Az egyiptomi kormány turisztikai fejlesztési programot indít a Szent Katalin-kolostor területén

Kitekintő – 2020. július 15., szerda | 15:34

Miközben Törökországban újra megnyitják az iszlám vallásgyakorlás számára a Hagia Sophiát, az egykori bizánci bazilikát, Egyiptomban Abdel Fattah asz-Sziszi elnök fejlesztési terveken dolgozik, melyeknek célja vonzóvá tenni a zarándokok számára többek közt a Sínai-félsziget déli részén található, a világ egyik legrégebbi keresztény kolostoraként számontartott Szent Katalin-kolostort.

Július 12-én a nagyszabású infrastrukturális és városfejlesztési tervek megvalósításáról szóló operatív értekezleten az egyiptomi elnök arra kérte Mosztafa Madbuli miniszterelnököt és más kormánytagokat, sürgessék meg a fejlesztési projektet, melynek célja a Sínai-félsziget déli részén elhelyezkedő történelmi és spirituális örökség vonzóbbá és elérhetőbbé tétele.

Damianosz, a Sínai-hegy görög ortodox érseke az állami médiának nyilatkozva köszönetet mondott az egyiptomi vezetőknek a projektnek szentelt figyelmükért és az általuk biztosított erőforrásokért, amellyel gördülékenyebbé teszik a zarándokok eljutását a Szent Katalin-kolostorhoz. A fejlesztési terv része a régióban létrehozott repülőtér is, melynek használatával a zarándokok – elsősorban Görögországból és Ciprusról – közvetlen járattal érkezhetnének, s ezzel garantálják számukra, hogy teljes biztonságban érjék el a kolostort.

A Hóreb lábánál álló autokefál státuszt élvező Szent Katalin-kolostorban jelenleg körülbelül húsz, egyetlen érsek-apát irányításának alárendelt görög ortodox szerzetes él. A legrégebbi, ma is működő kolostorként tartják számon. 2002-ben az UNESCO világörökségi listájára került bizánci építészete, értékes ikonjai és ősi kéziratgyűjteménye miatt.

Az elmúlt években a kolostor nehéz időszakokon ment keresztül és súlyos pénzügyi válsággal kellett szembenéznie a turizmus teljes felfüggesztése miatt. A legnagyobb csapást az okozta, mikor a kormány 2013-ban elrendelte a kolostor ideiglenes bezárását a látogatók előtt, miután aggasztó események történtek – köztük egy szerzetes elrablása –, és megnőtt a görög ortodox szerzetesi közösség elleni lehetséges terrortámadás veszélye.

2014 márciusában Ahmed Ragai Attija nyugalmazott tábornok azzal vádolta a Szent Katalin-kolostor szerzeteseit, hogy módosították a terület földrajzi neveit, elrejtették Mózes tizenkét csermelyét (melyekkel a hagyomány szerint a zsidó nép a szomját oltotta útján, az Ígéret Földje felé), eltulajdonították a Sínai-félsziget déli részének 20 százalékát, néhány különleges ünnepen kirakták a kolostor falára a görög zászlót, és a kolostor birtokait Görögország és az Európai Unió által elfoglalt területté változtatták. A szalafista mozgalomhoz (a szunnita iszlámon belüli ultrakonzervatív reformág) közel álló sajtóorgánumok azzal vádolták a kolostort, hogy összejátszik az izraeli titkosszolgálattal, s a szerzetesek egyenesen fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír

#Ázsia és Közel-Kelet #egyház és állam #épített örökség #ortodox #szerzetesek #vallásközi párbeszéd

Kapcsolódó fotógaléria