Az Egyház tiltakozik az új norvég biotechnológiai törvény ellen

Az elfogadott törvénymódosítás a demokrácia legrosszabb oldalát mutatja meg, mivel egy ilyen kiemelkedően fontos etikai kérdést nem lett volna szabad társadalmi vita nélkül eldönteni.

Az oslói egyházmegye szakértői bizottsága kemény véleményt fogalmazott meg a május 26-án, kedden jóváhagyott biotechnológiai törvénnyel kapcsolatban.

A tizenhat éve hozott jogszabály mostani módosítása kiterjed a terhesség első három hónapjában végzett ultrahangvizsgálatokra és egy különleges vérvizsgálatra is, amely a magzat esetleges genetikai betegségeit hivatott megállapítani. A norvég parlament 89 igen, 80 nem szavazattal döntött a projekt mellett, noha azt élénk politikai vita és a kereszténydemokrata párt erős ellenállása előzte meg. A törvménymódosítás értelmében az egyedülálló nőknek lehetővé teszik a mesterséges megtermékenyítést és a petesejt-adományozást.

Aggályosnak tartja az Egyház a magzatok embrionális betegségeinek kiszűrését, mert az megnyithatja az utat az eugenetika előtt (az ember öröklődő tulajdonságait a haladás érdekében javítani igyekvő irányzat – a szerk.).

A haladásra való gyenge hivatkozás, illetve hogy a régi törvényt meg kell újítani, nem elegendő érvek.

Arról beszélnek, hogy bizonyos személyek vágyait akarják kielégíteni, illetve biztosítani számukra a jogot, hogy tájékozódás után dönthessenek, pedig nem létezik a gyermekhez való jog, mert a gyermek ajándék

 – fogalmaz az oslói egyházmegye honlapján közzétett dokumentum. 

Majd rámutat: ezzel újra megnyitják az utat az eugenetika előtt. A várandósság korai fázisában végzett vizsgálat lehetőséget ad ugyanis arra, hogy magzatelhajtást végezzenek abban az esetben, ha a születendő gyermek rendellenességet mutat, vagy ha nem olyan nemű, mint amit a szülők szerettek volna.

A petesejt-adományozás ezen túlmenően alapvetően tagadja meg a gyermek azon jogát, hogy ismerje biológiai szüleit, illetve velük nőjön fel. Az eddigi törvény alapján legalább az édesanyját ismerhette, mostantól már őt sem.

Tehát a gyermek apához és anyához való jogát felülírja a nő gyermek utáni vágya.

Milyen emberképünk kellene hogy legyen ebben a társadalomban? – teszik fel a kérdést az oslói egyházmegye szakértői bizottságának tagjai.

A norvég főváros püspöke, Marcus Bernt Eidsvig is bírálta a döntést, kijelentette: a helyi katolikus egyház továbbra is eltökélten hallatni fogja hangját a vitában.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Pexels.com

Magyar Kurír