Beomlott az Ácsok Szent József-templomának teteje Rómában

Kitekintő – 2018. szeptember 1., szombat | 15:27

Augusztus 30-án, csütörtökön beomlott a római Forum Romanum tőszomszédságában álló barokk templom tetőszerkezete. Az Ácsok Szent József-templomának egyik főgerendája roppant össze.

„A szerencsétlenség pillanatában éppen zárva volt a templom, senki sem tartózkodott benne, így nincs sem áldozata, sem sérültje a balesetnek” – tájékoztat az eseményről a városi tűzoltóság.

Az Ácsok temploma a híres Mamertinus börtön fölé épült a 16. században. A közeli Capitolium és a Forum Romanum, tehát a hely történelmi nagyszerűsége adja a rangot a templomnak, melyet az utóbbi években már csak esküvők alkalmával nyitottak meg a nyilvánosság számára.

„E hétvégére, szeptember elsejére is volt bejegyzett esküvőnk” – olvasható a Római Helynökség friss nyilatkozatában. Daniele Libanori, Róma lelkipásztori ügyekért felelős segédpüspöke arról tájékoztat, hogy „a már tervbe vett esküvőket a közeli Piazza Venezián található Szent Márk-bazilikában tartják meg. Erről a Helynökség már intézkedett.” Az Ácsok Szent József-temploma a Római Helynökség tulajdonában van, szemben az olaszországi templomok döntő többségével, melyek az olasz egység létrejöttével, 1871-ben az olasz állam tulajdonába kerültek és az állam feladata, hogy gondoskodjék az épületekről.

A városi tűzoltóság egyik kosaras daruja a baleset másnapján eltávolította a beomlott tetőzetből még veszélyesen kiálló gerendákat és az omló faldarabokat, a műemlékvédelem munkatársai pedig nagy gonddal összegyűjtötték a templom műkincseit. A fő- és mellékoltárok festményei és szobrai döntő mértékben épen maradtak, köztük Carlo Maratta barokk festő alkotása, melyet a Lateráni bazilika melletti Római Helynökségre szállítottak.

„A Mamertinus börtön nem szenvedett semmiféle károsodást” – nyilatkozta Francesco Prosperetti műemlék-felügyelő, arra a hírre utalva, hogy ott is károk keletkeztek volna. A világ legrégibb börtöne és az Ácsok Szent József-temploma nem közvetlenül érintkezik, a két épület között van a Cappella del Crocifisso, azaz a Keresztrefeszített kápolnája, mely kisebb sérüléseket szenvedett.

„Félelmetes dübörgést hallottunk, majd nagy porfelhő szállt fel, erre mi, tűzoltók mindnyájan a helyszínre siettünk” – mondta el az egyik tűzoltó, aki épp szolgálatban volt a Campidoglión, a római városházán. A megsérült tetőt a napokban befedik és ponyvával letakarják, majd hozzáfognak a helyreállítási munkálatokhoz.

* * *

Az Ácsok Szent József-templomának sárga-fehérre festett homlokzata alatt olvasható a felirat: „Mamertinum, Prigione dei Santi Apostoli Pietro e Paolo”, vagyis „Szent Péter és Pál apostolok börtöne”. A keresztények számára éppen ezért szent ez a hely, a zarándokok vallásos lelkülettel keresik fel az ősi carcert, római börtönt, mely alig ötven méterre húzódik a Curiától, a római szenátus máig álló épületétől és kezdettől fogva azt a célt szolgálta, hogy a birodalom „illusztris” ellenségeit itt őrizzék az ítélet végrehajtásáig.

A Tullianumnak is nevezett Mamertinus börtönt a föld alatt építették és jórészt sziklába vájták. A keresztény hagyomány szerint itt raboskodott Szent Péter és Szent Pál. Péter apostol a cellában vizet fakasztott és ezzel a vízzel keresztelte meg két őrét. Itt végezték ki Julius Caesar ellenségét, Vercingetorix gall hadvezért Krisztus előtt 52-ben. Ugyancsak itt haltak meg Publius Cornelius Lentulus Sura és Gaius Cornelius Cethegus, Catilina társai, akiket Cicero maga kísért be a börtönbe. A két éve, 2016-ban végzett feltárások során igazolást nyert, hogy a börtön eredeti, kezdetleges formáját a római köztársaság korában építették a Krisztus előtti 7. században, ahogy arról a történetíró Líviusz beszámol.

A keresztény történetírás szerint a börtön legalsó része – mely egy szűk lépcsőn keresztül volt megközelíthető és amelyben egy forrás fakadt –, volt valójában az apostolfejedelmek börtöne. A hagyomány azt is tartja, hogy már Szent Szilveszter pápa kápolnát építtetett itt 314-ben „San Pietro in carcere”, vagyis „Szent Péter a börtönben” elnevezéssel. Ugyancsak a hagyomány tudni véli a két megtért börtönőr nevét: Processus és Martinianus, akik aztán vértanúkká lettek.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria