Az európai püspökök gyertyagyújtásra hívnak az auschwitzi tábor felszabadítása emléknapján

„75 év telt el az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadítása óta, és ez a hely azóta is félelmet kelt” – kezdődik a nyilatkozat.

A világ legnagyobb koncentrációs táboraként nyitották meg 1940-ben az elfoglalt lengyel területen. Kezdetben a lengyelek kivégzésére szolgált az auschwitzi láger, majd a közeli Birkenauban kibővítették az 1942–45-ös években, az úgynevezett „Endlösung”, végső megoldás program keretében, és így a zsidó nép tömeges kiirtásának a helye lett. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint egymillió zsidót, 75 ezer lengyelt, 21 ezer cigányt és 15 ezer oroszt öltek meg, sok ezer egyéb, más nemzetiségű ember mellett. A zsidó áldozatok hatalmas száma miatt a zsidók legnagyobb haláltábora és a világban a legnagyobb tömeges népirtás helye.

Auschwitz az összes német koncentrációs tábor és minden népirtás helyének a jelképe lett – írják az európai püspökök. – A gyűlölet csúcspontja az ember számára, aki megfizette a halál adóját a XX. században. Az emberek egyenlőtlenségét valló állítás itt érte el a határát. Itt a nácik kisajátították a hatalmat, hogy döntsenek arról, ki ember, és ki nem. Itt az eutanázia az eugenetikával találkozott. Auschwitz-Birkenau a nemzetiszocializmus ideológiájára alapozott rendszer eredménye, mely az ember, Isten képmása méltóságának lábbal tiprását jelentette. A másik totalitarizmus, a kommunizmus is ugyanígy járt el, és milliókat tett áldozattá.

Auschwitz-Birkenau egykori koncentrációs táborát ma évente százezrek látogatják. A látogatók között volt az utolsó három pápa is. Szent II. János Pál pápa első lengyelországi útja során kereste fel, 1979 júniusában, meglátogatta Szent Maximilian Kolbe celláját, valamint a 11. barakkot, ahol agyonlőtték a foglyokat. Utána Birkenauban mutatott be szentmisét. Homíliájában egy héber nyelvű feliratra utalt, mely egy népre emlékezik, amelynek fiait és lányait halálra szánták. „Ez a nép Ábrahámtól ered, aki a mi hitünk atyja is, ahogy ezt a tarzuszi Pál kifejezi. Éppen ez a nép kapta Istentől a parancsolatot: Ne ölj! Soha nem lehet, hogy egy nemzet saját hatalmát egy másik kárára gyarapítsa, a másik leigázása, bántalmazása, kizsákmányolása és halála által” – mondta homíliájában a szent lengyel pápa.

XVI. Benedek 2006-ban egyedül haladt át a láger kapuján, és a nemzetek mártírjainak állított emlékmű előtt beszédet mondott. II. János Pál látogatása nyomán őt is a sok emléktábla egyike fogta meg:

A Harmadik Birodalom zsarnokai el akarták tiporni a zsidó népet a maga egészében, eltörölve emléküket a föld népei közül. Ennek a népnek a megsemmisítésével valójában magát az Istent akarták megölni, aki meghívta Ábrahámot, aki a Sínai-hegyről adott eligazító szempontokat az emberiségnek, melyek örökre érvényesek. Izrael elpusztításával, a soával végső soron ki akarták tépni a keresztény hit gyökereit. Az emlékkő mögött megszámlálhatatlanul sok emberi lény sorsa tárul fel, mely megrázza a szívünket. Nem akarunk magunkban gyűlöletet provokálni, mutatkozzék meg sokkal inkább az, hogy milyen szörnyűséges a gyűlölet műve.”

Az európai püspökök nyilatkozata felidézi Ferenc pápa látogatását is Auschwitz-Birkenauban 2016 júliusából, amikor két elődje nyomdokába lépett. Nem mondott beszédet, de az ő csendes jelenléte nagyon is ékesszóló volt. A láger emlékkönyvébe ezt írta:

Uram, légy irgalmas a te népedhez! Uram, bocsánatot kérünk a megannyi kegyetlenkedésért!”

Pár napja egyik beszédében Ferenc pápa így nyilatkozott: „A kimondhatatlan kegyetlenség évfordulója megállásra szólít fel, hogy csendben emlékezzünk, hogy ne legyünk közömbösek”. A Szentatya szavainak lelkülete arra kötelezi az európai püspököket, hogy minden eszközzel szálljunk szembe az ember méltóságát fenyegető veszéllyel, mint amilyen a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus. Felhívással fordulnak a modern világhoz a kiengesztelődés és a béke érdekében. Az igazságot nem szabad elleplezni vagy manipulálni.

A nyilatkozat utal a világháború után a lengyel és német nép közötti kiengesztelődésre, melynek jele a lengyel püspökök 1965-ben a német püspökökhöz írt levele, mely megbocsátás és bocsánatkérés.

Végül arra emlékeztetnek, hogy

január 27-én, hétfőn délután 3 órakor, az auschwitzi tábor felszabadításának órájában gyújtsunk gyertyát, imádkozzunk, és emlékezzünk a lágerben meggyilkolt emberekre. Bárcsak Jézus Krisztus szeretete felülkerekedne bennünk!

– zárul a nyilatkozat.

Az aláírók: Angelo Bagnasco bíboros, a CCEE elnöke, Jean-Claude Hollerich bíboros, a COMECE elnöke, Vincent Nichols bíboros, alelnök és Stanisław Gądecki érsek, alelnök.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír