Az üldözött papokat és közösségeiket segítették a hívek világszerte halottak napján

A halál a keresztények számára átmenet az örök élet felé, amit Jézus Krisztus megígért. De az élet győzelme a halál felett a földi tanúságtételben is megjelenik.

November 2-án, halottak napján a Szükséget Szenvedő Egyház segélyszervezet arra szólította a világ minden katolikus hívőjét, hogy emlékezzenek meg szeretteikről úgy, hogy támogatást nyújtanak ahhoz, hogy az üldözött, szegény papok is szentmisét mutathassanak be az elhunytakért világszerte.

A pápai alapítvány honlapjára fel lehet tölteni az imaszándékokat, és az anyagi felajánlásokat is el lehet küldeni a weboldal segítségével. A kezdeményezés évek óta nagy sikernek örvend: 2019-ben összesen 1 378 635 szentmisét celebráltak a segélyszervezet támogatóinak szándékára, vagyis minden 23. másodpercben egyet szerte a világon. Ennek köszönhetően 40 096 papot tudtak segíteni.

Idén a gyűjtést Raymond Abdo atya, a Sarutlan Karmeliták libanoni provinciálisa mutatta be a Vatikáni Rádióban. Beszámolt a Libanonban uralkodó nehéz helyzetről, illetve a keresztény közösség körülményeiről. „Mindent behálóz a korrupció, hiányzik az átláthatóság; valutaválság és túlzott eladósodás tapasztalható. Növekszik a szegénység, a keresetek közti különbség. Rosszul működik az elektromos hálózat, rossz minőségű a víz a lakásokban, ami újabb terheket ró a lakosságra. A Libanonban tartózkodó másfél millió szíriai menekült további aggodalomra ad okot. A koronavírus-járvány pedig drámaian súlyosbította az amúgy is kiszámíthatatlan helyzetet.

Fennáll a veszély, hogy Libanon muszlim országgá válik, ahol hittestvéreink nem gyakorolhatnak egyenlő jogokat.”

Abdo atya a Vatikáni Rádiónak arról beszélt, hogy a szentmisék bemutatása milyen gyümölcsöket hozhat a szegényebb és üldözött keresztény közösségek számára világszerte. „Kedves jótevők, ti nemcsak halottaitokért tesztek valamit, és a szentmisét bemutató papokért, hanem

segítitek meggyökerezni az evangéliumot azokban az országokban, ahol nehéz kifejezni a hitet, hiszen sok helyütt az Egyház a »katakombákba« szorul.

Ezek a felajánlások azt is bizonyítják, hogy az Egyház szeretetközösségben van a világ minden részén.”

„Az élet törékenységével és a halál misztériumával szemben mi azt mondjuk mindenkinek, hogy hiszünk az életben, és hogy szerettünk halála nem jelenti mindennek a végét” – hangsúlyozta Abdo atya.

A libanoni szerzetes arra kérte a keresztényeket, hogy ne hagyják el a nehéz helyzetben levő országot. Ebben a helyzetben a pap szerepe nélkülözhetetlen ahhoz, hogy eljussunk a legszegényebbekhez és a kitaszítottakhoz, mert a lelkipásztor mellettük tud maradni a nyugat-európai hívek támogatásának köszönhetően – tette hozzá.

A feltámadás ígérete megerősíti az evangéliumról tett tanúságot. „A Jézus Krisztusban kapott életet oly módon hintjük el a világban, ahogy élünk és ahogy másokkal bánunk. Ezzel teszünk tanúságot az örök életbe vetett hitről, melyet Isten ad nekünk.” Halottak napja gyökereinkre is emlékeztet minket. „Akkor valódiak a gyökereink, ha a hitből táplálkoznak. Szilárdan gyökerezünk ebben a földben, ezért nem szabad engedni az üldöztetés miatti menekülésnek” – mondta el a libanoni kármelita.

A Szükséget Szenvedő Egyház segélyszervezet vallásszabadságról szóló jelentése megállapítja:

a világon minden hetedik keresztényt üldöznek hite miatt. Ez azt jelenti, hogy valamennyi vallás követői közül a keresztényeket éri a legtöbb atrocitás.

Közel 300 millióan élnek olyan országokban, ahol üldözik őket Krisztus-hitük miatt. A 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó jelentés szerint az iszlám fundamentalista tengely Közel-Keletről Afrikába, illetve Dél- és Kelet-Ázsiába tolódott.

A következő húsz országban a legerősebb a keresztényüldözés: Burkina Faso, Egyiptom, Eritrea, Észak-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Kamerun, Kína, Közép-Afrikai Köztársaság, Mianmar, Niger, Nigéria, Pakisztán, Srí Lanka, Szaúd-Arábia, Szíria és Szudán. Iszlám szélsőségesek, állami ateizmus, belső konfliktusok, az emberi jogok megsértése, hátrányos megkülönböztetés, erőszakos térítések, fizikai és lelki terror – széles skálán mozog a keresztények elnyomása, aminek felszámolásához elengedhetetlen volna az állampolgári jogok egyenlősége és a nemzetközi egyezmények betartása.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Szükséget Szenvedő Egyház (Aid to the Church in Need)

Magyar Kurír