben voltam. … De ugyanúgy szeretem a hazámat, mint korábban. Tisztelem a hazámat, és szeretném megérni a napot, amikor hazatérhetek.”

Beszélt arról a szomorúságról is, amikor értesült róla, hogy meggyilkoltak két, az ügye mellé álló politikust, Shahbaz Bhattit és Szalman Taszírt: „Nagyon sokat sírtam. Több mint egy hétig sirattam őket. Még ma is tele a szívem szomorúsággal miattuk...”

Ászja Bibi nem érez haragot azok iránt, akik a halálát kívánták: „Nem haragszom rájuk, szívből megbocsátottam mindenkinek. (...) Türelem van bennem, megtanultam, hogy kell türelmesnek lenni, amikor elszakítottak a gyerekeimtől…”

A kis termetű, de erőt sugárzó, fáradtsága ellenére szüntelenül mosolygó asszony az Aleteiának adott interjúban azt is megosztotta, a börtön magányában milyen sokat imádkozott. Az összeomlástól is a hite mentette meg. Istentől jövő próbatételként élte meg a börtönt: „Amikor az embert próbára teszik, rendkívül erős benne a vágy, hogy győzzön, hogy legyőzze a nehézségeket. Tudtam, hogy az imádság segít majd ebben, és jeleket is kaptam, amik bátorítottak. Például egy éjjel egy papról álmodtam, aki arra kért, mondjak föl bibliai verseket. Amikor kinyitottam a szemem, csodálkoztam, hogy nincsen ott a pap. Gondoltam, hogy talán Isten küld jelet, hogy tanuljak meg olyan sorokat, amelyek segítenek a megmaradásban. Úgyhogy ezt tettem. Nagyon sokat olvastam az evangéliumokat.”

Ászja Bibi szavai szerint „az Úr a menedékem” szavakra gondolt legtöbbet, ezek adtak neki bátorságot. Arra a kérdésre pedig, hogy ma mi jelenti számára a legnagyobb örömet, így válaszolt: „...amikor meghajolok Isten nagysága előtt.”

Forrás: Aleteia.org; BBC.com

Fotó: Aleteia.org; Vatican News

Magyar Kurír
(vn)