Boldoggá avatták a krakkói Teréz anyát

Kitekintő – 2018. április 30., hétfő | 22:13

Április 27-én, szombaton avatták boldoggá Hanna Chrzanowska ápolónőt, pedagógust, a betegek házigondozásának lengyelországi úttörőjét, Karol Wojtyła érsek, a későbbi II. János Pál pápa munkatársát.

A lengyel betegápolás élő lelkiismerete és példakép, hogyan szeressük Krisztust testvéreinkben – mondta Hanna Chrzanowskáról Karol Wojtyła bíboros. A krakkói Łagiewnikiben, az Isteni Irgalmasság bazilikájában szombaton boldoggá avatott ápolónő az első, akit II. János Pál közeli munkatársi és baráti köréből oltárra emelt az Egyház.

A lengyel püspöki konferencia, állami vezetők, valamint a nemzetközi betegápolás képviselői, több száz beteg és fogyatékkal élő személy részvételével avatták boldoggá Isten szolgálója Hanna Chrzanowskát.

A szülői ház hagyományai

Hanna Chrzanowska 1902. október 7-én született Varsóban. Szülei, Wanda Szlenkier és Ignacy Chrzanowski a lengyel hazafias és társadalmi élet aktív résztvevőiként a humanizmus egyetemes értékeit oltották gyermekeikbe. Nagylelkűen támogatták a szegényeket, az árva gyerekek számára táborokat, gyűjtéseket szerveztek. „A mások iránti segítőkészség légkörében nőttem fel” – emlékezett vissza Hanna naplójában.

Az írott szó iránti szeretetet és az érzéket annak szépsége iránt Hanna nagy műveltségű humanista édesapjától, a Jagelló Egyetem kiváló irodalomprofesszorától örökölte. Az ő hatására választotta lánya a lengyel filológiai tanulmányokat.

Hivatása: a szenvedők szolgálata

Hanna tizennyolc éves volt, amikor elvégezte az Amerikai Vöröskereszt által szervezett ápolói tanfolyamot. Nem sokkal ezután lemondott egyetemi tanulmányairól és elindult azon az úton, amely élethivatása lett: a szenvedő, kitaszított és beteg emberek szolgálatának útján.

Elvégezte a Varsói Ápolóképző Iskolát, ösztöndíjjal egy évig Párizsban, később Belgiumban tanult. A ’30-as években a Lengyel Ápolónő folyóirat főszerkesztője volt. 1937-ben részt vett a Lengyel Ápolónők Katolikus Szövetségének megalapításában.

A háború tragédiája

A második világháború kitörése kitörölhetetlen nyomot hagyott Hanna érzékeny lelkében. Apját a krakkói Jagelló Egyetem professzoraival együtt tartóztatták le 1939 novemberében. Néhány hónappal később a sachsenhauseni táborban halt meg. Nem sokkal ezután Katyńban kivégezték Hanna bátyját, Bogdant.

A személyes tragédiák és a háború borzalmai között Istenben keresett támaszt, bencés obláta (harmadrendi) lett. Szenvedélyesen belevetette magát a kitelepített lakosság és a háborús menekültek szolgálatába. Krakkóba naponta 1500–2000 menekült érkezett, akik számára szállást, élelmet és orvosi ellátást kellett biztosítani. Hanna kapcsolatba lépett a Lengyel és az Amerikai Vöröskereszttel, hogy segíteni tudja a megszállt területekről kitelepített lengyel lakosságot. Különös gondoskodással fordult a gyerekek felé. Zsidó gyerekeket is bújtatott, majd támogatta a fővárosból menekülőket a varsói felkelés bukása után.

Találkozás Karol Wojtyłával

Első találkozását Karol Wojtyłával így jegyezte fel: „Rövid beszélgetés volt. Bennem ez a gondolat izzott: segítened kell! Az ő jellegzetes, hamiskás, egy kicsit szinte csipkelődő mosolyával hallgatott. Nem tudtam még, hogy olyan ember áll előttem, aki a legnagyszerűbb hallgató minden ügyben.” Sok éves gyümölcsöző együttműködés kezdete lett ez a találkozás.

Amikor 1973-ban Hanna Chrzanowska elhunyt, Karol Wojtyła bíboros a lengyel püspöki konferencia ülését hagyta ott, hogy a temetési szertartást bemutassa. Amikor a koporsót leeresztették a sírba, a bíboros énekelni kezdett: „Magasztalja lelkem az Urat…” 

A szocialista államban nem voltak betegek

A Hanna Chrzanowska körül csoportosuló ápolónők felkutatták a legsiralmasabb állapotban levő betegeket. Azokban az időkben nem volt házi betegápolás, nem voltak hospice-ok vagy társadalmi betegellátás. Borzalmas egészségügyi és higiéniai körülmények között haldokoltak emberek, az oszlásnak indult testekből nehezen elviselhető bűz áradt. A szocialista államban, ahogy azt a propaganda hirdette, nem voltak beteg és rászoruló emberek, a valóság azonban egészen más volt.

A krakkói Teréz anya

A krakkói Teréz anya elnevezés Dziwisz bíborostól származik. „A betegek iránti végtelen odaadása nem egyszerűen ápolónői hivatásából fakadt, mindenekelőtt mély lelki élete indította szolgálatukra” – hangsúlyozza Szent II. János Pál pápa volt személyi titkára, aki személyesen ismerte Hanna Chrzanowskát és Kalkuttai Teréz anyát is.

Teréz anyához hasonlóan Hanna számára is a beteg melletti jelenlét volt a legfontosabb. Ezt tekintette saját hivatásának. Együtt lenni, közösséget vállalni a betegekkel, ez volt küldetésének lényege. Ennek szentelte egész életét, erejét, anyagi javait, minden idejét. „Hanna Chrzanowska nagysága abban rejlett, hogy tökéletesen ismerte a gondozására bízottak fizikai és egészségügyi szükségletei mellett lelki és intellektuális igényeiket is” – mondja Helena Matoga, a boldoggáavatási per viceposztulátora.

Nagyszerű adottsága volt ahhoz is, hogy minden képességével és tapasztalatával a betegek legjobb ellátását szolgálja. Így lett egyik meghatározó alakja a modern betegápolásnak, amelyben a fizikai fájdalom mellett a lelki szenvedések enyhítése is nagy hangsúlyt kap. Hanna azt a tudatot és hitet erősítette a betegekben, hogy életüknek értelme, sőt különös értéke van. Megmutatta nekik, hogy nem kell a társadalom peremén élniük, hogy vannak emberek, akik segíteni szeretnének nekik. Azt is tudta, hogy épp a beteg, a kitaszított és magányos emberek jelentik az Egyház szívét, és hogy az egyházközségek nem fejlődhetnek Jézus tanítványainak autentikus közösségeiként, ha a szenvedőkről való gondoskodás nem kerül életük középpontjába.

A jóságot hirdetni kell

Orvosok, papok, egyetemi hallgatók, ápolónők és szerzetesnővérek, valamint önkéntesek támogatták munkáját. Jósága ragályos volt. „Igazán nagyon sok jó ember van. És épp a szerencsétlenség, a betegség szabadítja fel, nem egyszer ennek köszönhetően nyer konkrét formát az emberi jóság. Ne csak arra gondoljunk, hogy harcolni kell a rosszal. A rossz talán szembetűnőbb. Beszélni kell róla, sőt kiáltani kell. De nem kell ugyanilyen hangosan hirdetni a jót is? A szerencsétlenségek által kiváltott, szeretetből fakadó mindennapi jóságot?” – írta.

Gondoskodása nemcsak a betegekre, de családjaikra is kiterjedt. Lengyelországban ő szervezett elsőként 1964-ben lelkigyakorlatot betegek számára. A lelkigyakorlat előadásait legfőbb szövetségese, Karol Wojtyła tartotta. A betegek szállításában orvosok, újságírók, egyetemi tanárok segítettek. Az első évben ezen az akkor még rendkívülinek számító lelkigyakorlaton 74 beteg vett részt, számuk évről évre nőtt. Tevékenységét fokozatosan kiterjesztette az egész krakkói egyházmegyére. Megszervezte a rendszeres betegápolást, kispapokat és egyetemistákat tanított a betegápolás alapjaira és a betegekkel való kapcsolatra.

Egészen elégett a betegek szolgálatában

Élete utolsó éveiben maga is egyesült a betegekkel a személyes kereszthordozásban. 1966-ban daganatos betegséget diagnosztizáltak nála. Erős fájdalmai ellenére továbbra is aktív maradt. Telefonját akkor sem kapcsolta ki, amikor már otthon haldoklott és ereje napról napra elhagyta. Utolsó napjait ápolónők és szerzetesnővérek állandó felügyelete mellett töltötte. 1973. április 12-én a későbbi krakkói metropolita, Franciszek Macharski részesítette a betegek szentségében. 1973. április 29-én hunyt el. „Krisztus hegyi beszédének boldogságait testesítetted meg közöttünk, különösen azt, amelyben ezt mondta: »Boldogok az irgalmasok«” – búcsúztatta a temetési szertartásán Karol Wojtyła, a későbbi pápa, az irgalmas szeretet nagy apostola.

Boldoggá avatás

Hanna Chrzanowska boldoggáavatási perét Franciszek Macharski bíboros indította el 1998-ban. Az öt évig tartó egyházmegyei szakaszban 72 tanút hallgattak meg. A boldoggá avatáshoz szükséges csodás gyógyulás 2001-ben történt Zofia Szlendak-Cholewińska ápolónővel, aki Hanna Chrzanowska tanítványa volt. Érdemes itt megjegyezni, hogy Zofia volt az, akin keresztül Hanna kapcsolatba került Karol Wojtyłával. Az erények hősies gyakorlását elismerő nyilatkozatot 2015-ben hagyták jóvá, a boldoggáavatási dekrétumot pedig tavaly július 7-én írta alá Ferenc pápa.

Fordította: Koncz Éva

Forrás: KAI.pl

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria