Európa keresztény jövője az összefogásban rejlik – Nemzetközi szimpóziumot tartottak Londonban

A szimpóziumon diplomaták, politikusok, vállalkozók és vallási felekezetek vezetői vettek részt, a különféle keresztény egyházak képviselői között jelen volt Edward Joseph Adams érsek, az Egyesült Királyság apostoli nunciusa is – számolt be az eseményről az AsiaNews hírügynökség.

Hilarion metropolita beszédében azokat a legfontosabb elveket foglalta össze, amelyek Európa és a Nyugat tekintetében évek óta meghatározzák az Orosz Ortodox Egyház állásfoglalását, főleg Kirill pátriárka megnyilatkozásai révén. Nagyrészt ezek az állásfoglalások ösztönözték Putyin elnök politikáját is az Oroszország és a globalizált világ nagyhatalmai közötti kapcsolatok etikai aspektusaira vonatkozóan. A metropolita beszédének középpontjában Európa jövője állt, különös tekintettel a kereszténység helyzetére. Hilarion szerint, aki idézte a legfrissebb statisztikai adatokat, ma a kereszténység világszerte a legüldözöttebb vallás, és új kihívásokkal is szembe kell néznie, amelyek veszélyeztetik „a személyek életének erkölcsi alapjait, hitüket és értékrendjüket”.

Ezek között a kihívások között, amelyek megváltoztatják Európa vallási körképét, első helyet foglal el a rendkívül súlyos bevándorlási válság, mely a legnagyobb méretű migráció a második világháború óta. A válságot katonai konfliktusok és a közel-keleti országok gazdasági problémái váltották ki. A metropolita idézte az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex néhány hivatalos adatát, miszerint csak 2015-ben 1 millió 800 ezer migráns érkezett az Európai Unióba. Az ENSZ adatai szerint az európai országokban a migránsok száma a 2000-ben rögzített 49 millió 300 ezerről 2015-re 76 millió 100 ezerre nőtt. Ugyancsak az ENSZ által végzett kutatások szerint világszerte a felnőtt lakosság 1,3 százaléka (66 millió fő) készül arra, hogy végleg elhagyja hazáját, főleg a leggazdagabb európai országokat célozva meg.

A metropolita szerint a földrész legfőbb problémája az „európai társadalom szekularizációja”. Utalva különböző forrásokra és statisztikai felmérésekre, Hilarion hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában immár az állampolgárok több mint a fele nem vallja magát egyetlen vallás követőjének sem, és hasonló az arány sok más nyugat-európai országban. A földrész keleti részén azonban, különösen Oroszországban, a felmérések ezzel ellentétes tendenciát mutatnak: az egyik legnagyobb orosz kutatóközpont, a Levada szerint az ateisták és a kifejezetten nem hívők száma a 2015-ben mért 26 százalékról 2017-re 13 százalékra csökkent az országban. A maradék 87 százalék, bár nem lehet mindannyiukat gyakorló hívőnek tekinteni, „a hagyományos vallások” követői, és egyre nő azoknak a száma, akik „nagyon vallásosnak” vallják magukat.

Megemlékezve a bolsevik forradalom századik évfordulójáról, a moszkvai patriárkátus külügyi osztályának vezetője leszögezte, az 1917-es katasztrófa megsemmisítette a társadalom több fontos rétegét; a nemeseket, a kozákokat, a papságot és a tehetős parasztságot, akiket a „nép ellenségeinek” kiáltottak ki. A kommunista ideológia kegyetlen vallásüldözésének hívők milliói estek áldozatául. Hilarion metropolita a Szent Pál Zsidóknak írt leveléből vett idézettel utalt a kommunista elnyomás végtelen számú vértanúja és hitvallója szenvedésére: „Némelyek kínpadra jutottak, de nem fogadták el a szabadságot, csak hogy dicsőségesebb feltámadásban részesüljenek. Mások gúnyt és megostorozást, sőt bilincseket és börtönt tűrtek el” (Zsid 11,35–36).

Hilarion megállapította, a kereszténység meggyengülése a nyugati világban az Orosz Birodalomban 1917 előtt tapasztalható helyzetet idézi, amikor az arisztokrácia és az értelmiség elfordult a hittől, és a lakosság jó része követte őket. A kommunista forradalom tragédiájáért Kirill pátriárka is több beszédében az orosz értelmiségi elitet tette felelőssé.

A két világháború után, amelyek geopolitikailag felforgatták az európai kontinenst, és feldúlták intézményeit, a Nyugat megpróbálta feltartóztatni az ateista propaganda és a kommunista ideológia terjeszkedését, főleg a Katolikus Egyház vezetésével. A metropolita rámutatott: „A Vatikán a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok tevékenységének köszönhetően az európai egységre alapozta antikommunista harcát. XII. Piusz pápa támogatta egy Európai Közösség létrehozását a keresztény Európa történelmi küldetésének részeként.”

Emlékezve az egységes Európa alapítóira, mint Schuman, Adenauer és De Gasperi, a metropolita megjegyezte, elképzelésüket a későbbiekben teljesen figyelmen kívül hagyták, még a létesítő okiratokból is kihagyták Európa keresztény gyökereit. Ma Európában a szekuláris világnézet monopóliuma honosodott meg, ami a társadalmi életben a vallásos nézet diszkriminációjában nyilvánul meg. Az olyan témákban, mint a család, az élet védelme, a természetes fogantatás, a szexuális irányultság, Európa saját önazonosságának teljes öngyilkossága felé halad. A demográfiai válság következtében Európában a jövőben más népek élnek majd, más vallásokkal, más kultúrákkal és más értékrendekkel. Mindennek oka a szélsőséges liberális ideológia, amely kizárja a vallást azzal az ürüggyel, hogy minden téren kedvezzen az emberi jogok megvalósításának. Jól szervezett kisebbségi csoportok sikeresen rákényszerítik akaratukat a többségre az emberi jogok tiszteletben tartására hivatkozva. Ma a kisebbség diktatúrájának lehetünk a tanúi a többség felett – állapította meg Hilarion metropolita. Annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy egy olyan Európa, amely lemond Krisztusról, nem lesz képes megőrizni kulturális és spirituális önazonosságát.

Hilarion metropolita londoni beszéde végén felhívással fordult az egyházakhoz a keresztény Európa végleges eltűnése ellen. A jelenlegi helyzetben, amikor különféle hatalmi csoportok a keresztény erkölcs hagyományos szempontjaival összeegyeztethetetlen eszméket hirdetnek, nélkülözhetetlen az egyházak erőfeszítéseinek egyesítése. Együtt kell működni a tömegtájékoztatás és a jogi támogatás terén, hirdetve minden szinten a közös keresztény értékeket. „Európa keresztényei fogjanak össze azoknak az értékeknek a védelme érdekében, amelyekre évszázadokon át a földrész épült, hallják meg a világ minden részén élő keresztények sírását, és lássák meg szenvedéseit, azonosulva velük.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír