Bo mianmari bíboros: Ne a gyűlöletkereskedőkre szavazzatok, hanem a békére és a fejlődésre!

Kitekintő – 2020. szeptember 2., szerda | 13:10

Charles Maung Bo bíboros, Rangun érseke felhívást intézett a mianmari polgárokhoz a november 8-ára tervezett általános választások kapcsán. A viszályok ellen, a béke érdekében szól hozzájuk, és arra buzdít, vessék ki a politikából a tolvajokat és a gyűlöletkeltőket, szavazzanak azokra, akik a szegényeket és a nép felemelkedését szolgálják.

„Nehéz időket élünk. Imáim elkísérnek mindannyiótokat, miközben szembenézünk a világjárvány kihívásával. Isten meg fogja védeni nemzetünket. Most egy új választási forduló közeleg felénk novemberben. Arra szólít minket, hogy képviselőink megválasztásával tegyünk eleget állampolgári kötelességünknek. Mindegyikőtökhöz szólok most e történelmi pillanatban, nem politikusként, hanem hívő emberként, mint testvéretek, aki csakis a köz javára és Mianmar egész közösségének jólétére vágyik” – vezeti be a bíboros közleményét.

A tíz pontra osztott üzenet – melyet Rangun érseke a Fides hírügynökséghez is eljuttatott – elsőként említi „a szavazás szent kötelességét”: „A szavazás nemcsak jog, hanem szent kötelesség is. A demokrácia felé tett hosszú zarándokutunk részét képezi. Arra kérek mindenkit, gondoskodjatok róla, hogy nevetek szerepeljen a választópolgárok listáján, és a választás napján legyetek ott a szavazófülkében. Az állampolgárok aktív részvétele elengedhetetlen egy demokráciában.”

A második pontban a bíboros megállapítja, hogy „a szavazás a tartós béke elérésének egyetlen módja”: „Egy erős demokrácia felvirágoztatása az egyetlen remény belviszályoktól vérző nemzetünk gyógyítására. Aranyló nagy országunk fiaiként és lányaiként megérdemeljük a békét. A fegyverek közbeszólása szörnyű fájdalmunkra több ezer ember halálát okozta, és újabb ezreknek kellett elmenekülniük vagy elhagyniuk otthonukat. E sötét korszaknak véget kell érnie. Ebben az országban senki sem nyert háborút. De van lehetőség a békére, s a béke az egyetlen út. Nagy vallásaink mind a béke elvét hirdetik, így hát arra buzdítalak titeket, szavazzatok a békére!”

A harmadik pontban azt sürgeti, hogy „a demokrácia által lehetőséget kapjanak azok is, akiknek nem hallatszik a hangjuk”: „A demokrácia lehetőséget ad a gyengéknek és a kiszolgáltatottaknak. Alapvetően fontosak a választások, hogy a szegények ténylegesen is részt vehessenek a kormányzásban. Ne hagyjuk, hogy a szegénység eltántorítson a választáson való részvételtől. Olyan pártokat kell választani, melyek a szegények jólétéért dolgoznak.”

Az üzenet negyedik pontja „gazdasági és környezeti igazságosság biztosítására” szólít: „Minden vallás megerősíti, hogy igazságosság nélkül nincs béke. Addig nem lesz béke e vérző országban, amíg forrásait minden ember, különösen a szegények és a társadalom peremére szorultak szolgálatába nem állítják. Ítéljétek meg a jelölteket, kerüljétek a fosztogatókat, akik letarolták minden forrásunkat, és szegénységbe taszítottak bennünket. Tolvajok nem képviselhetnek minket!”

Az ötödik pont „a gyűlöletkereskedők felismerését” sürgeti: „A közösség és a közjó gondozása az út, amelyen a demokrácia haladhat. A bűnbakkeresés és a közgyűlölet a szavazás befolyásolásának hatékony eszközeivé válnak. A világ közössége szörnyülködésének adott hangot a gyűlöletkereskedők manipulációi miatt Mianmarban, akik a vallás és az etnikum védelmezőinek álarca mögé bújnak, s akiket olyan közösségi oldalak bátorítanak, mint a Facebook. Ezek az emberek nem az ország védelmezői, ellenkezőleg, összejátszanak a nemzet kifosztóival. Ismerjétek fel őket, és vessétek a történelem szemetére!”

A bíboros a hatodik pontban arra kéri az állampolgárokat, vessék ki „az idegen maffiák támogatóit”: „Mianmar kedvező feltételekkel fogadja a jó szándékú befektetéseket, melyek fenntartható jövőt építenek népünk számára. Sajnálatos módon bizonyos külföldi hordák helyi barátaikkal összejátszva könnyű prédának tekintik Mianmart. E hazafiatlan személyek közül sokan részt vesznek a választásokon. Ismerjétek fel őket: nem lehetnek részesei semmilyen demokráciának!”

A hetedik kérés „az emberi erőforrás fejlesztésébe való befektetés”: „Gazdag jövő vár az országra, melyet fiatal és tetterős emberi erőforrásokkal áldottak meg. Vezetőinknek alapvető jogként kellene tekinteniük az emberi erőforrás fejlesztésére. A korábbi kormányzati rendszerek nemet mondtak népünk fejlődésére, s az egykor gazdag nemzetet alacsony fejlettségű országgá silányították. Olyan jelölteket válasszunk, akiknek határozott tervük van az emberi fejlesztést illetően.”

„Keressétek az integritást, ne csak az intelligenciát – kéri a nyolcadik pont. – Mianmarnak intelligens vezetőkre van szüksége, akiket ezzel egyidőben a szolgálat tudata buzdít, mely magában foglalja a becsület, az integritás, a felelősség és az átláthatóság nagy erényeit. A hatalom a szolgálatból ered. Mianmarnak már voltak erőskezű vezetői. Most jött el a szolgáló vezetők ideje.”

A kilencedik pont olyan vezetőket vár, „akik meg tudnak küzdeni a világjárványokkal”: „A koronavírus-járványra adott válasz megmutatta, hogy egy adott kormány miként képes enyhíteni a csapásokat. Mianmart más világjárványok is sújtották, mint az éhség, a háborúk, kilakoltatások, a nem biztonságos migráció vagy az alacsony színvonalú oktatás pandémiája. Engedjétek, hogy a választások olyan harcosokat hozzanak számunkra, akik képesek szembeszállni minden járvánnyal!”

Végül, a dokumentum 10. pontjában Bo bíboros azt kéri: „Szavazzatok egy igaz politikai és gazdasági föderalizmusra! Aung San tábornok egy valódi politikai és gazdasági föderalizmus álmáért élt és halt meg. Szavazzatok azokra, akik Aung San tábornok álmát támogatják! Érkezzen el a béke és a jólét új hajnala!”

A korábban Burmának nevezett Mianmar a délkelet-ázsiai térség legnagyobb kiterjedésű állama, India, Thaiföld és Kína között helyezkedik el, de határos Bangladessel és Laosszal is. Mianmar (korábban Burma) 1948-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól. Lakossága 51 millió, ennek 89 százaléka buddhista, 4 százaléka keresztény, 4 százaléka muszlim.

Az egyik muszlim etnikum a bengáli eredetű rohingja kisebbség, akiket a kormányerők üldöznek, 1982-ben megfosztották őket állampolgárságuktól. A 2017 augusztusban indult katonai művelet kegyetlenkedései miatt a mianmari rohingya iszlám kisebbség több mint egymillió tagja a szomszédos Bangladesbe menekült, mára csak félmillióan maradtak Mianmar Rakhine tartományában, akiket az állam internálótáborokban és zárt falvakban helyezett el.

A jelenlegi kormányfő Aung Szan Szú Kji, aki az 1980-as évek óta harcol hazája erőszakmentes demokratizálásáért. Aung Szan Szú Kjit 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki a demokrácia és emberi jogok érdekében folytatott erőszakmentes küzdelméért, ugyanakkor vádolják a rohingja kisebbség ellen elkövetett erőszakért.

Fordította: Sárközi Jáhel Anna

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria