2024. április 19., péntek
Emma, Malvin, Zseraldina
Emma, Malvin, Zseraldina
A Cseh Köztársaságban működő görögkatolikus exarchátust II. János Pál pápa állította fel 1993-ban. Azóta a közösség összetétele jelentősen megváltozott, mert az eredeti cseh és szlovák görögkatolikus hívek mellé, főként az utóbbi évtizedben, nagyszámú ukrán vendégmunkás érkezett Csehországba – így a görögkatolikus rítusúak lelkipásztori ellátása, a szükséges templomok és közösségi helyek biztosítása megfelelő megoldást igényel. A csehországi exarchátus mintegy 20 ezer görögkatolikus hívet számlál, akik 19 parókiához, illetve 36 lelkipásztori központhoz tartoznak, melyek egy része az exarchátus saját tulajdonában van, másik részét pedig szeretnék átvenni a Római Katolikus Egyháztól. A prágai Szentháromság-templomot használatra kölcsönadták az exarchátusnak, melynek székhelye a Szent Kelemen-templom és a hozzá kapcsolódó Klementinum közösségi ház.
Sandri bíboros és a vendéglátó Zdenek Wasserbauer prágai segédpüspök április 6-án az érsekség tanácstermében fogadta a görögkatolikus közösségek képviselőit. A bíboros nyitó előadásában rámutatott azokra a jelentős társadalmi változásokra, melyek ismerete nélkülözhetetlen a helyes lelkipásztori tervek és döntések meghozatalához. Csehországban a társadalom ma is hordozza az ateista kommunizmus káros örökségét, melyhez újabb kihívásként társul a szekularizált nyugati világ és a fogyasztói szemlélet. Az exarchátus vezetőinek e társadalmi környezetben kell olyan átfogó tervet kidolgozniuk, amely – válaszolva a kihívásokra – a görögkatolikus szláv közösség hitbéli és kulturális önazonosságáról is gondoskodik.
A tanácskozás résztvevői Sandri bíborossal és Charles Daniel Balvo prágai nuncius érsekkel meglátogatták a Szent Vitus-székesegyházat, ahol a város főpásztorainak – köztük Tomášek és Vlk bíborosok és a vértanú Beran bíboros – sírja előtt imádkoztak.
Josef Beran – akit a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa hűséges tanúnak nevezett – földi maradványait a közelmúltban ünnepélyesen hozták Rómából Prágába, és boldoggáavatási ügyét az egyházmegyei eljárás befejezése után átadták a Vatikánban a Szentek Ügyeinek Kongregációjának.
Beran bíborost Dachauból való szabadulása után, 1946-ban XII. Piusz pápa Prága érsekévé nevezte ki. Minthogy többször erélyesen felemelte a hangját a kommunista rendszer egyházüldöző politikája ellen, száműzték a fővárosból; házi őrizetbe került, teljesen megfosztva szabadságától és jogai gyakorlásától. Nem lévén hajlandó megalkudni, börtönbe zárták. Amikor 1961 júniusában, papszentelése 50. évfordulóján XXIII. János pápa levélben köszöntötte, a csehszlovák államhatóság a levelet visszaküldte a Szentatyának, „vissza a feladónak” jeligével. A mindvégig hűséges főpásztort végül hosszas vatikáni–prágai tárgyalások után 1965-ben kiengedték az országból. Rómában VI. Pál pápa nagy szeretettel fogadta, és bíborossá kreálta. Beran bíboros nyolcvanéves korában hunyt el súlyos tüdőbetegségben, testét a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában helyezték nyugalomra: onnan került tavaly április 20-án a prágai Szent Vitus-székesegyház kriptájába.
A csehországi görögkatolikusok a székesegyházban imádságos tisztelettel álltak meg Szent Ludmilla sírja előtt, aki a szláv népek első női szentje. A küldöttség a katedrálisban tett látogatás után a város kármelita templomában őrzött prágai Kisjézus-szobrot is megtekintette.
Vasárnap a prágai Szentháromság-templomban tartottak Szent Liturgiát, melynek kezdetén Sandri bíboros köszöntötte a jelen lévő görögkatolikus híveket. Arra buzdította őket, hogy tartsanak ki a hitükben, nyújtsanak példát az életükkel és tegyenek hiteles tanúságot Jézus megváltói szeretetéről.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
1