Bartholomaiosz pátriárka: A pandémia nem Isten bosszúja, hanem a természet segélykiáltása

A Márvány-tenger egyik festői szigetén (törökül: Heybeliada, görögül: Halki), Isztambultól egy órás hajóútra, a „remény dombján” emelkedik a görög ortodox monostor, amely több mint száz éven át, egészen 1971-ig a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus teológiai iskolájának székhelye volt.

A halki csúcstalálkozót idén negyedszer rendezték meg a környezettudatosság és a klímaváltozás miatt érzett felelősség jegyében. Először 2012-ben került sor a rendezvényre, a tudományos, gazdasági élet és a vallás képviselőinek részvételével.

Az idei alkalom virtuális formában zajlott a járvány miatt, és a témát is meghatározta a pandémia.

A Covid-19-vírus okozta válság nem Isten büntetése, hanem felhívás arra, hogy sokkal nagyobb tisztelettel forduljunk környezetünk, a teremtett világ és a természet felé – fejtette ki Bartholomaiosz pátriárka. – A járvány ráébreszt minket a természethez való kölcsönösen függő viszonyunkra, amely kihat bolygónk jövőjére is. A halki csúcstalálkozókat mindig a párbeszéd és az együttműködés értékei határozták meg, és most éppen ezekre van szükség a vírus okozta globális válsághelyzetben. Meggyőződésünk – folytatta az ortodox főpásztor –, hogy a klímaváltozás visszafordítását csak akkor remélhetjük valóságosan, ha gyökeresen változtatunk a világhoz való hozzáállásunkon. A probléma abból is adódik, hogy nem akarunk áldozatokat hozni mások és a föld java érdekében.

A járvány csökkentette a globális széndioxid-kibocsátást; de nem lassította a klímaváltozást. A vírusra adott válaszunk nem lehet csupán a vakcina felfedezése. A pandémia véglegesen kihatott bolygónkra és megváltoztatta életünket. A világ a túlélésért küzdve megtanult együttélni a koronavírussal. De milyen tanulságokat vonhatunk le belőle? Milyen hatással volt a természetre és a környezetre? Milyen következményekkel járhat az egészségügyre? És mit értettünk meg a tudomány relevanciájából és fontosságából? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a tudomány, a közgazdaság és az ökológia szakértőinek segítségével a halki találkozó résztvevői.

Éppen a Covid-19 tanított meg minket arra, hogy milyen fontos meghallgatni másokat és tanulni egymástól. Felfedte előttünk a szeretet és a szolidaritás erejét és értékét. A pandémia eszünkbe idézte, hogy a világ nagyobb egyéni aggodalmainknál és ambícióinknál; nagyobb az egyházunknál és a hitközösségünknél, nagyobb politikai hatalmunknál és nemzeti érdekeinknél. A karantén idején lecsökkent környezetszennyezés pedig azt mutatta meg, hogy nem lehetséges valódi haladást elérni úgy, hogy elpusztítjuk a természeti környezetet – mutatott rá Bartholomaiosz pátriárka.

Kitért az ok-okozati összefüggésekre is a környezetszennyezés és a vírus terjedése között. – Az ember túlzott és folyamatos beavatkozása a természetbe, a vadon élő állatokkal való illegális kereskedelem, az erdőirtások, az urbanizáció, az intenzív mezőgazdaság összefügg a fertőző és vírusos betegségek gyors terjedésével, akár az állatok, akár az emberek között. Nem véletlen, hogy a vadállatokról az emberre átterjedt betegségek számának növekedése egybeesett az ember egyre agresszívebb beavatkozásával a természeti környezetbe és a gyors klímaváltozással. A pandémia tehát nem Isten bosszúja, hanem a természet kétségbeesett segélykiáltása mindannyiunkhoz, hogy sokkal nagyobb tisztelettel bánjunk vele – hangsúlyozta a halki csúcstalálkozón a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka.

Az elmúlt évtizedekben a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus támogatta és előmozdította a különféle tudományterületek és vallások képviselőinek világméretű párbeszédét és együttműködését, hozzájárulva a klímaváltozás következményeinek globális tudatosításához. Meggyőződésük, hogy a klímaváltozás visszafordításához és az erőforrások kimerülésének elkerüléséhez mindenekelőtt radikális változásra van szükség, amelyet az emberek életében és gyakorlatában a környezeti fenntarthatóság etikai és szellemi alapelvei alakítanak ki.

A halki csúcstalálkozók létfontosságú lépést jelentenek ebben a fontos párbeszédben. Összegyűjtik közösségünk különféle vallási és társadalmi, valamint civil és vállalati szférájának csoportjait annak érdekében, hogy megvitassák a pozitív és építő változások megvalósításának módját a világban – írja beköszöntőjében Bartholomaiosz pátriárka.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír