Csak együtt tudunk egy új világot felépíteni – Elkezdődött Rómában a vallási vezetők béketalálkozója

Kitekintő – 2021. október 7., csütörtök | 9:46

Idén Rómában, az EUR városnegyed Nuvola nevű konferenciaközpontjának nagytermében szervezte meg október 6–7-én a Sant’Egidio közösség a vallási vezetők találkozóját a békéért, amelyet a II. János Pál pápa által Assisiben kezdeményezett vallásközi imanap szellemében minden évben a világ más-más városában tartanak.

A koronavírus-járvány miatt tavaly csak szűk körű találkozót tartottak Rómában. Idén a világ számos tájáról összegyűlt vallási vezetők az elkövetkező új világról, a járvány tanulságairól, a közös gondolkodás és cselekvés fontosságáról beszéltek a megnyitóünnepségen.

Marco Impagliazzo, a Sant’Egidio közösség elnöke köszöntötte az résztvevőket, akik együtt gondolkodnak és munkálkodnak egy békés világ felépítésén. Elmondta, hogy a világjárvány akadályozta ugyan a találkozást, de az évtizedes kapcsolattartás folytatódott kisebb találkozásokban, imádságban, egymásra gondolásban. „Senki nem üdvözül egyedül” – idézte Ferenc pápát, és hozzátette, hogy együtt kell elkezdenünk egy új, egy jobb világ felépítését, miközben még hordozzuk az elmúlt időszak sebeit. A vallási vezetők szeretnének együtt új utakat találni egy olyan jövő felépítéséhez, amelyben megvalósul az emberi testvériség és a teremtett világ védelme. Nem szabad eltékozolni mindazt, amit a világjárvány tanított nekünk, hanem el kell kezdeni felépíteni egy új világot a jövő nemzedékek számára. A különböző vallások képviselői az elmúlt évtizedekben hosszú utat tettek meg ezen a közös zarándokúton, a köztük kialakult barátság egyedülálló dolog az emberi történelemben. Bátran fel kell ezt mutatni, és

meg kell mutatni a világnak ezt az álmot a közös jövőről. Tartozunk ezzel a szegényeknek, a kicsinyeknek, akik szenvednek

– tette hozzá Marco Impagliazzo. – Ők azok, akik a leginkább vágynak a békére, néma kiáltásukat meg kell hallanunk, és szóvivőiknek kell lennünk Isten és az emberek előtt.

Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter folytatta a megnyitóbeszédek sorát, köszönetet mondva a Sant’Egidio közösség türelmes munkájáért, amellyel testvéri közösségben gyűjti egybe az egymástól távol élőket, hogy visszaadja a népeknek a békét és a méltóságot. Kifejezte örömét a humanitárius folyosók megvalósulásáért, amelyeken keresztül a leginkább veszélyeztetett helyzetben élő menekültek biztonságos úton érkezhetnek Olaszországba – a bevándorlás és az integráció világszinten egyik legjobb megoldásának nevezte a Sant’Egidio közösség, az olasz evangélikus egyházak, az olasz kül- és belügyminisztérium e kezdeményezését.

Az igazi békét a párbeszéd útján lehet elérni – hangsúlyozta az olasz belügyminiszter. – A kultúrák, etnikumok, vallások találkozásai ezért mind a béke felépítésének folyamatát jelentik. A béke ugyanakkor üres szó marad, ha nem áll mögötte a szegények megsegítése konkrét anyagi szükségükben, ha nem hallgatják meg az emberek igazságosság iránti vágyát.

Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka azzal kezdte beszédét, hogy amikor Vuhanból elindult a járvány, a világ már nagy gazdasági-társadalmi válságban volt, a vallási fundamentalizmus meg akarta hiúsítani a vallásközi párbeszédet, a szabályok nélkül működő gazdaság kizsákmányolta a természetet… A pandémia által kiváltott általános bizonytalanság érzése azt is jelentette, hogy az emberek elkezdték másképpen érzékelni a körülöttük lévő világot. Senki, sem szegény, sem gazdag nem menekülhetett e csapás elől. A korábbi világ már nem létezik, és most itt van a kezünkben az a lehetőség, hogy egy új világot építsünk fel, hogy újrakezdjük – és ez csakis együtt lehetséges. A járvány világossá tette, hogy az emberiség egyetlen családjához tartozunk. Egyetlen emberi faj létezik, ahogyan ezt a modern tudomány is igazolja, a teremtő Isten egyetlen népe. A világjárvány utáni világ fontos kiindulópontja éppen ez:

nem vagyunk különbözőek, egy család vagyunk. Ahhoz, hogy elismerjük a másikat, előbb meg kell ismernünk.

Az egymás megismerésén alapuló rendszer képes összhangba hozni a végleteket is, képes a gazdaság új formáit megteremteni, figyelni a népek szükségleteire, képes elviselhető életkörülményeket teremteni és ezzel elkerülni migrációs hullámokat. Egymás kölcsönös tisztelete egy új, méltó élethez vezethet el sokakat.

Justin Welby canterburyi érsek beszédében utalt arra, hogy amit normálisnak hittünk, a járvánnyal összeomlott, korunk bálványairól, mint az egészség, a tudomány, a jólét, kiderült, hogy nincs hatalmuk. Most eldönthetjük, hogyan akarjuk felépíteni, ami összeomlott. Péter levelében az áll, az emberek „élő kövek” – mindannyian élő kövek vagyunk, akik átalakíthatják a világot Isten dicsőségére. A járvány megmutatta, hogy nem menthetjük meg csak önmagunkat, ha nem állítjuk meg egyszerre az egész világon, nem ér majd véget. Hangsúlyozta, hogy

a világ számos problémájának közös gyökere, hogy nem szerettük egyformán a világon élő összes embert. Nem láttuk meg Isten arcát minden emberben.

Nem szerettük felebarátunk úgy, mint önmagunkat. Most itt a lehetőség, hogy átalakítsuk a világot, hogy szolgálja a szegényeket és kirekesztetteket, gondoskodjon a környezetről. A kapzsiságra, tudatlanságra, kegyetlenségre és önzésre, mások megvetésére épült világ nem maradhat fenn. Az a világ lesz erős, amelyben az élő kövek együtt tartják a megrendíthetetlen épületet. „A bátor ember az új dolgok közepette előrefelé menekül” – idézte Jacques Maritain francia filozófust. Lehetünk bátor emberek, akik együtt haladunk előre, félelem nélkül – buzdított a canterburyi érsek.

Nahyan bin Mubarak al Nahyan sejk az Egyesült Arab Emírségekből érkezett a találkozóra, egy különleges miniszteri tisztség birtokosa: a tolerancia és az együttélés minisztériumának vezetője. Kifejezte büszkeségét, amiért országa a világ minden népével baráti kapcsolatot ápol és a testvériség hídjait építi. „Ha Isten akarta volna, egyetlen közösséget alkotott volna belőletek, de nem ezt tette, hogy kipróbáljon benneteket mindabban, amint adott nektek. Vetélkedjetek ezért abban, hogy jót tegyetek!” – idézte a Koránt.

Egy nemzet, egy közösség sem téríti meg békésen az összes többit. A legjobb, amit tehetünk, ha versengünk egymással erényekben és jó cselekedetekben.

Köszönetet mondott Ferenc pápának és Ahmad et-Tajjebnek, a kairói al-Azhar szunnita központ főimámjának az emberi testvériségről szóló dokumentumért, amely az egység ünneplése és egy jobb, békés jövő keresésének útját jelöli ki.

Pinchas Goldschmidt rabbi, az Európai Rabbik Konferenciájának (CER) elnöke Káin és Ábel példáját idézte, akik kizárólagos kapcsolatot akartak maguknak Istennel, és ez gyilkosságba, száműzetésbe torkollott. Évszázadokon át folytatódott ez a történet a vallásháborúkkal, és folytatódik ma is a hamis prófétákkal, akik gyűlöletet ébresztenek egész vallási közösségekben. Ha van valami, amit a koronavírus megtanított a világnak, az nem más, mint a kölcsönös egymásrautaltság és sebezhetőségünk felismerése. A járvány után kialakuló új világnak meg kell tanulnia Káin és Ábel példájából, hogy

az Istennel való kapcsolatunk nem lehet kizárólagos, hanem be kell vonni embertársainkat is.

Végül Mohamed al-Duwaini, a kairói al-Azhar egyetem és mecset főimámjának helytartója vette át a szót, aki Ahmad et-Tajjeb nevében is köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az al-Azhar szembeszáll a civilizációk harca elmélettel, és a népek közötti megbékélésre hív mindenkit.

Marco Impagliazzo végül megköszönte minden vallási közösség részvételét, köztük a szikhek és a hinduizmus és a buddhizmus képviselőinek jelenlétét. Arra buzdított mindenkit, hogy együtt gondolkodjanak az új világon, közösségként, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai, kialakult kapcsolatai közösséget teremtettek a világ vallási vezetői között.

A megnyitóünnepségen az Olaszországban hatályos járványügyi intézkedések betartásával sokan vettek részt a nagyteremben, és online közvetítés által a világ számos országában több ezren követték az eseményt.

Másnap négy kerekasztal-beszélgetést hallgathatnak meg a résztvevők: a közösség, a „mi” fontosságáról; a közös otthonunkról való gondoskodásról; a béke lehetőségéről és arról, milyen jövőt akarunk felépíteni. Este, a zárószertartáson a római Colosseumnál Ferenc pápa is beszédet mond, valamint felszólal Andrea Riccardi, a Sant’Egidio közösség alapítója és Angela Merkel német kancellár.

Szerző: Thullner Zsuzsanna

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria