Az ökumenikus mozgalom tavaszát éljük – Búcsúzott az Egyházak Világtanácsa főtitkára

Kitekintő – 2020. április 23., csütörtök | 10:32

A La Croix katolikus napilap április 1-jén adott hírt arról, hogy március 20-án véget ért Olav Fykse Tveit evangélikus lelkész, az Egyházak Világtanácsa (EVT) főtitkárának megbízatása. Az EVT központi bizottsága március 20. és 30. között ült volna össze, hogy megválasszák az új főtitkárt, azonban a járvány miatt el kellett halasztani az ülést.

Olav Fykse Tveit tíz éven keresztül töltötte be a főtitkári posztot. S bár nem választották meg utódját, ő mandátumának lejártával elutazott Svájcból, s április elsején elfoglalta új hivatali helyét Norvégiában: a Norvég Evangélikus Egyház elnök-püspöke lett.

Az 59 éves norvég püspök a La Croix katolikus napilapnak néhány szóban összegezte az Egyházak Világtanácsa – a 349 protestáns, anglikán és ortodox egyházat magában foglaló vallási világszervezet – utóbbi tíz évét.

„Megválasztásomkor három világos célt tűztem ki:

1) az EVT tagegyházainak mélyebb integrálását, azért, hogy jobb együttműködés alakuljon ki az igazságosság, a kiengesztelődés és a béke érdekében folytatott munka területén;
2) a világra vonatkozó közös vízió kidolgozását a Katolikus Egyházzal;
3) az egyházak közti barátság kibontakoztatását, azért, hogy a közös hitet valló keresztények hitelesek legyenek a feltámadt Krisztusról szóló tanúságtétel alkalmával.”

Március 25-én Olav Fykse Tveit ugyanezeket a témákat említette az olasz protestáns hírközlő csatornának (NEV) adott interjúban. S megerősítette, hogy „optimista” az ökumenikus mozgalom jövőjét illetően. A számos kihívás kapcsán, amelyet az EVT élén átélt, elsőként a szervezet fennmaradásának tartósságát emelte ki. „Tudnunk kellett, hogy vajon szükség van-e még a szervezetre, s vajon bíznak-e benne a tagegyházak és a partnerszervezetek?” Most, amikor „a vallást is zászlóra tűzik, hogy megosztást szítsanak, az EVT léte fontosabb, mint ahogy néhány éve gondoltuk”. Az Egyházak Világtanácsa ma „feladatait illetően határozottabb vízióval rendelkezik”. Új módszerekkel dolgozik, új metódussal lép interakcióba másokkal, s jelen van a kölcsönös felelősségvállalás tudata.

Olav Tveitre nagy hatást tett Ferenc pápa 2018. júniusi látogatása. A Szentatya a szervezet születésének 70. évfordulójára utazott Genfbe. Ez volt „az ökumenikus mozgalom tavaszának jele”, miután ezt megelőzően „átvészeltük az ökumenikus telet”– jegyzi meg. A többi fontos esemény közül megemlíti a Nemzetközi Ökumenikus Békekonvenciót Jamaicában (2011), az EVT 10. Világgyűlését Dél-Koreában (2013), valamint a 14. Missziói és Evangelizációs Világkonferenciát Tanzániában (2018). De ne felejtsük el a reformáció kezdetének 500. évfordulóját sem 2017-ben, amelyet mindenütt a világon más felekezetekkel együtt ünnepeltek meg.

A La Croix napilapnak adott nyilatkozatában Olav Tveit hozzáteszi: „E kiemelkedő események mellett számomra meghatározó volt minden egyes munkatalálkozó a klímaváltozás, az emberi jogok, a migráció, a béke, a misszió és a teológiai egység kérdésköreiben. Ezek mind olyan témák, amelyek hitünk alapjaihoz, az EVT küldetéséhez és az emberiség szükségleteinek mérlegeléséhez vezetnek vissza bennünket.”

Az utóbbi tíz évben kiadott ökumenikus dokumentumok szintén nagyon jelentősek a szemében: Egy keresztség: Egymás kölcsönös elismerése felé (2010), Az egyház: Úton egy közös vízió felé (2013). Ez utóbbit követte a Katolikus egyház válasza az Úton egy közös vízió felé című dokumentumra (2019).

A vallásközi párbeszéd szintén átláthatóbb lett ebben a periódusban – folytatja Olav Tveit, s emlékeztet néhány olyan kezdeményezésre, amelyet muszlimokkal együtt hívott életre az EVT. Nigériában, Kadunában tanulmányi központot építenek és irányítanak közösen.

Ugyanakkor elismeri, léteznek feszültségek is az egyházak között, nevezetesen a családi etika és a homoszexualitás értékelése terén, ezen kívül az ortodoxiához kapcsolódó politikai kihívások kapcsán, de a hajdani főtitkár nem kételkedik abban, hogy az említett egyházak továbbra is együtt fognak működni a hithirdetésben.

„Az Egyházak Világtanácsa felkínálja és fenntartja a dialógus tereit” – húzza alá, s példaként említi a Konstantinápolyi Patriarchátus és a Moszkvai Patriarchátus közti vitát. „Ők csak itt tudnak egymással beszélni”, ami a jövőt illetően „pozitív jel”. A munka a hívek és az egész emberiség békéje érdekében történik, ahogyan a 2021-ben a német Karlsruhe városban tartandó 11. EVT-világgyűlés jelmondata is hirdeti: „Krisztus szeretete a világot a kiengesztelődés és az egység felé vezeti.”

Fordította: Hantos-Varga Márta

Forrás és fotó: La Croix; Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria