Az Ukrán Ortodox Egyház zsinata a függetlenedés mellett döntött

Kitekintő – 2022. május 29., vasárnap | 14:57

Az eddig a Moszkvai Patriarkátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház zsinata (továbbiakban: zsinat), amelyet május 27-én tartottak Kijevben, az Orosz Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziója következtében felmerült, az egyházi életre vonatkozó kérdéseket tárgyalta.

Az elvégzett munka alapján a zsinat az alábbiakat fogadta el.

1. A zsinat elítéli a háborút, mint Isten „Ne ölj!” (2Mózes 20,13) parancsolatának megszegését, és részvétét nyilvánítja minden háború sújtotta embernek.

2. A zsinat felhívja Ukrajna és az Orosz Föderáció hatóságait, hogy folytassák a tárgyalási folyamatot és folytassanak hatékony és értelmes párbeszédet, amely megállíthatja a vérontást.

3. Kifejezésre juttatjuk, hogy nem értünk egyet Kirill, Moszkva és egész Rusz pátriárkájának az Ukrajnában zajló háborúra vonatkozó álláspontjával.

4. A zsinat az Ukrán Ortodox Egyház (UOE) teljes függetlenségét és autonómiáját bizonyító módosításokat és változtatásokat fogadott el az UOE kormányzását szabályzó statútumhoz.

5. A zsinat megerősíti az UOE Püspöki Zsinatainak határozatait és az UOE Szent Szinódusainak döntéseit, amelyeket az UOE legutóbbi zsinatát (2011. július 8.) követő időszak ülésein fogadtak el. A zsinat jóváhagyja az UOE Ügyosztályának és Szinodális hivatalainak tevékenységét.

6. A zsinat fontolóra vette a (szent)olajfőzés helyreállítását az Ukrán Ortodox Egyházban [a szent olajok elkészítése a kánoni függetlenség jele – a ford.].

7. A hadiállapot időszakában, amikor az egyházmegyék és az egyházi kormányzati központ közötti kapcsolattartás nehézzé válik vagy nem lehetséges, a zsinat célszerűnek tartja, hogy az egyházmegyés püspökök döntési jogot kapjanak az egyházmegyéjük életét érintő egyes kérdésekben, amelyek a Szent Szinódus vagy az UOE prímása hatáskörébe tartoznak, azzal, hogy mihelyt lehetségessé válik, tájékoztassák erről a legfőbb egyházi vezetést.

8. A közelmúltban Egyházunkat nagyon komoly, új lelkipásztori kihívás érte. A háború három hónapja alatt több mint 6 millió ukrán állampolgár kényszerült arra, hogy külföldre menjen. Ők főként Ukrajna déli, keleti és középső régióiból származó ukránok. Közülük sokan hűek az Ukrán Ortodox Egyházhoz. Ezért érkeznek az UOE Kijevi Metropóliájához különböző országokból felkérések, hogy ukrán ortodox egyházközségeket alapítsunk. Nyilvánvaló, hogy sok honfitársunk visszatér hazájába, de sokan külföldön telepednek le. Ezzel kapcsolatban a zsinat mély meggyőződésének ad hangot, hogy az UOE nem hagyhatja híveit lelkipásztori gondoskodás nélkül; velük kell lennie megpróbáltatásaikban, és számukra szórvány-egyházközségeket kell szervezni. Továbbra is szükséges külföldi missziók szervezése az ortodox ukránok körében hitük, kultúrájuk, nyelvük és ortodox identitásuk megőrzése érdekében.

9. A zsinat elismerve Isten előtti különleges felelősségét, mély sajnálatát fejezi ki az ukrán ortodoxia egységének hiánya miatt. A zsinat az egyházszakadás tényét az Egyház testén lévő mély, fájdalmas sebként éli meg. Különösen sajnálatos, hogy a konstantinápolyi pátriárka közelmúltbeli ukrajnai akciói, melyek eredményeként megalakult „Ukrajna Ortodox Egyháza”, csak elmélyítették az ellentéteket és fizikai szembenálláshoz vezettek. De a zsinat még ilyen válsághelyzetekben sem veszíti el a reményt a párbeszéd újrakezdésére. Ahhoz, hogy a párbeszéd megtörténjen, szükséges, hogy Ukrajna Ortodox Egyháza képviselői:

– leállítsák az UOE templomainak elfoglalását és plébániáinak kényszerrel történő átregisztrálását;

– tudatosítsák, hogy egyházjogi (kánoni) státuszuk, amint azt „Ukrajna Ortodox Egyháza Statútuma” rögzíti, ténylegesen nem autokefál, és jelentősen elmarad az Ukrán Ortodox Egyház Statútumában biztosított szabadságjogokhoz és lehetőségekhez képest az egyházi tevékenység realizálását illetően;

– megoldják Ukrajna Ortodox Egyháza hierarchiájának kánonjogi helyzetét, mert az UOE számára, mint a legtöbb helyi ortodox egyház számára, teljesen nyilvánvaló, hogy Ukrajna Ortodox Egyháza hierarchiája kánonjogi helyzetének elismeréséhez püspökeik számára az apostoli folytonosság helyreállítására van szükség.

A zsinat mélységesen meg van győződve arról, hogy a párbeszéd sikeréhez nem elég az egység helyreállítása utáni vágy, hanem az az őszinte törekvés is szükséges, hogy életünket a keresztény lelkiismeret és erkölcsi tisztaság elvei alapján alakítsuk.

10. Az elvégzett munka eredményeit összegezve a zsinat hálaadó imával fordul az irgalmas Úrhoz a testvéri kommunikáció lehetőségéért, és kifejezi azon reményét, hogy a háború befejeződik és az ellenséges felek megbékélnek. Teológus Szent János apostol és evangélista szerint „legyen velünk kegyelem, irgalom, békesség az Atyaistentől és Jézus Krisztustól, az Atyának Fiától igazságban és szeretetben”, különösen a feltámadott Krisztusban testvérekkel (2Jn 1,3).

Fordította: Hidász Ferenc OFM

Forrás és fotó: News.church.ua

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria