Az etióp egyház osztozik a nép fájdalmaiban, és a béke előmozdítására hívja a keresztényeket

Kitekintő – 2021. december 28., kedd | 16:00

December 13. és 16. között Mojóban, a Consolata misszionáriusok monostorában tartották az Etiópiai Katolikus Egyház püspökeinek 52. plenáris ülését, amelynek végén a főpásztorok – a Fides hírügynökségnek is eljuttatott – üzenetben fogalmazták meg aggodalmukat az ország helyzete miatt.

„Amióta érzékeljük a háború keserű előjeleit, nyilatkozatokon, imádságon keresztül igyekeztünk számtalan módon arra hívni az események irányítóit, hogy a párbeszéd útját válasszák a fegyverek helyett. A háború pusztuláshoz vezet, életeket, tulajdont rombol le, otthonuk elhagyására kényszerít embereket, évszázadokra csúnya sebet ejt az emberek közti egységen. Mély társadalmi, erkölcsi, lelki, gazdasági válságot indít el: éppen ez történik most Etiópiában. Sokan meghaltak, sokan elvesztették otthonukat, sokakat börtönbe vetettek. Sok nővérünket megerőszakoltak, az évszázadok óta tartó társadalmi összhang komoly próbatételnek van kitéve. Sok ember él félelemben és bizonytalanságban. Mindez mély fájdalommal tölt el bennünket” – ezekkel a szavakkal kezdték üzenetüket az afrikai ország püspökei.

A levelet „az egész katolikus papságnak, a férfi és női szerzeteseknek, a világi hívőknek és a jóakaratú embereknek” címezték ennek az évnek a végén, amelyben korlátlanul elszabadult az országban a fegyveres konfliktus a reguláris hadsereg és a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) lázadói között. Miután Tigrében az addisz-abebai kormány engedélye nélkül választást tartottak, 2020 november első napjaitól a mai napig egymást követték az összecsapások, civileket mészároltak le, az ország a polgárháború szakadékának szélére sodródott.

„A templomok harangjainak zúgása a remény, a szeretet, a béke, a kiengesztelődés és a testvériség hangja kellene hogy legyen. Szilárdan hiszünk Istenben, és bízunk abban, hogy elmúlik ez a sötétség. Országunknak nagy szüksége van az imára ebben az időszakban. Hisszük, hogy az imádságnak hatalma van, amely változást hozhat, megváltoztatja a szíveket, megnyitja Isten és testvéreink felé. Az imádság segít nekünk, hogy eltávolítsuk szívünkből a rosszat, elkerüljük, hogy szívünk elteljen keserűséggel, hogy ajkunkat gyűlöletre buzdító szavak hagyják el, és segít más perspektívából látni a valóságot. Imádkozzunk ezért szüntelenül minden vezetőnkért, akik országunk, népünk sorsáról döntenek, imádkozzunk a rabokért, a halottakért, a kitelepítettekért, a szomorkodókért, az éhezőkért, a szomjazókért, azokért, akik félnek, össze vannak zavarodva, elnyomásban élnek. Ezzel a buzgalommal imádkozunk folyamatosan, és kérjük a néptől, hogy ugyanilyen buzgón imádkozzon.”

A hívő, keresztény ember egyben a béke embere – írják a püspökök, és arra hívják az Istenben hívő embereket, hogy legyenek a béke és a kiengesztelődés konkrét eszközei, kötelezzék el magukat arra, hogy konkrétan előmozdítják a nemzeti, mindenkit magába foglaló párbeszédet.

A levél a 120. zsoltárt idézi: „Békességes vagyok, mégis ha beszélek velük, ők ok nélkül ellenem támadnak.” „A zsoltáros hívő ember, vagyis teljesen a béke embere. A béke határozza meg, aktív és magabiztos békés jelenlét a világban. Erre kaptunk személyes meghívást mint keresztények, mint pásztorok, vallási vezetők, megszentelt életet élők. A béke útja gyógyít és helyreállítja a testvériség szövetét. Segítenünk kell egymásnak, hogy higgyünk a párbeszéd türelmes útjában. Az Egyház kulcsfontosságú szerepet játszik majd a nemzeti párbeszéd előmozdításában.”

A püspökök a szinódus fényében beszélnek az etióp egyház szinodális útjáról is, és kijelentik, az Egyház elkötelezett a háború miatt nagy szenvedéseket megélő lakosság iránt. „Az Etióp Katolikus Egyház elsődleges szerepet játszott a humanitárius segélyek szétosztásában. Küldetése szenvedni a szenvedőkkel, osztozni az emberiség félelmeiben és fájdalmaiban. Partnerei, a helyi egyházak és az egyszerű hívek segítségével az Egyház 100 millió birr (körülbelül 2 millió euró) pénzalapot bocsát rendelkezésre a háborútól és a természeti katasztrófáktól szenvedő népesség megsegítésére. Ahogyan Ferenc pápa mondta közelmúltbeli görögországi és ciprusi apostoli látogatása során, a szenvedés segít nekünk megérteni, hogy mindannyian emberi lények vagyunk, és elvezet az egységhez, segít reménnyel és békével teli jövőt építeni.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria